Jeles napokhoz kötődő népszokásokat elevenítenek fel a kisiskolások
Régebben, a csíksomlyói búcsúról hazatérve mulatságot rendeztek a kitakarított csűrökben, volt és ma is van olyan gyergyói falu, ahol az ünnepen pünkösdi királyt, királynét választanak – ezeket gyűjtötték össze a gyergyóremetei Fráter György Általános Iskola diákjai.
A nulladikosoktól a negyedik osztályosokig minden remetei gyerek főszerepet kapott szerdán a község művelődési házában tartott pünkösdi mulatságon.
Mintegy háromszázan vonultak korosztályonként a színpadra, hogy bizonyságot tegyenek: élő a népi kultúra a településen.
Már puszta megjelenésük erre utalt:
a sok apró gyermek szinte mindegyike székely ruhát viselt, az előadásuk pedig arról is meggyőzte a közönséget, hogy van befogadókészség az iskolai néptáncoktatásra.
Az egyes korosztályok előadásán végigkövethető volt a fejlődés – a legkisebbek népi gyermekjátékokat mutattak be, az elsősök felcsíki, a másodikosok moldvai táncokat, a harmadikosok forgós és forgatósokat, a negyedik osztályosok pedig gyergyói táncot roptak.
A harmadikosoknak külön szerep is jutott: előadásukban a pünkösdölést nézhették végig társaik és a hozzátartozókból, pedagógusokból álló közönség.
Az egyes produkciók között, a tanítónők közvetítésével, régi vagy még élő, helyi pünkösdi szokásokról hallhattak ismertetőt. A felolvasott történeteket a kisdiákok gyűjtötték össze szűkebb környezetükben, az iskolában kapott kérdőív alapján.
A színpadon bemutatott produkciók mondhatni csupán bemelegítőként szolgáltak az előadást követő táncházhoz, amelyet a művelődési ház előtti téren tartottak.
{A}
A mulatsághoz illő élő zene láthatóan felfokozta a gyermekek jókedvét: ropták, járták, míg bele nem fáradtak. Akinek pedig inkább a keze járt volna, mintsem a lába, az a pedagógusok által irányított kézműves foglalkozásokba kapcsolódhatott be.
Az esemény első állomása volt annak a foglalkozás-sorozatnak, amely a Hagyományok Háza Erdélyi Hálózatának a kezdeményezésére és támogatásával valósult meg Remetén – tudtuk meg Balázs Teréz tanítónőtől. A program felelőseként részletezte:
a Jeles napok Erdély-szerte nevet viselő sorozat elsősorban a néptáncra, a népdalokra és a kézműves foglalkozásokra fókuszál oly módon, hogy ezek helyi jellegzetességeit ismertesse meg a gyerekekkel, egy-egy jeles naphoz kötődően.
Közösség-összekovácsoló szerepe is van egy ilyen rendezvénynek – mutatott rá a tanítónő; Remetén például öt, különálló épületben működik az elemi oktatás, a közös program és az ezt megelőző szervezői munka lehetőséget biztosít gyerekeknek, pedagógusoknak és szülőknek a találkozásra, ismerkedésre, együtt gondolkodásra.
„A népi hagyományt nem tanítani, hanem élni kell” – hangsúlyozta a szerdai eseményen Galaczi Hajnalka, az elemi oktatásért felelős megyei tanfelügyelő. Kifejtette: a népdal, a néptánc olyan vitalitást adhat a gyermekeknek, amely a pozitív életszemléletet alakítja bennük.
– mutatott rá.
Maştaleriu Erzsébet, a Fráter György Általános Iskola igazgatója lapunknak kifejtette, a rendezvény több szempontból is iránymutató lehet. Egyrészt
a tanítónők összefogása, együttgondolkodása és közös munkája minden pedagógus számára követendő példa, másfelől pedig biztosíték arról, hogy van eredménye az iskolai keretek között történő néptáncoktatásnak.
„Remélem, hogy ezzel az eseménnyel egyfajta hagyományt teremtünk. Bízom abban, hogy ezentúl minden iskola másként hétnek lesz egy hasonló momentuma” – mondta. Rámutatva a néptáncoktatás fontosságára hozzátette: „a táncoktató heti egy órában elérte, hogy bármikor, bármelyik generációval össze tudunk állítani egy műsort. Az lenne a jó, ha ennek továbbra is folyamata lenne.”