Aggódnak a gazdák: bár szinte minden nap esik, mégis szárazság van
Aggasztóan nagy kárt okoz a szárazság a kaszálók és legelők egy részén Hargita megyében. Az aszályos időjárás következményei az állattartásra is kihatnak, vannak települések, ahol a gazdák már most tudják, hogy a takarmány nem lesz elegendő jövő tavaszig.
A csapadékhiány miatt kiszáradt a legelők és kaszálók egy része Hargita megyében, és a helyzeten az utóbbi napok esőzései sem segítettek.
Kápolnásfaluban ötvenszázalékos a kár mindenféle takarmánynövényben azokon a földeken, amelyeket trágyáznak a gazdák. Amelyeket nem kezelnek, azokon gyakorlatilag semmi nem termett
– panaszolta el Péter Árpád. A kápolnásfalusi gazda harminc szarvasmarhát tart, több mint tíz hektár földje van, amelyet háromévente trágyázik, de már biztos benne, hogy az ott termő takarmány nem lesz elég állatai számára.
{A}
– sorolta aggodalmait a gazda. A településen legutóbb tizennyolc, illetve tizenöt éve, azaz 2000-ben és 2003-ban volt az ideihez hasonló mértékű szárazság és hasonlóan nagy terméskiesés – emlékezett vissza.
Az állattartóknak egyelőre fogalmuk sincs, miként tudják átvészelni az évet, hiszen nehéz lesz takarmányhoz jutni, mert a térségben mindenhol szárazság van, Péter Árpád szerint megtörténhet, hogy állataik egy részét el kell adniuk.
„És ahogy minden kárból valakinek haszna van, jönnek majd a kupecek, akik csak aprópénzt ígérnek az állatokért, de a gazdáknak nem lesz más választásuk, oda kell adják nekik” – vázolta a várható következményeket, hozzátéve, hogy ha nem kapnak állami kártérítést, a település állattartói mind csődbe fognak menni.
Általánosságban elmondható, hogy
a gyepterületek és a legelők szenvedték meg leginkább a csapadékhiányos időjárást, sokkal kevesebb termés lesz, mint amennyi várható volt
– tájékoztatott Török Jenő. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője elmondta,
az utóbbi időszak esőzései is megkéstek és egyenlőtlen eloszlásúak voltak, nem orvosolták kellőképpen a helyzetet.
Kárbejelentést több településről is kaptak, várják a megyei prefektusi hivatal rendeletét, melynek alapján a polgármesteri hivatalok, a sürgősségi esetek felügyelősége, a megyei mezőgazdasági igazgatóság, a megyei mezőgazdasági intervenciós és kifizetési ügynökség és a meteorológiai szolgálat képviselőiből összeáll majd az a bizottság, amely a helyszínen felméri a károkat.
A bejelentések között van olyan is, amely a cukorrépaföldekre vonatkozik, ugyanis elsőként azokat érte kár, mintegy tíz százalékukat újra kellett vetni májusban. Őszi búzából csak közepes lesz az idei termés, ugyanis a csapadékhiány miatt a vártnál gyengébb a sűrűsödése
– sorolta az igazgatóság vezetője. Török Jenő elmondta, április és május nagyon csapadékhiányos volt – főként Udvarhelyszéken és Gyergyószéken –, a helyzet mintegy három hete kezdett enyhülni.
A föld nedvességtartalmát illetően jelenleg Gyergyószék van a legrosszabb helyzetben, Székelyudvarhely és Székelykeresztúr térségében mérsékelten jó a helyzet, Csíkszék pedig viszonylag jól áll e tekintetben.