Heteken belül végleges formát ölt a medvepopuláció megőrzésére vonatkozó akcióterv

Széchely István 2018. május 20., 15:47

Befejeződtek az idei vadszámbecslés terepmunkái Hargita megyében. Noha az adatokat még nem összesítette a megyei környezetvédelmi ügynökség, azt már most látják a szakemberek, hogy az országos vadászati tilalom elrendelése óta megnőtt a medvepopuláció.

Prevenciós célú vadászat és áttelepítések oldhatják meg a székelyföldi medveproblémákat Fotó: Pál Árpád

Elkerülhetetlen az emberi beavatkozás – ebben már az eddig szemben álló felek is egyetértettek a populáció megőrzésére vonatkozó akcióterv múlt heti parlamenti vitáján.

{A}

Részben már beérkeztek a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökséghez az idei vadszámbecslés adatai, de a vadásztársaságok egy része még nem küldte be a vonatkozó információkat. A korábbi években nagyjából azonos adatokat mértek, és az idei összesítés ugyan még nem készült el, így pontos adatok még nem állnak rendelkezésre, de a részeredményekből már kitűnik, hogy több a medve, mint amennyi tavaly volt – tudtuk meg az intézmény vezetőjétől.

Matematikailag az látszik, aztán Isten tudja, hogy van a valóságban

– fogalmazott Domokos László József.

Az udvarhelyszéki Nagy-Küküllő Vadásztársaságnál már befejeződött a vadszámbecslés. Legkevesebb 322 medve él a vadásztársaság által ügykezelt területeken – tájékoztatott Mărmureanu-Bíró Leonárd, a vadásztársaság igazgatója. Az idei becsült egyedszám tizenkettővel több a tavalyi 310-nél. Ez ugyan nem egy óriási különbség, de a terület eltartóképessége alapján meghatározott egyedszámhoz viszonyítva jelentős, hiszen

a hivatalos adatok szerint 28 egyedet számláló medvepopuláció lenne az optimális a vadásztársaság területein

– közölte az igazgató, hozzáfűzve, hogy ezt még ő is kevésnek tartja. Mărmureanu-Bíró Leonárd elmondta, a túlszaporodott állomány miatt mindennaposak a vadkárok, de egy hete Homoródremete határában egy nyolcéves kisfiúra is rátámadt a medve. A nagyvadra kilövési engedélyt kért a vadásztársaság, ehhez csütörtökön csatolta a kedvező szakvéleményezést a megyei környezetvédelmi ügynökség.

{K1}

Abban már az eddig szemben álló felek – a vadásztársaságok, illetve a megyei tanácsok vezetői, valamint a zöld szervezetek képviselői – is nagyjából egyetértenek, hogy emberi beavatkozásra van szükség a probléma rendezésére – közölte megkeresésünkre Szép Róbert, a medvepopuláció megőrzésére vonatkozó akcióterv múlt heti parlamenti vitáján elhangzottak alapján. Az Országos Környezetőrség főbiztosa elmondta, ahhoz képest, hogy a témában megszervezett első találkozókon egymásnak estek a felek és reménytelennek látszott a közös álláspont megtalálása, ezúttal majdnem közös nevezőre jutottak a témában.

Mindenki elismerte, hogy problémák vannak, hogy a problémák évről évre gyarapodnak, és megoldást kell találni erre. Ha megfelelő konzerválási szintet fenn tudsz tartani, az európai törvénykezés megengedi, hogy bizonyos beavatkozásokat elvégezz a medvepopulációban. A találkozón elhangzott az is, hogy prevenciós módszerként a vadászat is szóba jöhet. Itt is voltak pró és kontra érvek, de én azt mondom, nézzük meg, hogy vannak olyan területek, ahol túlszaporulat van. Ilyen például Hargita megye, ahol szinte 1500 medve él, annyi, mint például egész Finnországban. Egy kicsit sűrű ez a populáció a terület eltartási képességeihez mérve

– fogalmazott az Országos Környezetőrség főbiztosa. Szép Róbert elmondta, a minisztériumnak olyan észszerű döntéseket kell hoznia, amelyek eredményeként a medvepopuláció jó génállományát meg lehet őrizni, hogy ne satnyuljon juh méretű egyedekre a populáció, mint ahogy az néhány országban már megtörtént. Ehhez áttelepítésekre is szükség lehet, hiszen Székelyföldön vannak olyan területek, ahol a prédaállatok majdnem eltűntek a sok ragadozó miatt, míg máshol, például a bihari Sziget-hegységben, amely egy megyényi terület, csak mintegy húsz medve él – magyarázta a szakember.

A probléma rendezésének egyik fő akadálya az, hogy a felek között nincs egyetértés a medvepopuláció méretét illetően.

„Vannak a jelenleginél korszerűbb módszerek is, amelyekkel a medvepopuláció méretét fel lehet becsülni. Ez volt a legvitatottabb téma. Már a zöld szervezetek képviselői sem mondják azt, hogy ne avatkozzunk be ott, ahol probléma van, csak azt mondják, hogy addig ne avatkozzunk be durván a populációba, amíg nem tudjuk, konkrétan hány egyedről beszélünk” – fogalmazott Szép Róbert.

Az elkövetkező időszakban a szakemberek összegzik a medvepopuláció megőrzésére vonatkozó akcióterv köz-, illetve parlamenti vitáján elhangzott javaslatokat, majd felterjesztik azokat a környezetvédelmi minisztériumhoz, amely aztán miniszteri rendelet formájában hivatalosítja a tervet. Szép Róbert szerint ez két-három héten belül megtörténhet.