Kozma Mónika: le kellene vetkőzni a régi beidegződéseket az RMDSZ-ben
Kozma Mónika nem tart attól, hogy túl sűrűn kellene közvetítenie az RMDSZ Maros megyei és marosvásárhelyi elnökei között. A városi szervezet új választmányi elnöke nem hinné, hogy Péter Ferenc és Vass Levente ne találná meg a közös hangot.
– Mit vár el az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetétől illetve önmagától?
– Fordított sorrendben válaszolnék. Önmagamtól elsősorban azt várom el, hogy ne változtasson meg a tisztség abban a meggyőződésemben, hogy főként munkával, lendülettel, hittel lehet és kell eredményeket elérni. Továbbra is azt vallom, hogy
A vásárhelyi RMDSZ-szel szemben nem elvárásokat fogalmaznék meg, hanem inkább egy felhívást.
{A}
– Miként éli meg, hogy egyesek, primitív módon azt kifogásolják, miért került nő a választmány élére? Mások meg abba akaszkodnak bele, hogy ön soha nem lakott és nem lakik Marosvásárhelyen.
– Mint mondtam, félre kellene tenni az efféle beidegződéseket. Ezek nem igazi érvek egy olyan vitában, melynek arról kellene szólnia, hogy mit akarunk elérni marosvásárhelyi vagy Maros megyei magyarként. Nem hinném, hogy a 21. században zavaró tényező lenne, hogy egy szervezetet vagy egy testületet nő irányít, mint ahogyan azt sem, hogy az illető személy Székelyföld másik szegletében született. Valóban mindenki a szülővárosához különleges módon kötődik, így vagyok én is Sepsiszentgyörggyel. Az, hogy Budapestről nem Marosvásárhelyre költöztem haza Erdélybe, hanem a város peremkerületébe, a mintegy tizenöt kilométerrel odébb fekvő Marossárpatakra, nem jelenti azt, hogy ne kötődnék a megyeszékhelyhez, ahol és amelyért dolgozom. Egyébként amióta hazatértem, igyekszem minden erőmet, energiámat az itteni közösség javára fordítani. Nem akarok ezoterikusnak tűnni, de úgy érzem, nem nekem kellett munkát keresnem, sorsszerűen a feladatok találtak rám.
– Az elnöki funkció komoly lépés lehet a 2016-ban sikertelenül megpályázott parlamenti szék újbóli megcélzása felé?
– Egyetlen szavazattal maradtam le a két évvel ezelőtti előválasztásokon, de nem fogalmazódott meg bennem az, hogy még egyszer próbálkoznom kellene. Jelen pillanatban sokkal inkább a helyi ügyek foglalkoztatnak: a megyei önkormányzat és alárendelt intézményei, a Pro Economica gazdaságfejlesztési alapítvány.
– Melyik feladatot tartja nehezebbnek: a választmány vezetését vagy a két, rendkívül markáns, határozott, olykor konok elnök – a megyei RMDSZ-t irányító Péter Ferenc és a városi szervezet élén álló Vass Levente – közötti közvetítést, netán békítést?
– Többször felmerült már ez a kérdés az utóbbi időben, a dolgok viszont sokkal árnyaltabbak, mint ahogy azt a román média tálalta. Csak hogy érthető legyen, elmesélem a minap történt legutóbbi esetet: berohant Vass Levente Péter Ferenchez, és tíz perc alatt megbeszélték a közös dolgaikat. Természetesen én is jelen voltam, de közvetítenem sem kellett, békítenem sem. Lehet, hogy nem mindenben értenek egyet, de az tévhit, hogy kettőjük között zsigeri konfliktus lenne.
– Ön inkább konstruktívnak látja azokat a vitákat, amelyek az elmúlt két évben folytak?
– Erről jobb lenne őket megkérdezni. Kívülről úgy látom, hogy a megyei és a marosvásárhelyi RMDSZ élén két értékes, de teljesen ellentétes típusú ember áll. Péter Ferenc egy nagyon higgadt, kiegyensúlyozott diplomata, Vass Levente, akinek nagyon jó céljai vannak, egy gyors, zizegős, add meg Uram, de azonnal-típusú ember. Nyilván, ha két ilyen ellentétes pólus egymással szembe kerül, akkor legalább öt percnek kell eltelnie ahhoz, hogy megtalálják a közös hangot, a közös ritmust. Ami a helyi szervezetet illeti, az igazi kihívást a helyi tanácsosi csapattal való összehangolódás fogja jelenteni, az, hogy tudjuk higgadtan átbeszélni, megvitatni azokat az ügyeket, amelyekben a tíz önkormányzati tag dönt vagy legalábbis javaslatot tesz.
– Apropó politikai alku: ön is furcsa helyzetben van, hisz a megyei önkormányzatnál a Szociáldemokrata Párt a koalíciós partner, a városi tanácsban meg Dorin Floreával és liberális kollégáival kell egyeztetnie. Mindez fejtörést okoz vagy inkább kiaknázandó lehetőséget jelent?
– A politika nem más, mint az érdekérvényesítés maga. Ha a magyar közösség érdekeit szeretnénk érvényesíteni, akkor minden egyes helyzetben a leginkább célra vezető partnert kell megkeresni és megtalálni. Ez bárhol a világon így működik, nem csak Maros megyében, Erdélyben vagy Romániában.
Persze, ha van egy koalíciós partnered, akkor elfogadod, hogy már a döntés előkészítésébe be kell vond. Ha csak egy adott ügyben ülsz le valakivel tárgyalni, nem kell feltétlenül ugyanezt tedd, elég, ha ismerteted a magad álláspontját és a politikai alku tárgyát. A politikában nincsenek komolyabb csodák, ezért tudatában kell lennünk annak, hogy hol az egyik, hol a másik párt van hatalmon. Ezért sem szabad hagyni egy viszonyt odáig elmérgesedni, hogy aztán már ne legyen visszaút.
– Az utóbbi egy-két esztendő leforgása alatt Maros megyében és Marosvásárhelyen az RMDSZ szinte teljes egészében megújult, a régi gárdából alig maradt egy pár ember. Egyikük a választmány alelnöke, Kerekes Károly volt parlamenti képviselő. Sikerül közös nevezőre jutni vagy adódhatnak generációs konfliktusok?
– Nem adódhatnak, hiszen ő már nem alelnök.
– De hát annak tekinti magát.
– Igen, tudok róla… Ismerem a helyzetét, nehezen fogadja el, hogy a mandátuma lényegében megszűnt, a választmány teljesen megújult. Jelenleg az RMDSZ marosvásárhelyi választmányának van elnöke és titkára, alelnöke azonban nincs. Egy következő ülés napirendjét fogja képezni a két alelnök megválasztása; egyikük közülük lehet akár Kerekes Károly is.