Bálványosi kongresszus: romlott az erdélyi magyarság helyzete
Tizenegy évvel az EU-csatlakozás után Romániában romlott a magyarság helyzete, több a jogtiprás, erősödött a magyarellenesség – hangzott el Bálványoson, ahol az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa önkormányzati bizottságának ülése zajlik.
Gudrun Mosler-Törnström, a kongresszus elnöke a megnyitón hangsúlyozta, Bálványoson tanulhatnak egymástól a helyi és regionális önkormányzati képviselők, ugyanakkor az összejövetel lényege, hogy befogadó társadalmat alakítsanak ki Európában, ami régiós szinten a nyelvhasználat biztosításával kezdődhet. Az RMDSZ 26 éve szorgalmazza Romániában a valós decentralizációt, hogy az önkormányzatok nagyobb feladatköröket kapjanak, ám
olyan jogi keretre van szükség, amely szavatolja a kisebbségi jogok tiszteletben tartását
– mondta köszöntőbeszédében Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagja.
{A}
„Egy helyi önkormányzat nem lehet rosszindulatú, és a törvényhézagok felhasználásával nem akadályozhatja meg a kisebbségek törekvéseit, például az anyanyelven való tanulást” – részletezte Korodi, hozzátéve, az is elfogadhatatlan, hogy
Romániában törvényellenesnek tekintik, ha egy önkormányzat többletjogokat biztosít.
Példaként említette, hogy Aranyosgyéresen a helyi tanács megszavazta a kétnyelvű helységnévtáblát, ám a bíróság azt levetette. Rámutatott, Romániában az is nehézséget jelent, hogy gyakorlatba ültessék az ET szakértői testületeinek javaslatát, hogy alacsonyabb szintre vigyék le a húszszázalékos nyelvhasználati küszöböt, vagy hogy a már létező kisebbségi jogkeret módszertanát kidolgozzák, például az egészségügyi anyanyelvhasználatra vonatkozót.
Winkler Gyula EP-képviselő kifejtette, az erdélyi magyarság nem fogadhat el diszkriminációt, „nem lehetünk másodrangú állampolgárok”. Rámutatott, nem sikerült feloldani a „koppenhágai dilemmát”, vagyis az EU-csatlakozás előtt az országok különböző feltételeket kell teljesítsenek, köztük az őshonos kisebbségek védelmét, ám a csatlakozás után már nincs semmilyen kötelezettségük. Ez azt eredményezte, hogy
tizenegy évvel az EU-csatlakozás után Romániában romlott a magyarság helyzete, több a jogtiprás, erősödött a magyarellenesség.
Ezért volt szükség a Minority Safe Pack polgári kezdeményezésre – mondta az EP-képviselő.
Grüman Róbert, a Kovászna megyei tanács alelnöke, az uniós bizottság alelnöke pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Romániában akadályozzák a régiók közötti együttműködést, nem csak Székelyföldön, ugyanis más régiók sem tudnak gazdasági vonalon vagy turizmusfejlesztésben együttműködni.