Csapdák a medvéknek: kilövés helyett elriasztanák a nagyvadakat
A kilövésnél humánusabb módszert találtak Udvarhelyen a problémás medvék kezelésére: Romániában egyedinek számító csapdát készítettek a vadászok. Az elképzelés lényege, hogy elfogják a települések belterületein gondot okozó nagyvadakat, majd zajokkal stresszelik őket, hogy féljenek az embertől.
„Úgy tűnik, a román hatóságok nem tudják kezelni a medveproblémát, főleg belterületen, ahol tilos lelőni a károkat okozó veszélyes nagyvadat. A megoldáson gondolkodva döntöttünk úgy, hogy amerikai mintára készítünk egy mobilis csapdát, amellyel a településeken is befoghatjuk a medvét, majd néhány órán át zajokkal stresszelhetjük, hogy a későbbiekben kerülje az embereket. Természetesen az állatot végül szabadon engedjük a vadászterület kevésbé lakott területein” – fejtette ki lapunknak Mărmureanu-Bíró Leonard, a Nagy-Küküllő Vadász és Sporthorgász Egyesület igazgatója, a projekt ötletgazdája. A külföldön alkalmazott és jól bevált módszer lényege az is, hogy
a medvék kapnak egy második esélyt, mielőtt az egyesület kilövési engedélyért folyamodna.
„Ennél környezetbarátabb, humánusabb módszer nincs. Így gátat szabhatunk a medvék belterületeken történő garázdálkodásának anélkül, hogy el kellene pusztítanunk a vadat” – fogalmazott a társulás elnöke.
A 2,4 méter hosszú, 1,6 méter átmérőjű, henger alakú csapda végébe csali kerül, amelyet elkapva egy csapóajtót működtető szerkezetet élesít a medve – magyarázta el röviden a csapda működési elvét Mărmureanu-Bíró Leonard. Hangsúlyozta, a csalétek 1,6 méter magasan lesz, hogy kisebb állat ne érje fel – ráadásul egy kifejlett medve ereje kell az elmozdításához –, így biztosan azt a vadat fogják be, amely tervben volt.
A csapda henger alakú, hiszen így nem tudja feszegetni a nagyvad, és kárt sem tud tenni magában, a színe pedig fehér, hogy visszaverje a napfényt. A vadászok szellőzőlyukakat is fúrattak a bejáratra és a szemben lévő fémlapra is, hogy „járjon” bent a levegő. Noha a csapda fémlábakkal lesz kitámasztva, nem kizárt, hogy egy nagyobb és erősebb medve el tudja forgatni, ám így sem szabadul ki. Ennek ellenére Mărmureanu-Bíró Leonard
arra kér mindenkit, hogy ne közelítsék meg a hengert, hiszen az életveszélyes.
Ezt a csapdán elhelyezett jelzéssel is az emberek tudtára adják.
Egy vadkamera azonnal jelezni fog a vadászoknak, ha mozgás van a csapda körül, így a szakemberek egy-két órán belül a helyszínre mehetnek. Ezután pár órán át stresszelve lesz a medve, hogy a későbbiekben féljen az emberektől. Ez azt jelenti, hogy
nagy zajt csapnak a vadászok, és a henger oldalát is döngetni fogják.
Noha Amerikában gumilövedéket is használnak a vad megrémisztésére, ezt itt nem fogják alkalmazni, hiszen nem szeretnék, ha a későbbiekben agresszívvá válna az állat és esetleg rátámadna valakire. Miután a stresszelés befejeződött, vadászterületük egy kevésbé lakott részére – például a Hargitára – szállíthatják a medvét, hiszen a csapda előnye, hogy mobilis, vagyis egy kétkerekű utánfutóra van ráépítve.
{A}
„Az nem megoldás, hogy csak befogjuk és elszállítjuk a medvét, hiszen akkor csak máshová helyeztük át a problémát. Meg kell tanítani, hogy féljen az embertől, ne menjen be lakott területre” – így az igazgató. Hozzátette,
szabadon engedésükkor jelzéssel látják el a medvéket, hogy megfigyelhessék, miként viselkednek a későbbiekben.
Ha a problémás egyed továbbra is garázdálkodik, kénytelenek lesznek kilövési engedélyt kérni, hiszen ugyanaz az állat kétszer nem fog besétálni a csapdába.
Azok a medvék, amelyek az emberek portáin garázdálkodnak, sokszor pedig vadleseket törnek fel, biztosan be fognak menni a csapdába, hiszen szokva vannak az élelemszerzés hasonló módozataival – jelentette ki az egyesület igazgatója, megjegyezve, hogy éppen ezeket a problémás egyedeket akarják befogni.
„Ezek az állatok szokva vannak az ember közelségéhez, ismerik a jellegzetes szagokat, így könnyebb őket csapdába ejteni. Persze egy olyan medve, amely kifejezetten az erdőben táplálkozik, nem biztos, hogy besétálna a csapdába” – fogalmazott.
Mărmureanu-Bíró arra is kitért, hogy akár GPS-követőket is lehetne tenni a befogott medvékre, így tanulmányozhatók lennének. Ehhez azonban el kell altatni a vadat, így altatófegyverekre is szükség van, ám azok darabja mintegy 16 ezer jelbe kerül. Hargita Megye Tanácsának vezetősége ígéretet tett arra, hogy támogatni fogja ezen puskák beszerzését, így remélhetőleg a későbbiekben akár egy tudományos kutatást is meg lehet szervezni.
Az egyesület elsősorban a saját, 110 ezer hektáros vadászterületén lévő települések lakóinak szeretne segíteni az új módszerrel, de természetesen másoknak is kölcsönadják a csapdát, ha nagy szükség van rá. Azt azonban tudni kell, hogy belterületekről lévén szó a törvények szerint csak azok az önkormányzatok kérhetnek ilyen jellegű segítséget a vadászoktól, amelyek korábban szerződést kötöttek erről a társulattal. Székelyudvarhelyen ezt már megtették.
Mărmureanu-Bíró Leonard elmondta, ha ötletük beválik, több hasonló csapdát is készíttetnek, ám erre egyelőre nincs lehetőségük, hiszen költséges projektről van szó.
A prototípusnak számító csapdára 15 ezer lejt kellett költeniük.
Ott használnák először a csapdát, ahol a legnagyobb szükség van rá, így Mărmureanu-Bíró Leonard arra kéri elsősorban az udvarhelyi lakókat, hogy jelezzék, hol okoznak gondokat a medvék. Ezt az avpstarnavamare@yahoo.com e-mail-címen vagy a 0740–436600-as telefonszámon is megtehetik. Az igazgató hozzátette, jelezni fogják a lakosoknak, hogy hova helyezik ki a csapdát.