A „csicses” paradicsom, és ami benne van
Parkolóhely sem volt kedden délig a székelyudvarhelyi városi piac környékén, olyan sokan tértek be zöldséget, gyümölcsöt vásárolni. De vajon hányan tudják a „csicses” paradicsom titkát? Szakembert kérdeztünk, aki elárulta, növekedésserkentő szerek állnak a csodaíz mögött.
A legnagyobb kereslet talán a városi piac bejáratánál, a helyi termelők és viszonteladók által kínált palánták iránt volt kedden, annak, aki zöldséget vagy gyümölcsöt akart vásárolni, nem volt könnyű átvergődnie az emberáradaton.
„A paradicsom, a paprikafélék és a zeller fogy legjobban, vinettát (padlizsánt) kevesen kérnek, mivel nem biztos, hogy itt beérik. Nagyon meglepődtem, hogy már
– mondta lapunknak Bereczki Judit Maros megyei termelő.
A nagygalambfalvi Bágyi család a melegházában kora tavasszal termesztett zöldhagymát, retket és spenótot hozza piacra, de ilyenkor már ezek is szabadföldi termények. A spenóttal kapcsolatban elmondták, hogy
míg más években májusban 6–7 lej szokott lenni a spenót kilója, idén a szárazság miatt alig három termelőnél kapható, 10 lejért.
„Az öntözés is csak arra elég, hogy túlélje a növény, nem tud rendesen fejlődni” – magyarázta a családfő. Saját termesztésű palántákat is értékesítenek, tapasztalatuk szerint ezek kedden voltak a legkelendőbbek. „Ma volt a csúcs. Volt egy kis eső, gondolom, ezt várták legtöbben, emellett sokan megvárták, hogy a fagyosszentek is lejárjanak” – jegyezte meg Bágyi Éva. Véleményét igazolni látszik, hogy az általunk megkérdezett Boldizsár házaspár is a szárazság miatt keddig várt a paradicsom- és zellerpalánták beszerzésével. Most abban reménykednek, hogy egy-két napos locsolás után „a jó isten egy kis esőt ad”.
Múlt pénteken csak szép, de savanyú volt az eper Pap József helyi viszonteladó szerint, aki akkor még úgy gondolta, hogy két hetet is várni kell az ízes gyümölcsre. Azonban fia és felesége hétfőn Szatmárig utazott, így kedden ízes, illatozó epret kínálhattak a vásárlóknak. Ígérete szerint
egy hét múlva már magyardécsi cseresznyét is fog árulni, addig, aki kívánja, be kell érnie az importgyümölccsel, mert meggyőződése, hogy hiába mondja a többi eladó hazainak, még nem azt értékesít.
Míg a környékbeli termelők asztalain jobbára saláta, zöldhagyma, retek, valamint tavalyi leveszöldség pompázik, addig a viszonteladók már jó ideje primőr zöldségeket kínálnak: hazai zöldpaszulyt, uborkát, káposztát, paprikát és legalább háromféle paradicsomot.
A sokak által kedvelt, köznyelven „csicses” paradicsom egészségkárosító hatásáról egyre gyakrabban cikkeznek a román sajtóban. Ezzel kapcsolatban érdeklődtünk a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóságnál.
{A}
„Ha génmodósított zöldség lenne, nem volna akkora baj, mint a serkentők használata, ezért messzemenően kerüljük el. Jó íze van, de nem tudjuk, mit tartalmaz. A formája bizonyítottan nem fajta jellegű, hanem már palánta korában növekedési hormont tartalmazó vegyszerekkel kezelik, ettől a növény levele kicsit megsirül, a terményen pedig egy csúcs képződik” – figyelmeztet Bölöni Ferenc, az igazgatóság udvarhelyszéki vezetője. Hozzátette, hogy
minden szezonon kívüli zöldséget növekedésserkentővel kezelnek, ezért legjobb megvárni amíg felénk is megteremnek, de ha nagyon kívánjuk, keveset vegyünk belőlük, a paradicsom közül inkább a kerekded formájút.
Egyébként serkentők alkalmazására utal a paradicsom belsejében megjelenő zöld vagy fehér, elfásult réteg, illetve az üreges belső is.