Siralmas arány Csíkszeredában: egyetlen onkológus, megannyi beteg

Az elkövetkezendő két évben oldódhat meg a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház onkológiai osztályának szakorvoshiány-problémája, ugyanis Hargita megye legnagyobb egészségügyi intézményében több mint két éve csak egy onkológus dolgozik, állandóan túlterhelve.

Több mint két éve egyetlen szakorvos dolgozik a megyei sürgősségi kórház onkológiai osztályán. Ennek következtében keletkeznek az akár több hónapos várólisták a járóbeteg-ellátásban, ráadásul az is nehezíti a helyzetet, hogy a csíkszeredain kívül csak a székelyudvarhelyi városi kórházban rendel még onkológus Hargita megyében. Így

a két szakember nemcsak a környékbeli lakosságot, hanem az egész megye területéről kezel betegeket.

Sokan azonban más megyék kórházaiban, magánklinikákon kezeltetik magukat.

Olvasóink fordultak hozzánk azzal a kéréssel, hogy mi történik abban az esetben, ha a kórház egyetlen onkológus szakorvosa szabadságot vesz ki, mi lesz ilyenkor a daganatos betegekkel. Konrád Judittól, a csíkszeredai sürgősségi kórház ideiglenesen kinevezett menedzserétől tudjuk, hogy amikor dr. Holló Gergely onkológus szabadságra megy, arra az időszakra – amely egy hétnél nem szokott több lenni –, nem jegyeztetnek elő specifikus onkológiai kezelést igénylő betegeket, mint például kemoterápia.

{A}

„Nincs olyan, hogy valakinek emiatt megszakadna a kezelése, legfeljebb tolódik. A doktor úr pedig a szabadságon kívül mindig rendelkezésre áll munkaidőben” – nyomatékosított a kórházmenedzser. Azt is megjegyezte, valóban nem könnyű a jelenlegi helyzet, amely már több mint két éve tart, azonban

a következő két évben további onkológus szakorvosok érkeznek a megyei sürgősségi kórházba.

„Jövő évtől biztosan jön egy, rá egy évre pedig még egy szakorvos” – fogalmazott.

Holló Gergely onkológust is felkerestük a téma kapcsán, aki a következőképp fogalmazott. „Amikor szabadságra megyek, értelemszerűen bezár a kórház onkológiai osztálya. Viszont lévén, hogy krónikus lefolyású betegségcsoportokról van szó, a daganat típusától függően a többi osztály felvállalja a betegek kiegészítő kezelését, ugyanis a kórház többi szakága is elláthatja bizonyos onkológiai jellegű esetek sürgősségi formáit” – mondta. Aláhúzta, a páciensek ilyenkor úgynevezett „szuboptimális” kezelést kapnak, viszont

a célzott onkológiai ellátást – mint például kemoterápia – nem kaphatják meg más osztályokon, ezért ezeket a szabadságolás időszakában halasztják, legfeljebb egy hetet. „Ez úgymond belefér, mivel az optimális kezelés úgy van kiszámolva, hogy csak a harmadik héten ürül ki a szervezetből az ilyenkor kapott dózis”

– fejtette ki. A szakorvos arról is szót ejtett, hogy nagyon sok a beteg, a lehetőségeikhez mérten pedig igyekszenek minél több esetet ellátni. „Általában másfél hónap a legnagyobb várakozási idő a járóbeteg-rendelőben. De ha azt látjuk, hogy sürgős esetről van szó, és akut beavatkozással állapotbeli javulást, gyógyulást lehet eszközölni, akár túlórában is bevállaljuk. Igyekszünk eldönteni, hogy ki az, akinek nagyon súlyos az állapota, és mikor fogadjuk azt, aki még várakozhat” – zárta.

„Nem egy népszerű szakág az onkológia, nem sokan vállalják, hogy nap mint nap szembesüljenek azzal, hogy a betegeik a halál árnyékában élnek. Ezért kevés orvos szakosodik ez irányba, és nyilván, ez érezhető a Hargita megyei egészségügyi rendszerben is, ahol jelenleg csak két onkológus dolgozik” – mondta érdeklődésünkre dr. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője, hozzátéve, hogy tudomása szerint is jövő évtől érkezik még egy onkológus Csíkszeredába. A szakember úgy látja, nyilván ez a helyzet nem ideális, viszont a kórházak a lehetőségeikhez mérten jól oldják meg a kezelések során felmerülő problémákat, mint például, ha a kórház egyetlen orvosa szabadságot vesz ki, amelyhez természetesen joga van, és ilyen terhelés esetén kötelessége is a döntési hibák elkerülése végett.