Tíz év alatt felére csökkent a burgonyával beültetett területek mérete Hargita megyében
Lassan érvényét veszíti az a régi mondás Hargita megyében, hogy „a pityóka a mi kenyerünk”. Noha értékét tekintve még mindig a burgonya a legjelentősebb termesztett növényfajta a megyében, a bevetett összterületek tekintetében a búza felkerült a fontossági lista élére.
Válságba került a krumplitermesztés Hargita megyében, ezért egyre kevesebb földet ültetnek be a gazdák a korábban megyeszerte legjelentősebbnek számító haszonnövénnyel. Az olcsó importkrumpli és az orosz embargó miatt
az elmúlt három évben csökkent a kereslet a Hargita megyei pityóka iránt, a rekordtermések miatt pedig a termény is olcsóbb lett
– ismertette a csökkenéshez vezető legfontosabb tényezőket Török Jenő. A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője elmondta,
tavalyhoz képest idén tavasszal mintegy tíz százalékkal kevesebb földet ültettek be a gazdák burgonyával.
{A}
Jelenleg 7500 hektárnyi pityókaföld van a megyében, azaz 750 hektárral kevesebb, mint tavaly, és feleannyi, mint Románia EU-csatlakozása előtt, amikor még 14–15 ezer hektáron termesztettek itt burgonyát. A lista első helyét időközben a búza vette át,
a gabonafélét már több mint 13 ezer hektárnyi területen termesztik a gazdák Hargita megyében.
A krumpliföldek csökkenése bevételkiesést eredményez a Hargita megyei mezőgazdaságban. A be nem ültetett területeket ugyan nem hagyják parlagon a gazdák, de a burgonya helyén elvetett takarmánynövények csak a kieső bevétel egy részét tudják pótolni.
– foglalta össze a helyzetet Török Jenő.
A pityókatermesztésnek nagyok a költségei, de a haszon is jelentős, nagyobb, mint a lucerna-, búza- vagy silókukorica-termesztés bevétele – magyarázta a bevételkiesés okát a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője, aki maga is krumplitermesztő. Tavalyhoz képest ő is kevesebb pityókát ültetett idén tavasszal, mustármagból vetett többet. A gazdák próbálják megtalálni az alternatívákat a kieső burgonyatermesztés pótlására, de ennek egyik negatív hozadéka az, hogy
a krumpli visszaszorulása miatt romlott a vetésforgó szerkezete,
ugyanis a növénytermesztők többsége gabonafélékkel pótolja a pityókát, így viszont nem marad kapásnövény a vetésforgóban.
Török Jenő elmondta azt is, hogy a Hargita megyei gazdák többsége nem hagyott fel teljesen a krumplitermesztéssel, de egyre kisebb területeket ültetnek be vele. A kistermelők – akik korábban eladásra is termesztettek – már csak annyi pityókát ültetnek, amennyi családjuk éves ellátására elegendő. Ehhez is egyre kevesebb kell már, ugyanis megváltozott az étkezési kultúra: mint arról Török Jenő beszámolt, a Hargita megyében élők már kevesebb krumplit fogyasztanak, mint régen, és ez szintén hozzájárult a burgonyatermesztés visszaszorulásához.