Befejeződtek az idei vadszámbecslés terepmunkái Hargita megyében. Noha az adatokat még nem összesítette a megyei környezetvédelmi ügynökség, azt már most látják a szakemberek, hogy az országos vadászati tilalom elrendelése óta megnőtt a medvepopuláció.
Elkerülhetetlen az emberi beavatkozás – ebben már az eddig szemben álló felek is egyetértettek a populáció megőrzésére vonatkozó akcióterv múlt heti parlamenti vitáján.
{A}
Részben már beérkeztek a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökséghez az idei vadszámbecslés adatai, de a vadásztársaságok egy része még nem küldte be a vonatkozó információkat. A korábbi években nagyjából azonos adatokat mértek, és az idei összesítés ugyan még nem készült el, így pontos adatok még nem állnak rendelkezésre, de a részeredményekből már kitűnik, hogy több a medve, mint amennyi tavaly volt – tudtuk meg az intézmény vezetőjétől.
– fogalmazott Domokos László József.
Az udvarhelyszéki Nagy-Küküllő Vadásztársaságnál már befejeződött a vadszámbecslés. Legkevesebb 322 medve él a vadásztársaság által ügykezelt területeken – tájékoztatott Mărmureanu-Bíró Leonárd, a vadásztársaság igazgatója. Az idei becsült egyedszám tizenkettővel több a tavalyi 310-nél. Ez ugyan nem egy óriási különbség, de a terület eltartóképessége alapján meghatározott egyedszámhoz viszonyítva jelentős, hiszen
a hivatalos adatok szerint 28 egyedet számláló medvepopuláció lenne az optimális a vadásztársaság területein
– közölte az igazgató, hozzáfűzve, hogy ezt még ő is kevésnek tartja. Mărmureanu-Bíró Leonárd elmondta, a túlszaporodott állomány miatt mindennaposak a vadkárok, de egy hete Homoródremete határában egy nyolcéves kisfiúra is rátámadt a medve. A nagyvadra kilövési engedélyt kért a vadásztársaság, ehhez csütörtökön csatolta a kedvező szakvéleményezést a megyei környezetvédelmi ügynökség.
{K1}
Abban már az eddig szemben álló felek – a vadásztársaságok, illetve a megyei tanácsok vezetői, valamint a zöld szervezetek képviselői – is nagyjából egyetértenek, hogy emberi beavatkozásra van szükség a probléma rendezésére – közölte megkeresésünkre Szép Róbert, a medvepopuláció megőrzésére vonatkozó akcióterv múlt heti parlamenti vitáján elhangzottak alapján. Az Országos Környezetőrség főbiztosa elmondta, ahhoz képest, hogy a témában megszervezett első találkozókon egymásnak estek a felek és reménytelennek látszott a közös álláspont megtalálása, ezúttal majdnem közös nevezőre jutottak a témában.
– fogalmazott az Országos Környezetőrség főbiztosa. Szép Róbert elmondta, a minisztériumnak olyan észszerű döntéseket kell hoznia, amelyek eredményeként a medvepopuláció jó génállományát meg lehet őrizni, hogy ne satnyuljon juh méretű egyedekre a populáció, mint ahogy az néhány országban már megtörtént. Ehhez áttelepítésekre is szükség lehet, hiszen Székelyföldön vannak olyan területek, ahol a prédaállatok majdnem eltűntek a sok ragadozó miatt, míg máshol, például a bihari Sziget-hegységben, amely egy megyényi terület, csak mintegy húsz medve él – magyarázta a szakember.
A probléma rendezésének egyik fő akadálya az, hogy a felek között nincs egyetértés a medvepopuláció méretét illetően.
„Vannak a jelenleginél korszerűbb módszerek is, amelyekkel a medvepopuláció méretét fel lehet becsülni. Ez volt a legvitatottabb téma. Már a zöld szervezetek képviselői sem mondják azt, hogy ne avatkozzunk be ott, ahol probléma van, csak azt mondják, hogy addig ne avatkozzunk be durván a populációba, amíg nem tudjuk, konkrétan hány egyedről beszélünk” – fogalmazott Szép Róbert.
Az elkövetkező időszakban a szakemberek összegzik a medvepopuláció megőrzésére vonatkozó akcióterv köz-, illetve parlamenti vitáján elhangzott javaslatokat, majd felterjesztik azokat a környezetvédelmi minisztériumhoz, amely aztán miniszteri rendelet formájában hivatalosítja a tervet. Szép Róbert szerint ez két-három héten belül megtörténhet.