Magas az iskolaelhagyási átlag, egyre kevesebb a beiskolázott tanuló, nehézkes a hozzáférés az oktatáshoz mint alapvető joghoz, ellentétek vannak a szakiskolai képzések és a munkaerőpiac szükségletei között – így jellemzi a román tanügyi rendszert egy friss jelentés.
Az Adevărul országos napilap az INS jelentésében foglalt hivatalos statisztikai adatokra támaszkodva kijelenti, a 2010–2016-os időszakban Románia iskolásainak létszáma folyamatosan csökkent:
míg 2010-ben 4,2 millió iskolást és egyetemi hallgatót tartottak nyilván, a 2016-2017-es tanév kezdetekor 3,6 millióra fogyatkozott a számuk.
{A}
A legnagyobb csökkenés a felsőoktatási intézményeknél figyelhető meg: a 2016–2017-es tanévben 39 százalékkal kevesebb egyetemi hallgatót jegyeztek a 2010–2011-es szemeszterhez képest. A jelentés főként a negatív természetes szaporulatot, azaz a születések számának visszaesését, illetve a nagymértékű kivándorlást sorolja az okok között.
Az említett időszak alatt
a Hargita megyei közoktatási rendszerből közel négy ezer tanuló „tűnt el”.
Míg 2010-ben 55 197 beiskolázott gyerek (óvodás és iskolás, kivéve az egyetemi hallgatókat) kezdte el a tanévet, addig 2016 őszén mindössze 51 549 – tudtuk meg a tanfelügyelőség vonatkozó összesítéséből. Ebből az is kiderül, hogy a vizsgált időszak alatt
egyre inkább érezhető az összevont (szimultán) osztályok állományának növekedése a megyében,
amelyek már nemcsak az elemi oktatásban, az általános tagozatokban is jelen vannak. Az iskolások számának évenkénti csökkenése pedig osztály- és tagozatmegszűnésekhez, de akár iskolák bezárásához is vezethet a kisebb településeken. Példa ezekre, hogy az olyan kisebb falvak tanintézeteiben, ahol kevés a gyerek, a szülők inkább elviszik más iskolákba tanulni a gyerekeiket.
A nagymértékű iskolai létszámcsökkenéshez hozzájárul az egyre nagyobb méreteket öltő iskolaelhagyás is. A statisztikai hivatal jelentése szerint 2016-ban 18,5 százalékra volt tehető a korai iskolaelhagyás aránya, amely a női lakosság körében volt a leghangsúlyosabb. Az Adevărul országos napilap egy korábbi beszámolója szerint
az iskolaelhagyás aránya az elmúlt években folyamatosan nőtt Romániában.
Az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Gyermek Gyorssegélyalapja (UNICEF) Romániára vonatkozó adataira támaszkodva a 2015–2016-os tanévben 391 ezer tanuló távozott a közoktatási rendszerből, amely 91 ezerrel több, mint a 2013–2014-es tanévben. Hargita megyei viszonylatban a 2016-2017-es tanév során több száz fiatal morzsolódott le a közoktatási rendszerből – tudtuk meg a tanfelügyelőség összesítéséből.
Az iskolaelhagyás témájáról már többször is cikkeztünk Hargita megyére vonatkozóan, a fontosabb következtetések pedig a következők ezzel kapcsolatban:
Például vannak olyan gyerekek, akiket már nagyon fiatalon dolgozni küldenek szüleik, legtöbb esetben pásztorkodni, így kimaradnak az iskolából. Azonban ezek a fiatalok sok esetben nem véglegesen hagyják ott a közoktatási rendszert, többen néhány évnyi szünet után visszatérnek.
Az INS jelentése szerint a nagymértékű iskolaelhagyás bizonyítja a romániai közoktatási rendszer sérülékenységét, amely az oktatáshoz mint alapvető joghoz való hozzáférést jelenti.
A statisztikai hivatal jelentésében azt is megemlíti, hogy
az elmúlt két évtizedben hozott törvénymódosítások Romániában nem befolyásolták pozitívan a tanügyi rendszer minőségét.
Jó példa erre a 2009-ben történt, az akkori szakiskolai oktatás felszámolása, amely sok nyolcadik osztályos tanulót fosztott meg a továbbtanulás lehetőségétől, abban az időszakban ugyanis minden diákot középiskolai osztályokba kényszerítettek volna a szaktárca illetékesei. A hagyományos szakmunkásképzés csak három év múlva, 2012-ben indult újra Romániában. Daniel Funeriu korábbi oktatási miniszter egy korábbi nyilatkozatában úgy vélte: sokat ártottak az országnak mindazok, akik megszüntették a szakoktatást, ennek pedig egyetlen célja lehetett – hallgatókkal feltölteni a középszerű egyetemeket, amelyek számára a diákok egyszerűen jól fizető kliensek.
Ugyan a szakiskolai képzés újraindult Romániában 2012-ben, azonban az Országos Statisztikai Intézet jelentése szerint azóta sem sikerült orvosolni a problémát, miszerint
nagy az eltérés a képzési kínálat, illetve a munkaerőpiac valós szükségletei között.
A jelentés úgy fogalmaz, hogy míg egyes szakterületeken túlzsúfolt a képzési kínálat, máshol igencsak elhanyagolt.