Keménykötésben is megjelentek Kováts István világháborús felvételei

Kovács Eszter • 2018. április 13., 10:24

A Tortoma könyvkiadó gondozásában jelent meg a Kováts István Bajtársaimmal a fronton – 1914–1918 című kötet: a kiadvány a székelyudvarhelyi Kováts Fényképészet gazdag fotóarchívumának egy szegmensét sorjázza.

Képekben a világháborús frontokról – a Kováts Fotóarchívumból szemléz a kötet • Fotó: Barabás Ákos

„Kováts István az első világháború idején a 82. gyalogezred tagja volt, a zömmel udvarhelyiek és csíkszeredaiak alkotta alezredet a »legszékelyebb« ezrednek is tartjuk.

Kováts István közlegényként vonult be a seregbe, és az ezred fényképészeként járta végig az első világháború frontjait

– mondta Kápolnási Zsolt. A 82. gyalogezred három fronton harcolt a nagy háború idején. '14-ben Galíciába, az orosz frontra kerültek, közben Kováts István szakaszvezető lett.

{A}

Amikor '16-ban Románia megtámadta Magyarországot, az ezredet hazarendelték a szülőföld védelmére, így Kováts az ojtozi csatákat dokumentálta.

Végül 1918-ra olasz frontra került az ezred. „Észak-Olaszországban rendkívül érdekes, ugyanakkor a legnehezebben beazonosítható képek készültek. A háttérországot járta körül Kováts,

rengeteg kép készült azokról az olasz városokról, amelyek osztrák–magyar megszállás alá kerültek.

Majdnem minden ilyen kisváros főterén megtalálni a szárnyas oroszlán oszlopot, ezért hasonlítanak annyira egymásra ezek a települések, hogy sajnos maradt egy-kettő, amit nem sikerült beazonosítanunk” – tudtuk meg.

• Fotó: Barabás Ákos

Nehézségek a beazonosításban

A fotók datálása nem kis kihívás elé állította a történészeket: a több ezer világháborús kép ugyanis fel van számozva, de semmilyen más információval nincs megjelölve, hogy hol és mikor készülhettek.

Közel ezer fotót tudunk már kezelni az archívumból, ezek közül mintegy százhúsz került be a könyve. Az így kiválasztott anyagot hetven százalékban tudtuk teljesen pontosan beazonosítani, hisz számtalan olyan kép van – lásd például egy fenyőerdőben lévő lövészárokról –, amelyen ugyan a 82. gyalogezred szerepel, de még a domborzat alapján sem nyilvánvaló, hogy a három front melyikén készült a kép

– magyarázta a szakember.

Különösen értékes képek

A kötetbe szerkesztett anyag különösen értékes részét a '16-os román betörés után készült udvarhelyi fotográfiák képezik, ezekből ugyanis összesen kettő van: közvetlenül a románok kivonulása után készültek, Székelyudvarhely leégetett főtere látható rajtuk.

Abban az időben a régi városközpontban, a főtéren voltak céhes épületek, amelyek kapcsán legalább egy évtizedig folyt a vita, hisz egyesek le akarták bontatni, viszont az ott berendezkedett iparosok és kereskedők ezt nem engedték. Utána olyan állapotba kerültek ezek az épületek, hogy kénytelenek voltak elbontani őket, így alakult ki a városközpont ma is ismert szerkezete

– mesélte Kápolnási Zsolt.

• Fotó: Barabás Ákos

Százéves 3D-s fotók

Szerkezetileg a kiadvány a két szerkesztő bevezetőjével nyit,

Kováts István békeidőkből származó udvarhelyi fényképei nyitják a fotók sorát, majd a sztereofotók zárják a könyv képanyagainak sorát.

Az utolsó fejezetben ugyanis Kováts István sztereoképei kapnak helyet: igazi kuriózumnak számítanak ezek a százéves felvételek, hiszen a mai 3D technikának megfelelő térhatást keltik, ha a kötethez mellékelt 3D-s szemüveggel nézzük őket.

Önmagában ez is óriási dolog, hogy 1916-ban Székelyudvarhelyen ilyen fotók készülhettek. Akkortájt ugyanis még Európa nyugati országaiban is ritkaságszámba mentek az ilyen képek

– jegyezte meg Kápolnási Zsolt.

A keménykötésben megjelent könyv Székelyudvarhely majd minden könyvesboltjában megtalálható, illetve lapunk székhelyén is megvásárolható.