A felhalmozódott adósságok, a rendszer elavultsága és a költséges javítások, valamint a fűrészmoszt drágulása is hozzájárult a szentegyházi településvezetés döntéséhez, miszerint tizenöt év üzemeltetés után végleg leállítják a kazánt.
Mintegy százötven szentegyházi háztartásban okoz nagy gondot a döntés, miszerint idén megszüntetik a távhőszolgáltatást a településen – tudtuk meg Molnár Tibor polgármestertől, aki elmondta, a lakosság öt-hét százalékát érinti az intézkedés.
Nagyjából száz ifjúsági lakást is ellát távhővel és meleg vízzel a rendszer, ám azokban gázzal működő hőközpont is van, amelyet az előző teleken már használtak, amikor akadozott a távhőszolgáltatás.
A szentegyházi intézmények esetében a polgármesteri hivatal biztosítja az áttérést a gázzal történő fűtésre, ám
az említett százötven lakosnak saját költségén kell megoldást találnia a helyzetre.
Molnár arra is kitért, hogy a szolgáltatás megszüntetéséhez szükséges döntéseket a nyár folyamán hivatalosítja az önkormányzat, és őszig biztosítanak meleg vizet a fogyasztóknak.
{A}
Annyira tönkrement a tizenöt éve kiépített rendszert működtető kazán, hogy már
a kötelező tisztításokkor is meglyukadnak az égési tér közelében található, kivékonyodott csövek, és vízzel árasztják el a berendezést
– magyarázta lapunknak a polgármester. Ám ez csak a problémák egy része, hiszen rendszeresen elromlanak a rég elavult berendezések, amelyekhez csak nehezen találni alkatrészt és szakembert, aki be tudja szerelni azokat. Ebből kifolyólag
a javítások is roppant költségesek, rendszerint a helyi büdzsében beruházásokra elkülönített összeg felét a szolgáltatás üzemeltetésére fordították, ami a 700 ezer lejt is elérte évente.
Ettől függetlenül a kazánhoz tartozó csövek 25–30 százaléka most is el van dugulva a koromlerakódások miatt, ami lényegesen csökkenti a hatékonyságot – sorolta a problémákat a polgármester.
A rendszer kiépítésekor országosan a legkisebb fogyasztói árat szabta meg az önkormányzat, 100 lej alatt volt a hőenergia gigakalóriánkénti ára – fejtette ki Molnár. Rámutatott, azért volt ilyen alacsony az akkori ár, mert 2003-ban még rengeteg fűrészmoszt volt a környéken a hatalmas méreteket öltő, sokszor ellenőrizetlen körülmények közt történő fakitermelés miatt, és a tüzelőanyaghoz ingyen jutott hozzá a hivatal.
A fogyasztók által befizetett összeg ugyanakkor csak a rendszer üzemeltetésére volt elég, karbantartását és az esetleges műszaki hibák javítását már nem fedezte. Ahogy teltek az évek, már nem adták ingyen a tüzelőanyagot, hiszen a fakitermelő vállalatok is pénzt láttak benne.
A moszt drágulásával nem azonos mértékben növelte a szolgáltatás díját az önkormányzat, csupán 2009-ben emelték 134 lejre a gigakalóriánkénti árat, ami minimális segítség volt az üzemeltetőknek. Utóbbi összeget tavaly megduplázta a városvezetés, ám
a bevétel így is csak a túléléshez volt elegendő, fejlesztésre nem futotta, pedig nagy szükség lett volna rá.
A polgármestertől azt is megtudtuk, hogy időközben a moszt ára is tízszeresére nőtt, amit már beszerezni sem volt egyszerű az utóbbi években, hiszen a nagyobb vállalatok jobb árat kínáltak érte.
Összesen 230 ezer lejnyi adósságot halmoztak fel a lakosok az elmúlt években, ami szintén megnehezítette a szolgáltatás fenntartását – tudtuk meg Molnár Tibortól, aki hozzátette, hogy ezt előbb-utóbb be fogják hajtani a tartozóktól.
Az adósságok csak halmozódtak, ugyanis függőleges fűtésrendszert építettek ki a tömbházakban, így a szolgáltatást nem tudták megvonni azoktól, akik nem fizettek, hiszen így a rendszeresen törlesztőknél is hideg maradt volna a fűtőtest. Ennek következtében természetesen folyamatosan nőttek a tartozások, olyan lakó is van, aki 10 ezer lejes adósságot halmozott fel.
A polgármesteri hivatal levelezéseket folytatott a fejlesztési minisztérium képviselőivel a rendszer felújítása és teljes rendbetétele – elsősorban a kazán kicserélése – érdekében.
– magyarázta Molnár. Viszonyításként elmondta, hogy évi 1,2–1,5 millió lejt különítettek el beruházásokra, aminek felét a rendszer üzemeltetésére fordították. Ha a teljes összeget meg lehetne spórolni, akkor is több évbe telne az említett egymillió eurós önrész előteremtése.
– fogalmazott Molnár. Megjegyezte, 2003-ban öt hasonló fűtésrendszert építettek ki az országban, amelyek közül mára már egy sem üzemel, vagyis
Szentegyházán szűnik meg legutoljára a moszttal történő távfűtés.
Több alkalommal is le kellett állítani a rendszert az elmúlt télen is, így számítani lehetett arra, hogy előbb-utóbb megszűnik a szolgáltatás, főleg ha a felhalmozott adósságokat is figyelembe vesszük – véli egy érintett, akinek nevét saját kérésére nem közöljük. Mint mondta, éppen ezért
sokan már a korábbi években beszereztek egy-egy elektromos melegítőt, hogy folyamatosan biztosítani tudják a megfelelő hőfokot lakásukban. Ettől függetlenül most mindenki rákényszerül egy hosszú távú alternatív megoldás megtalálására.
Kevesebb pénzbe kerülhet, ha valaki elektromos bojlert vásárol a víz melegítésére és szintén árammal működő fűtőtesteket a fűtéshez – persze ezek kevésbé hatékonyak a megszűnő szolgáltatáshoz képest –, ám
aki gázkazánban gondolkodik, az 8–10 ezer lejes kiadásra számíthat.
Utóbbi szinte elképzelhetetlen egy rossz anyagi körülmények közt élő kisnyugdíjas számára – részletezte a lehetőségeket. Ő elképzelhetőnek tartja ugyanakkor a fás fűtésre való áttérést is, hiszen vannak kémények az érintett tömbházak többségében.
„Voltak, akik szidták, de kár volt megszüntetni ezt a rendszert. Sajnos a lakosság még nem nőtt fel ahhoz, hogy értékelje. Én ebben a helyzetben egy szükséges rosszként gondolok a történtekre” – fogalmazott.