Ezer Székely Leány Napja: ünnep, seregszemle, jelenlét

Potápi Árpád János, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára székely népviseletben köszöntötte az összegyűlteket. Az államtitkár felidézte az első, 1931-ben megtartott Ezer Székely Leány Napja jelmondatát, miszerint „Hitében erős, erkölcsében tiszta, és önazonosságában szilárd ifjúságot akarunk”.

{P11}

Ismertette a találkozó hányatott történetét és rámutatott, a hatalom már akkor észrevette, mekkora erő rejlik ebben a rendezvényben, hisz

1936-ban már betiltották az Ezer Székely Leány Napját.

Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere beszédében kiemelte, lazulnak azok a kötelékek, amelyek évszázadokon át egyben tartottak bennünket, és lassan csak egy-egy tragédia vesz rá arra, hogy felsorakozzunk. Olyankor talán eszünkbe jut, hogy nem figyeltünk oda valakire addig, amíg lehetett volna figyelni rá, segíteni rajta – mondta a polgármester, aki úgy véli,

amikor körülöttünk száz évet próbálnak ünnepelni, nekünk is vissza kell tekintenünk az elmúlt évszázadra.

Történelmi összegzőjében Ráduly felsorolta a nehéz korszakokat, és kijelentette, a NATO és az Európai Uniós csatlakozás érdekében Románia által a magyar közösségnek tett engedmények időszaka lejárt, ilyen rossz pedig még nem volt a világ, mint most.

– figyelmeztetett a polgármester, aki arra szólított fel mindenkit, álljon meg, amikor meg kell állni, és ne csak akkor, amikor kapjuk az ütéseket. Arra kérte a résztvevőket, emeljék a magasba jobb öklüket, így mutatva azt, hogy még itt vagyunk.

A beszédek után elkezdődött a néptánccsoportok fellépése, a sort az együtt fellépő csomortáni, delnei és pálfalvi néptánccsoportok és a velük együtt táncoló solymári hagyományőrzők nyitották meg.

{P13}

{P17}

{K1}