Megszűnik a távhőszolgáltatás Szentegyházán

Fülöp-Székely Botond 2018. május 18., 09:40

A felhalmozódott adósságok, a rendszer elavultsága és a költséges javítások, valamint a fűrészmoszt drágulása is hozzájárult a szentegyházi településvezetés döntéséhez, miszerint tizenöt év üzemeltetés után végleg leállítják a kazánt.

Gyakori meghibásodások. A meglyukadó csövekből sokszor az égési térbe folyt a víz Fotó: Thomas Campean

Mintegy százötven szentegyházi háztartásban okoz nagy gondot a döntés, miszerint idén megszüntetik a távhőszolgáltatást a településen – tudtuk meg Molnár Tibor polgármestertől, aki elmondta, a lakosság öt-hét százalékát érinti az intézkedés.

Nagyjából száz ifjúsági lakást is ellát távhővel és meleg vízzel a rendszer, ám azokban gázzal működő hőközpont is van, amelyet az előző teleken már használtak, amikor akadozott a távhőszolgáltatás.

A szentegyházi intézmények esetében a polgármesteri hivatal biztosítja az áttérést a gázzal történő fűtésre, ám

az említett százötven lakosnak saját költségén kell megoldást találnia a helyzetre.

Molnár arra is kitért, hogy a szolgáltatás megszüntetéséhez szükséges döntéseket a nyár folyamán hivatalosítja az önkormányzat, és őszig biztosítanak meleg vizet a fogyasztóknak.

{A}

Elavult rendszer

Annyira tönkrement a tizenöt éve kiépített rendszert működtető kazán, hogy már

a kötelező tisztításokkor is meglyukadnak az égési tér közelében található, kivékonyodott csövek, és vízzel árasztják el a berendezést

– magyarázta lapunknak a polgármester. Ám ez csak a problémák egy része, hiszen rendszeresen elromlanak a rég elavult berendezések, amelyekhez csak nehezen találni alkatrészt és szakembert, aki be tudja szerelni azokat. Ebből kifolyólag

a javítások is roppant költségesek, rendszerint a helyi büdzsében beruházásokra elkülönített összeg felét a szolgáltatás üzemeltetésére fordították, ami a 700 ezer lejt is elérte évente.

Ettől függetlenül a kazánhoz tartozó csövek 25–30 százaléka most is el van dugulva a koromlerakódások miatt, ami lényegesen csökkenti a hatékonyságot – sorolta a problémákat a polgármester.

Dráguló moszt

A rendszer kiépítésekor országosan a legkisebb fogyasztói árat szabta meg az önkormányzat, 100 lej alatt volt a hőenergia gigakalóriánkénti ára – fejtette ki Molnár. Rámutatott, azért volt ilyen alacsony az akkori ár, mert 2003-ban még rengeteg fűrészmoszt volt a környéken a hatalmas méreteket öltő, sokszor ellenőrizetlen körülmények közt történő fakitermelés miatt, és a tüzelőanyaghoz ingyen jutott hozzá a hivatal.

A fogyasztók által befizetett összeg ugyanakkor csak a rendszer üzemeltetésére volt elég, karbantartását és az esetleges műszaki hibák javítását már nem fedezte. Ahogy teltek az évek, már nem adták ingyen a tüzelőanyagot, hiszen a fakitermelő vállalatok is pénzt láttak benne.

A moszt drágulásával nem azonos mértékben növelte a szolgáltatás díját az önkormányzat, csupán 2009-ben emelték 134 lejre a gigakalóriánkénti árat, ami minimális segítség volt az üzemeltetőknek. Utóbbi összeget tavaly megduplázta a városvezetés, ám

a bevétel így is csak a túléléshez volt elegendő, fejlesztésre nem futotta, pedig nagy szükség lett volna rá.

A polgármestertől azt is megtudtuk, hogy időközben a moszt ára is tízszeresére nőtt, amit már beszerezni sem volt egyszerű az utóbbi években, hiszen a nagyobb vállalatok jobb árat kínáltak érte.

