Család helyett rendszerbe

Évente több csecsemőt és kisgyereket hagynak szüleik a csíkszeredai kórház újszülött- vagy gyermekosztályán: a megyeszékhelyen tizennégy, Hargita megye más kórházaiban tizenkilenc, összesen tehát harminchárom ilyen eset volt tavaly. Idén júniusig tíz esetet jegyeztek megyeszinten.

Tavaly 33 újszülöttet és kisgyereket hagytak magukra szüleik a Hargita megyei kórházak valamelyikében: 22 csecsemőt az újszülött osztályokon, 10 kisgyereket (1–3 éves) a gyermekosztályokon, egyet pedig a kórházi fertőzőosztályon. A 33 gyerekből 15-öt a székelyudvarhelyi, 14-et a csíkszeredai, hármat a gyergyószentmiklósi, egyet pedig a maroshévízi kórházból „felejtették el hazavinni” – ismertette lapunkkal Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális Gondozási és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője. Elmondta azt is, hogy

a 33 gyerek közül hetet sikerült visszajuttatni a családjához,

23-at hivatásos nevelőszülőknél helyeztek el, egy gyerek más megyébe került, egyet a súlyosan sérült gyerekek otthonában helyeztek el, és volt egy haláleset is

Megtudtuk, idén júniusig tíz ilyen eset volt megyeszinten: négy Csíkszeredában, három Székelyudvarhelyen, kettő Gyergyószentmiklóson, egy pedig Maroshévizen, közülük öt csecsemő, öt pedig kisgyerek. Hetet hivatásos nevelőszülőknél helyeztek el, három esetben pedig sikerült meggyőzni az illető gyerek családját, hogy gyereküket fogadják vissza és az otthonukban neveljék fel.

2016-ban egyébként Hargita megyében harminckét, míg a megyeszékhelyen tíz gyereket hagytak magukra a kórházakban.

„Főképp szociálisan hátrányos helyzetű – egyes esetben még kiskorú – anyák hagyják magukra újszülött gyerekeiket a kórházakban. Amennyiben ez történik, az illető szülőket a megyei gyermekvédelmi igazgatóság munkatársai a rendőrség segítségével felkeresik. Ha a családi körülmények elfogadhatók, megpróbálják meggyőzni a szülőket, hogy fogadják vissza a gyereket, viszont ha ez nem sikerül, a csecsemőt rokonaihoz irányítják, de ha ők sem vállalják nevelésüket, akkor hivatásos nevelőszülőkhöz helyezik el. Utóbbiak saját otthonukban nevelik a gyereket” – számolt be az eljárásról Elekes Zoltán. Hozzátette, a vonatkozó jogszabályok szerint

az ilyen sorsú gyerekeket nem szabad hároméves kor alatt nevelőotthonba helyezni.

„A gyermekvédelmi igazgatóság stratégiája arról szól, hogy ezek a kisdedek lehetőleg a vér szerinti családjukban, vagy legalább a rokonaiknál nevelkedjenek fel. Ha viszont ez nem lehetséges, akkor nevelőszülőkhöz kerülnek” – magyarázta Elekes. Kérdésünkre, hogy a nevelőszülőknél mennyi időt maradhatnak a gyerekek, elmondta, ez változó.

{A}

„Amikor a kisded bekerül a gyermekvédelmi rendszerbe, egyéni védelmi tervet készítünk neki, amely célja, hogy minél kevesebb időt töltsön a rendszerben. A kollégák követik az illető gyerekek családját, hátha időközben egy kicsit változtak a körülményeik, azaz már tudnák nevelni a gyereküket. Amennyiben nem változnak, és a család sem mutat hajlandóságot a visszafogadás iránt, akkor örökbefogadási listára kerül a gyerek, így keresve neki végleges családot. Ennek ellenére sokszor egyik út sem járható, ezáltal pedig több idő is eltelik, amíg a rendszerben marad a gyerek. Olyan gyerek is akad, aki nevelőszülőknél nő fel, de olyan is, akit az évek során többször át kell helyezni más otthonba” – fejtette ki Elekes Zoltán.