Kihívás előtt az iskolák és a vállalkozók: itthon tartani a végzősöket
Hatalmas a szakemberhiány, ezért egyre több vállalkozó már a frissen végzetteket is alkalmazná, vállalva a betanításukat, azonban így sem jutnak munkaerőhöz. Csak Udvarhelyszéken évente több száz diák kerül ki a szakközépiskolákból, de jó részük külföldön keresi a boldogulást.
Követik-e a tanintézetek, hogy mi lesz a diákjaikkal, merre tűnnek el, milyen arányban helyezkednek el a szakmán belül, illetve hányan maradnak itthon? A Hargita Megyei Tanfelügyelőségnél nem készül statisztika arról, mi lesz a végzettekkel, mivel országosan nem volt ilyen kérés.
„Létre lehetne hozni egy applikációt, de még nem volt országos döntés erről. A gimnáziumok végzettjeinek elhelyezkedését is mindössze egy éve kezdtük követni, lehet, lassan létrejön hasonló statisztika a szakiskolásokról is” – mondta lapunknak Görbe Péter főtanfelügyelő. Hozzátette, két-három éve a tanfelügyelőség vezetőtanácsa az iskolák képviselőivel, a helyi gazdasági szereplőkkel, valamint a munkaerő-elhelyező ügynökséggel közösen dönt az évente indítandó szakokról annak érdekében, hogy legalább
közelíteni tudják a képzések kínálatát a vállalkozói igényekhez
– a tavaly elindított duális képzés például teljesen a cégek igényeit tartotta szem előtt.
„Azok az évek, amikor szünetelt a szakiskolai képzés, most mutatják meg a hiányosságokat. Az újraindított képzés első generációja most kerül ki az iskolákból. 30–40 százalékuk itthon akar maradni, a fa- és a textilipari cégeknél elhelyezkedni, de a többségben ott a kalandvágy. Sajnos a továbbtanulás nem jellemző a középiskolai osztályokban” – vázolta a székelyudvarhelyi Bányai János Műszaki Szakközépiskola helyzetét Szakács-Paál István igazgató. A tavaly elindított
duális képzésben lát alternatívát, hiszen ennek köszönhetően már az oktatás ideje alatt kölcsönös bizalom alakul ki a diák és a vállalkozó között, aminek köszönhetően mindkét félnek megéri majd együtt dolgozni.
Hasonlóképpen vélekedett Végh Jenő, az udvarhelyi Kós Károly Szakközépiskola igazgatója is a duális képzésről, hozzátéve, hogy a vállalkozóknak három évük van meggyőzni a diákokat arról, hogy megéri náluk dolgozni, karrierépítési lehetőséget is kínálva számukra. A korábbi évek tapasztalatai alapján úgy látja, hogy
a hagyományos szakiskolát végzők közül többen maradnak itthon, ezzel szemben a középiskolát végzettek többségét az érettségi sem érdekli, egyetlen céljuk, hogy elmenjenek innen.
Enyhén növekszik az itthon maradók aránya Trinfa Pálma, az Eötvös József Szakközépiskola igazgatójának meglátása szerint. „A régebbiek közül többen kivándoroltak, a tavalyi végzősök közül elég kevesen vannak külföldön, osztályonként ketten-hárman, a többiek lakhelyük közelében kerestek munkát.” A szakközépiskolát végzettekre itt sem jellemző a továbbtanulás, évfolyamonként átlagban egy-két diák szánja rá magát, és
az érettségi vizsga is keveseknek sikerül.
Évente 60–80 diák végez a székelykeresztúri Zeyk Domokos Szakközépiskola asztalos, textil, valamint autószerelő szakosztályaiban, 25–30 százalékuk lakhelyéhez közel, a szakmában helyezkedik el, a többiek vagy más szakmában keresnek állást, vagy néhány évre külföldre mennek dolgozni – tudtuk meg Baciu Gyöngyvér igazgatótól. „Legtöbben az anyagiak miatt mennek el. Ha ügyes, azért, ha nem eléggé, akkor más szakmát keres, mint amit tanult, autószerelő helyett például sofőr lesz.
Többnyire szegényebb családból származnak, a szülők sem tudnak segíteni. Még ha három hónapig epret is szednek, annyit keresnek, mint itthon egy év alatt” – jegyezte meg.
{A}
Míg 1999-ben a szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskola végzőseinek húsz százaléka továbbtanult, ugyanannyi szakmájában helyezkedett el, tíz százaléka itthon, más szakmában dolgozott, fele pedig külföldre ment, addig tavaly, tavalyelőtt a középiskolát végzettek mindössze 14 százaléka folytatta tanulmányait, és 55 százalékuk külföldre ment – mondta Mircea Jimon aligazgató. Az asztalos és textil szakosoknak lenne munkalehetőség, főként Székelyudvarhelyen, de a helyi kisebb cégeknél már elég korlátozott az elhelyezkedési lehetőség. Emellett
a vállalkozók keveset fizetnek a megnövekedett igényű pályakezdőknek, akik minél hamarabb autóhoz, lakáshoz szeretnének jutni, ezért inkább külföldre mennek.
Minden tanévben csak olyan szakot indíthatnak, amire akkreditációjuk van, de a szülők és a nyolcadikosok körében végzett felmérések alapján nem is igazán van igény másra – mondta az aligazgató.
A Korondi Szakközépiskolában generációnként változik a továbbtanulók, valamint a kitelepedők száma – véli Fülöp Erzsébet igazgató. Mivel itt asztalosokat, kereskedőket, illetve turisztikai dolgozókat képeznek, az ügyesebbeket tanulmányaik befejezése után ott alkalmazzák, ahol tanulóéveikben gyakorlatoztak, de nem kevés azoknak a száma, akik Magyarországon, sőt akár Kanadában keresnek munkát.
Romániában a 2000-es évek elején megszüntették a hároméves szakiskolai képzést, a szakközépiskolák végzettjei közül pedig évről évre kevesebben mennek át az érettségi vizsgán, és még kevesebben folytatják tanulmányaikat felsőfokú tanintézetben. Valószínűleg emiatt néhány éve újraindították a szakiskolai képzést annak reményében, hogy egyrészt azok, akik nem akarnak továbbtanulni, másrészt a gyengébb képességű diákok érettségi nélkül is elhelyezkedhessenek a munkaerőpiacon. Azonban a szakközépiskolainál jóval gyakorlatorientáltabb szakiskolai képzés a szülők körében sem örvend túl nagy megbecsülésnek, az előző évek kudarcos érettségi eredményei ellenére is inkább a szakközépiskolák felé terelik gyerekeiket.