A csíksomlyói búcsú üzenete: meglátni Mária tekintetét, és védeni az emberi életet
Az élet védelmének a mindenek fölöttiségéről beszélt a szombati csíksomlyói búcsú szónoka, Marian Adam Waligóra lengyel szerzetes, a czestochowai Jasna Góra-i pálos kolostor házfőnöke.
A szerzetes a több százezres tömeggel is elismételte Mária akkor mondott szavait, amikor megtudta, hogy Isten fiát hordozza:
Az idézett kijelentés az idei búcsú jelmondata is volt. „Őt, Máriát követve nem térsz le az útról, hozzá fohászkodva nem veszted el a reményt. Reá gondolva nem hibázol. Vele kitartva nem veszel el. Amikor ő védelmez, nem aggódsz. Ahol ő vezet, nem fáradsz el. Amikor az ő kegyelme veled van, célba érsz.
A Szűzanya nagy tisztelőjének, Szent Bernátnak szavai buzdítsanak bennünket, csíksomlyói zarándokokat ezen a szent szép napon” – mondta az ünnep szónoka.
Mint kifejtette, 2016. augusztus 3-án az általános kihallgatás idején a Vatikánban Ferenc pápa – a Lengyelországban tartott világi ifjúsági találkozóról visszatérve – a Częstochowában töltött ottlétére utalt.
„Pontosan visszaemlékezve imádságára, amelyet a mi lengyel nemzeti kegyhelyünkön átélt, a következőket mondta: ez alatt az út alatt megtekintettem a częstochowai kegyhelyet is. Mária kegyképe előtt ajándékot kaptam: az édesanya tekintetét” – idézte a szentatyát.
– fejtette ki a szónok.
Felidézte, amikor 25 évvel ezelőtt mint fiatal pálos kispap állt a csíksomlyói kegytemplomban és várakozott, hogy a kegyszoborhoz érve megérinthesse a Szűzanya lábát, és közelről belenézhessen anyai szemébe.
Szerinte mindannyiunknak szüksége van az Istenanya közelségére. „Mi, hívő emberek gyakran megyünk Isten anyjához a közelségéért. Elzarándokolunk kegyhelyeire, itt Csíksomlyóra, hogy megérintsenek bennünket a híres kegyszobor kegyelmei, Lengyelországba, Częstochowába, hogy térdelve körbejárjuk a Szűzanya oltárát, és találkozzunk tekintetével a kegyképen keresztül, Fatimába, hogy többször megérintsük az ő jelenésének a helyét, és még sokfelé azért, hogy az anyjának közelségén keresztül megtapasztaljuk Isten jelenlétét”.
A csíksomlyói búcsú meghívottja elmondta, azok az indítékok, amelyekkel megérkeztünk ide, Csíksomlyóra, nagyon fontosak, mivel mindegyiknek komoly jelentősége van számunkra. Szerinte a mindennapi életünkben szükségünk van olyan pillanatokra, amikor megerősítjük és megújítjuk lelkünket, hitünket, ebben Mária ezen a kegyhelyen kétségtelenül nagyon segít nekünk.
Kifejtette, Mária a mai napon, pünkösd szombatján arra szólít bennünket, hogy itt, ebben a természet adta utolsó vacsora termében gyűljünk össze, és tartsunk ki vele együtt az imádságban. Vele együtt várakozzunk az isteni új adományokra, a Szentlélek új sugallataira, hivatásunk megerősödésére. Amikor Máriára tekintünk, megtanuljuk felismerni Isten ránk vonatkozó terveit.
Mária megmutatta, hogy szereti az életet. Nyitott szívvel fogadta a hírt, hogy Isten fiának az anyja lesz. Elfogadta hivatását, azonosult vele, és amikor kellett, harcolt a gyermeke életéért. Nem akart megszabadulni Jézustól mint szükségtelen dologtól – hangoztatta. Marian Adam Waligóra arra figyelmeztetett, hogy
a fejlett világ embere nem mindig cselekszik az isten akarata szerint.
Példaként egy Alfie nevű kisfiú esetét hozta fel, akit áprilisban egy bírósági ítélet nyomán hagytak meghalni egy liverpooli kórházban.
– válaszolta meg a kérdést a szónok. Szerinte az utóbbi hetek megmutatták, hogy nekünk bőven van ezen mit átgondolnunk és javítanunk. Elmondta, az elmúlt hónapban megviselt bennünket az, ami a világ szeme láttára történt egy gazdag, modern európai országban, Nagy Britanniában, pontosabban a liverpooli kórházban. Hallottuk, hogy a jog hatalmába burkolózva hogyan mondtak le egy Alfie nevezetű gyermek életének védelméről, akinek
az egyetlen „bűne” az volt, hogy megbetegedett, és nem tudott magától lélegezni az agyában keletkezett betegség miatt.
Az is „bűne” volt, hogy olyan szerető szülei voltak, akik a lehetőséghez képest a jelenlegi orvostudomány eszközeivel segíteni akartak neki, de a bírósági ítélet ezt nem tette lehetővé. Emlékezzünk Jézus szavaira: „mindazt, amit a legkisebbel tesztek, velem teszitek.”
Elmondása szerint érthető, hogy ez mindenkinek csalódást okozott az emberség tesztjében. „Íme, látjuk hogyan lehet megölni egy gyermeket, miközben ez a világ a kozmosz legutolsó sarkát is kutatja, feltárja a tenger mélységét, mesterséges intelligenciát alkot, diagnosztizálja a legcsodálatosabb és legprecízebb eszközökkel és gépekkel a legritkább betegségeket, ugyanakkor
nem kifizetődő számára megtartani egy kisfiú életét, akinek csak oxigénre, vízre és ételre lett volna szüksége
– fejtette ki Adam Waligóra.
Mindehhez még az is hozzátartozik, hogy Ferenc pápa – latba vetve egész pápai tekintélyét – biztosította volna a Vatikán orvosi ellátását, hogy segítsen a gyermeknek, és reményt adjon a szülőknek. És még az is idetartozik, hogy a világon milliók követelték Alfie életben maradását. Mit szólhatunk ehhez? Elfelejtette a barbár világ a szeretet parancsát. Elfelejtette az ember legalapvetőbb jogait – mondta el a pálos szerzetes.
Szerinte napokon keresztül láttuk erőtlenül a megrázó kontrasztot, vagyis egy gazdag ország megcsodált kicsi gyermekét az angol királyi házaspár karjaiban, miközben nem tudott védelmet nyújtani annak a másik kisgyermeknek a liverpooli kórházban.
Mária szereti az életet. Szeret minden, az Istennek átadott, az ő hangját meghalló, akaratát szívesen teljesítő életet. Mi, akik vele együtt összegyűltünk az oltár köré, ahogy a tanítványok az utolsó vacsora termében, imádkozva várjuk a Szentlélek eljövetelét, könyörögve a léleknek az ajándékaiért, mindazokért az adományokért, amelyek saját keresztény életünkhöz szükségesek. Ez alól senki sem kivétel, mindannyiunkra vonatkozik: fiatalokra, idősekre, világi hívőkre, papokra és szerzetesekre egyaránt. Szeressük, ahogy Mária szerette hivatását.
A szónok kifejtette, Mária következetes: az ő, legyen nekem a te igéd szerint mondata világos jelzés, hogy szereti Isten akaratát, és mindent megtesz azért, hogy az megvalósuljon az ő életében. Végül megköszönte a zarándokoknak azt, hogy összegyűltek Csíksomlyón, és megígérte, hogy elviszi Częstochowába az imádságaikat.
– buzdította és dicsérte az egybegyűlteket a csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka.
{A}