Tizedjére szervezték meg a hétvégén Makfalván a Székely majálist. A több mint gulyásfőzésről szóló rendezvényen Boldog István fideszes országgyűlési képviselő a kárpát-medencei magyar jövőről beszélt.
A hét végén ismét ünneplőbe öltözött Makfalva: a küküllőmenti település főútján
szinte nem lehetett látni olyan portát, melyen már szombaton kora reggel ne lengedezett volna a székely zászló, mintegy jelezvén, hogy valami fontos esemény készül.
{A}
Az már az elmúlt kilenc alkalommal is kiderült, hogy a Székely majális jóval több egy egyszerű szabadtéri eszem-iszom-mulatok típusú hétvégénél. A tizedik, jubileumi rendezvényen a szervezők viszont valami rendkívülivel próbáltak kirukkolni.
A hangot a háromszéki Zoltánból érkezett rezesbanda adta meg, amikor az utcákon masírozva, toborozni kezdte az embereket.
Hozzájuk csatlakoztak a marossárpataki huszárok, akik még pénteken elindultak, hogy Maros megye egyik kistérségéből a másikba jussanak. Az ünneplőbe öltözött tömeg, melyben szép számban voltak az anyaországból érkezettek is, először a falu központjában gyűlt össze, ahol
az önkormányzat székely zászlót vont fel arra a rúdra, amelyet ez alkalommal avattak. Egy hatalmas, ám mozgatható szerkezetről van szó, melynek felállításához nem szükségeltetett építkezési engedély.
Ha a szolgálatos feljelentők vagy a magyar jelképeket üldöző állami hatóságok ezúttal is „teszik a dolgukat”, mint ahogy az az utóbbi években Makfalván és a hozzá tartózó Hármasfaluban oly sűrűn előfordult,
a rúd és vele együtt a zászló bármikor egyik helyről a másikra költöztethető
– érvelt lapunknak Vass Imre, Makfalva polgármestere. A számos meghurcoltatás ellenére a helyiek nem adják fel a szimbólumhasználatért vívott harcot.
Mint emlékezetes,
Makfalva volt Székelyföld egyik első települése, ahol a kétezres évek elején a polgári pártiak, az akkori RMDSZ-es polgármester fenyegetése ellenére, kitűzték a székely lobogót a községháza homlokzatára.
Néhány hónappal ezelőtt, igazi székely furfanggal jártak túl az azóta menesztett prefektus eszén, és faragott táblákra cserélték ki a hármasfalusi – csókfalvi, székelyszentistváni és atosfalvi – illegálisnak és a gépkocsivezetőkre nézve veszélyesnek ítélt falunévtáblákat.
Míg az üstökben rotyogott a gulyás, és a rét is kezdett benépesedni, a színpadról a szervezők és politikusok köszöntötték az egybegyűlteket. Mint minden évben,
a felszólalók ezúttal is az ellenzék soraiból kerültek ki, az RMDSZ-es politikusok még csak gulyáskóstolóba sem ugrottak be a makfalvi rendezvényre.
A kivételt a résztvevők közt elvegyülő Vass Levente, a marosvásárhelyi szervezet elnöke jelentette. Meg is jegyezték az őt üdvözlő szervezők, hogy a tíz év alatt, az éppen kampányban lévő Sógor Csabán és Brassai Zsomboron kívül egyetlen tulipános politikust sem láttak a székely majálison, pedig a szervezők meghívottjai között az idén is szerepelt a három székely megye tanácselnökének neve. Az RMDSZ-szel a parlamentben együttműködő Magyar Polgári Párt elnöke, Biró Zsolt maga is fakanalat ragadott, és két üstben rotyogó babgulyással várta kollégáit.
Eleget tett a meghívásnak Boldog István, a magyar országgyűlés tagja, aki Orbán Viktor köszönetét tolmácsolta mindazért, amit az MPP anyaországi választási kampányban tett. Ünnepi beszédében a fideszes politikus abbéli hitének adott hangot, miszerint
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke 1918 és 2018 között vont párhuzamot, hangsúlyozván, hogy az eltelt évszázad alatt aligha változott valami az identitás megőrzéséért folytatott harcban. Mégis előrelépésnek könyvelte el, hogy az elmúlt hetekben a román parlamentben Székelyföld autonómia-statutumáról tárgyaltak.
– hangsúlyozta az SZNT vezetője. Izsák kitért Dabis Attila, a nemzeti tanács külügyi megbízottjának Romániából való kitiltására is.
– szögezte le Izsák Balázs.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke a fél évszázaddal ezelőtt megszüntetett autonómiáról beszélt, mondván, hogy politikai döntésükkel a nacionálkommunisták célja lényegében Marosszék leválasztása volt a történelmi Székelyföldről. A résztvevők megemlékeztek a székely majális néhai ötletgazdájáról, Márton Zoltánról, és abban állapodtak meg, hogy
2019-ben díjat fognak elnevezni a fiatalon elhunyt makfalvi polgármesterről.