Hargita megyéből 22 sertéstenyésztő 519 mangalica malacot ajánlott fel eladásra, míg 115 gazda 1040 báznai és mangalica malac továbbnevelését vállalná a sertéstenyésztési De minimis-program keretében.
Hétfőn volt az utolsó nap mikor még leadhatták kérelmeiket azok az állattenyésztők, akik élni akartak a hagyományos sertésfajták tenyésztését ösztönző De minimis-program nyújtotta támogatással. Az erre vonatkozó megyei adatokkal kapcsolatban Fekete Endrét, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság illetékes munkatársát kérdeztük, aki elmondta, hogy
összesen 137 megyei gazda iratkozott be a programba, ebből 22 sertéstenyésztő 519 mangalica malacot ajánlott fel eladásra, míg 115 gazda 1040 báznai és mangalica malac továbbnevelését vállalná. A felajánlott malacok számát tekintve a szomszédos megyék adataihoz képest Hargita megye az első helyen áll
– ez elsősorban a Keresztúr és Gyergyó vidékén tenyésztett mangalicák miatt van, hiszen Csíkszéken nem terjedt el azok tenyésztése.
A szakember azt is kiemelte, hogy a program működéséhez, nemcsak az eladók és továbbnevelők szükségesek, hanem olyan húsfeldolgozók is, amelyek vállalják a továbbnevelt malacok felének a felvásárlását.
Hargita megyében azonban sem vágópont, sem feldolgozó nem jelentkezett a programba, amelyet hiányukban egyelőre nem lehet elindítani
– részletezte Fekete Endre. Magyarázatul hozzáfűzte, a kormánytámogatás célja, hogy megőrizzék a hagyományos sertésfajtákat, s népszerűsítsék azok húsának fogyasztását, ami jóval egészségesebb, mint a hagyományos disznóé. Tehát ez nem csak tenyészállat-nevelési program, emiatt elengedhetetlen, hogy a továbbnevelt állatok húsa feldolgozásra kerüljön.
A kialakult helyzet miatt egyelőre nem tudni, hogy beindulhat-e a program megyénkben, az igazgatóság munkatársait még nem tájékoztatták az erre vonatkozó következő lépésekről.
Azt is megtudtuk az illetékestől, hogy országos szinten is mindössze 23 feldolgozó jelentkezett a programba, ami kevésnek számít. A visszafogott érdeklődés okával kapcsolatban kifejtette,
egyrészt azért maradhattak távol a feldolgozók, mivel a már most megszabott kilónkénti 11 lejes áron kellene felvásárolniuk a hizlalt disznókat – ez az ár már most is magas, s nem lehet tudni, hogy másfél év alatt hogyan alakulnak az árak.
A kialakult helyzethez továbbá hozzájárulhatott az is, hogy nincs Hargita megyében egyetlen állandó vágóhíd, vágópont sem, így ha feldolgozó jelentkezett volna is, az állatokat a szomszédos megyékben kellett volna levágatni – ami a költségeket emelte volna.
– fejtegette az igazgatóság alkalmazottja. Fontosnak tartotta ugyanakkor rámutatni arra is, hogy – amennyiben folytatódik a program – azok a tenyésztők, akik a malacokat biztosítják a programba, legyenek jogi vagy természetes személyek, farmjukat be kell jegyeztessék az állat-egészségügyi igazgatóságon.