Benépesültek a kiállítótermek, húszezer látogató volt Marosvásárhelyen a Múzeumok éjszakáján
A Kultúrpalota kiállításai és koncertjei, a várban szervezett rendezvények, valamint a belvárosi Keresztelő Szent János plébániatemplom kriptája volt a legnépszerűbb az idei Múzeumok Éjszakája rendezvénynek, de a többi helyszín is sok látogatót vonzott.
Több mint hatezer karkötő fogyott el a Múzeumok Éjszakáján és hozzávetőlegesen húszezer látogatója volt a rendezvényeknek, kiállításoknak, koncerteknek – számolt be a Vásárhelyi Hírlapnak Soós Zoltán, a Maros megyei múzeum igazgatója az eseményről.
Az előző években is nagy látogatottságnak örvendett a múzeumokat népszerűsítő éjszakai rendezvény, de az idén még a tavalyinál is többen járták végig a különböző helyszíneket. Soós Zoltán érdeklődésünkre elmondta,
a Kultúrpalotában fordultak meg a legtöbben, hiszen a koncertek, a képtárak, az állandó és időszakos kiállítások, a Tükörterem, a Bernády György-emlékszoba, a gyerekeknek szervezett különböző múzeumpedagógiai műhelyek, mint minden évben, most is a legvonzóbbnak bizonyultak.
A kibővített magyar művészeti galéria, a román kortárs galéria alkotásai alatt kirakósjáték várta a türelmesebb látogatókat, gyerekek, kamaszkorúak, fiatal felnőttek ültek le a kihelyezett párnákra, hogy kirakjanak egy Munkácsy-festményt, vagy Wágner Sándor nagyméretű alkotását. A puzzle-kockákhoz nem volt mindenkinek türelme, de a zömét sikerült kirakni. A kisteremben üvegfestészet, agyagmodellezés, maszkkészítés várta az ötévesnél nagyobb gyerekeket.
– mondta az egyik édesanya, aki kislányát hozta el a múzeupedagógiai foglalkozásra. A gyerekekkel a múzeum munkatársai és önkéntes középiskolás diákok foglalkoztak. Ahogy András Tihamér restaurátor érdeklődésünkre elmondta, több mint háromszáz üveglapocskát készítettek elő, különböző ábrákat rajzoltak azokra, amelyeket a gyerekeknek kellett üvegfestékkel kiszínezniük.
A Kultúrpalota előcsarnokában Mednyaszay István születésének 140. évfordulója tiszteletére nyílt kiállítás. Mednyaszay az egyetemes építészethez való hozzájárulást a magyar nemzeti építészet megteremtésében látta. Ezt mutatják be a pannók fotói, szöveges összeállításai.
Kint a téren az erre az alkalomra szervezett veterán autók és motorbiciklik kiállítását tekintette meg az érdeklődők sokasága, míg a városháza tornyába is érdemes volt felkapaszkodni ez alkalommal. Harmincasával, harmincpercenként lehetett felmenni és onnan lenézni a városra.
Ritka alkalomnak bizonyult a Rózsák terén, az egykori Barátok temploma magányos tornyának a megnyitása is, ahogy a katolikus plébánia kriptájának meglátogatása is.
Vezetett túrák során ismerhette meg a közönség a torony és az egykor ott álló templom és kolostor múltját, ahogy a kripta „lakóinak” történeteit is.
A Minoriták temploma is látogatható volt a Köteles Sámuel utcában, a Teleki Tékában az állandó és időszakos kiállítások mellett az alig egy hétig látogatható halotti címerek várták az érdeklődőket éjjel két óráig.
A néprajzi múzeum állandó kiállítása a Maros megyei falvak és vásárok megörökítője, amely mindig sok látogatót vonz. A mezőgazdasági eszközök, villák, gereblyék, szövőszék, népviseletek, fazekas-kellékek, a kirakodó vásárok portékái: szőttesek, csizmák, kalapok, bőrszíjak ez alkalommal is megunhatatlannak bizonyultak. A vármúzeumban a Sükösd Ferenc képzőművészeti kiállítása és az Orosz Endre régészeti-, valamint néprajzi gyűjteménye várta a látogatókat az éjfél utáni órákig.