Vidéken kevésbé, városon azonban nagy az igény a bankkártyás fizetési lehetőség iránt
Csak az 50 ezer euró fölötti éves üzleti forgalmat lebonyolító vállalkozásoknak teszik kötelezővé, hogy lehetőséget biztosítsanak a bankkártyás fizetésre. A módosítással a vidéki kisüzleteknek szerettek volna kedvezni, bár a községekben nincs igény a modern fizetési eszközökre.
Ismét módosították azt a jogszabályt, amelyben a vállalkozásokat arra kötelezik, hogy biztosítsanak lehetőséget a bankkártyás fizetésre. Igaz, ezúttal a kisebb üzleteket kedvezően érinti a változás, hiszen eddig a 10 ezer eurónak megfelelő lej fölötti éves üzleti forgalmat lebonyolító boltoknak kellett lehetőséget biztosítaniuk a kártyás fizetésre, most azonban
a határértéket 50 ezer euróra emelték.
A módosítást az indokolta, hogy főként a vidéki kis boltok működtetőinek nehézséget okozott a bankkártyás fizetéshez szükséges berendezések beszerzése. A csíki térségben a legtöbb vidéki kis boltban nem tudnak bankkártyával fizetni a vásárlók, az illetékesek szerint azonban nem is igen van igény erre.
{A}
Döntő házként fogadta el a képviselőház a 2002-ből származó 193-as számú sürgősségi kormányrendelet módosítására vonatkozó törvénytervezetet. A modern fizetési eszközökre vonatkozó jogszabályt egyébként már többször is módosították, kezdetben a 100 ezer eurós éves forgalom volt az a határérték, amelynél az üzleteknek kötelező módon lehetőséget kellett biztosítaniuk a kártyás fizetésre, ezt később 10 ezer euróra csökkentették. Az elfogadott újabb módosítás által – amely azt követően lép érvénybe, hogy Klaus Johannis államfő kihirdeti, és megjelenik a Hivatalos Közlönyben – ismét változtattak a határértéken: azoknak a boltoknak kell kötelezően megteremteniük a bankkártyával való fizetés lehetőségét, amelyek 50 ezer eurónak megfelelő lej fölötti éves üzleti forgalmat bonyolítanak le.
Az előírások szerint továbbá a bankoknak a kereskedők kérésére legfeljebb harminc napon belül be kell szerelniük a bankkártyás fizetésre alkalmas berendezést. Fontos változás ugyanakkor az is, hogy a kötelezettség a nagykereskedelemben érdekelt vállalkozásokra is érvényes, míg korábban számukra nem volt kötelező a bankkártyás fizetési mód biztosítása.
A bankkártyás fizetési mód megteremtésének hiánya vidéken leginkább azzal magyarázható, hogy a lakók nem is igénylik azt – állítják a lapunk által megkérdezett csíki illetékesek.
– véli egy, Szépvízen, Csíkszentmiklóson és Csíkvacsárcsiban összesen hét kisboltot működtető vállalkozó. Hozzátette, mivel Szépvíz nagyon közel van Csíkszeredához, a fiatalabbak általában autóba ülnek, és a nagyobb áruházakban intézik el a bevásárlást. „A vidéki kisboltok az idősebb generációból élnek, a nyugdíjasok pedig csakis készpénzzel fizetnek. A jelenlegi helyzet azonban a jövőben változni fog, ugyanis a következő nemzedéknek már igénye lesz a bankkártyás fizetésre vidéken is” – emelte ki.
Egy csíkszentkirályi kisbolt tulajdonosa is megerősítette, hogy vidéken nincs igény a kártyás fizetésre, illetve egy másik problémára is rámutatott.
– hangsúlyozta a szentkirályi vállalkozó.
Más a helyzet városon: Csíkszeredában nagy igény van a kártyás fizetésre, és azokból a kisboltokból, ahol erre nincs lehetőség, gyakran átmennek a vásárlók olyan üzletekbe, ahol van – tudtuk meg az egyik Tudor lakótelepi kisbolt tulajdonosától. Mint mondta, a kisboltoknak „nem éri meg” a modern fizetési lehetőségek megteremtése, de lassan akkora igény van rá, hogy muszáj lesz mindenkinek bevezetnie, hiszen
gyakran már nem is tartanak készpénzt maguknál a városlakók.
Egyre népszerűbbé válik a bankkártyás fizetés országos szinten, ám az internetes vásárlások esetében még mindig a készpénzes fizetési módot részesítik előnyben a romániaiak – derül ki a témában végzett kutatásokból. A Román Nemzeti Bank (BNR) statisztikái szerint a romániai bankautomatákból kivett pénzösszeg az elmúlt években folyamatosan emelkedett: 2010-ben 20 milliárd, 2013-ban 106 milliárd, 2017-ben pedig már 173 milliárd lejt vettek ki az ügyfelek. Bár ezzel párhuzamosan a bankkártyás fizetés is egyre elterjedtebbé vált – az így elköltött összeg 2013-ban 24 milliárd lej, tavaly viszont már 63 milliárd lej volt –, a bankokból kivett összeg még mindig szinte háromszor magasabb, mint amennyit kártyás fizetéssel költenek a romániaiak. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a lakosság jelentős része a modern fizetési módok helyett kiveszi a bankkártyájáról a pénzt, és személyes tranzakciók során költi el azt.
Az internetes vásárlásokkal foglalkozó GpeC egy másik elemzése szerint tavaly az előző esztendőhöz képest jelentős mértékben nőtt az online vásárlások száma, az ügyfelek közel hárommilliárd eurót hagytak a webáruházakban. A vásárlások során azonban a többség (mintegy 85 százalék) készpénzben fizetett a kiszállításkor.