Mintegy százötven lakrészben kell áttérni gázas fűtésre a távhőszolgáltatás megszűnésével Fotó: Thomas Campean

Felhalmozódott adósság

Összesen 230 ezer lejnyi adósságot halmoztak fel a lakosok az elmúlt években, ami szintén megnehezítette a szolgáltatás fenntartását – tudtuk meg Molnár Tibortól, aki hozzátette, hogy ezt előbb-utóbb be fogják hajtani a tartozóktól.

Az adósságok csak halmozódtak, ugyanis függőleges fűtésrendszert építettek ki a tömbházakban, így a szolgáltatást nem tudták megvonni azoktól, akik nem fizettek, hiszen így a rendszeresen törlesztőknél is hideg maradt volna a fűtőtest. Ennek következtében természetesen folyamatosan nőttek a tartozások, olyan lakó is van, aki 10 ezer lejes adósságot halmozott fel.

Nincs pénz új kazánra

A polgármesteri hivatal levelezéseket folytatott a fejlesztési minisztérium képviselőivel a rendszer felújítása és teljes rendbetétele – elsősorban a kazán kicserélése – érdekében.

Megígérték, hogy mintegy kétmillió euróval támogatják a projektet, amennyiben az önkormányzat további egymillió eurót rendel a megvalósításra önrészként, ám ekkora összeget nem tudnak előteremteni. Hitelt sem vehetünk fel az önrész biztosítása érdekében, hiszen mire azt törleszteni tudjuk, addigra az új kazán is tönkremegy, és kezdhetjük elölről a munkát

– magyarázta Molnár. Viszonyításként elmondta, hogy évi 1,2–1,5 millió lejt különítettek el beruházásokra, aminek felét a rendszer üzemeltetésére fordították. Ha a teljes összeget meg lehetne spórolni, akkor is több évbe telne az említett egymillió eurós önrész előteremtése.

Már tavaly tudtuk, hogy le kéne állítani a kazánt, de megpróbáltuk a lehetetlent. Azt azonban nem tehetjük meg, hogy a lakosság öt százalékáért büntetjük a többit és folyamatosan az üzemeltetésre különítjük el a beruházásokra szánt összegek jó részét

– fogalmazott Molnár. Megjegyezte, 2003-ban öt hasonló fűtésrendszert építettek ki az országban, amelyek közül mára már egy sem üzemel, vagyis

Szentegyházán szűnik meg legutoljára a moszttal történő távfűtés.

Számítani lehetett rá

Több alkalommal is le kellett állítani a rendszert az elmúlt télen is, így számítani lehetett arra, hogy előbb-utóbb megszűnik a szolgáltatás, főleg ha a felhalmozott adósságokat is figyelembe vesszük – véli egy érintett, akinek nevét saját kérésére nem közöljük. Mint mondta, éppen ezért

sokan már a korábbi években beszereztek egy-egy elektromos melegítőt, hogy folyamatosan biztosítani tudják a megfelelő hőfokot lakásukban. Ettől függetlenül most mindenki rákényszerül egy hosszú távú alternatív megoldás megtalálására.

Kevesebb pénzbe kerülhet, ha valaki elektromos bojlert vásárol a víz melegítésére és szintén árammal működő fűtőtesteket a fűtéshez – persze ezek kevésbé hatékonyak a megszűnő szolgáltatáshoz képest –, ám

aki gázkazánban gondolkodik, az 8–10 ezer lejes kiadásra számíthat.

Utóbbi szinte elképzelhetetlen egy rossz anyagi körülmények közt élő kisnyugdíjas számára – részletezte a lehetőségeket. Ő elképzelhetőnek tartja ugyanakkor a fás fűtésre való áttérést is, hiszen vannak kémények az érintett tömbházak többségében.

„Voltak, akik szidták, de kár volt megszüntetni ezt a rendszert. Sajnos a lakosság még nem nőtt fel ahhoz, hogy értékelje. Én ebben a helyzetben egy szükséges rosszként gondolok a történtekre” – fogalmazott.