Ahol már két évtizede tart a lakók kálváriája a teherforgalom miatt

Simon Virág 2018. április 15., 12:18

Egy kézzel készített, kráterre figyelmeztető tábla hívja fel az illetékesek és a „nagyközönség” figyelmét az Alsó-Nyárádmentén uralkodó áldatlan közlekedési állapotokra. A tehergépkocsik és az egyre növekedő forgalom miatt folyamatosan repednek meg az út menti házak falai.

Sebességkorlátozás van, de a teherautóvezetők egy része ezt nem tartja be Fotó: Haáz Vince

Az Alsó-Nyárádmentén keresztülvezető úton a kilencvenes évek elején alig lehetett gépkocsit látni, főleg a környékbeliek jártak arra, kevés volt az áthaladó forgalom, s az is leginkább csak autóbuszokat és személygépkocsikat jelentett. 1995-ben, amikor Marosvásárhelyen, a terelőútnak nevezett segesvári úton beszakadt a híd, s a város vezetősége kitiltotta a tehergépkocsikat a várost némiképp elkerülő útszakaszról, az útügyiek, jobb megoldás híján úgy döntöttek, hogy a forgalmat az Alsó-Nyárádmentére terelik. A Dicsőszentmárton és Kolozsvár irányából érkezők Nyárádtőn hajtanak rá az útra, s Ákosfalvánál térnek ki, így megkerülve a várost, elkerülve a Vácmányt. Csakhogy, mint a szakemberek és a helyiek is elmondják,

az Alsó-Nyárádmenti utat nem teherforgalomra építették.

Nincs megfelelő alapja, így egyáltalán nem alkalmas arra, hogy naponta több száz tehergépkocsi átrobogjon rajta.

{A}

Az évek során a lakók és az önkormányzatok vezetői is többször szóvá tették, hogy életveszélyessé vált az útszakasz,

a nehézgépjárművek miatt megrongálódnak a házak, középületek.

Mindhiába. 2013-ban Ákosfalva, Karácsonfalva és Dózsa György községek polgármesterei közös tiltakozó levelet is benyújtottak az akkori román megyei tanácselnökhöz, Ciprian Dobrehoz, azt kérve, hogy a 7,5 tonnánál nagyobb tehergépkocsikat ne engedjék be az Alsó-Nyárádmentére. Akkor az RMDSZ megyei vezetősége is melléjük állt, s beadványukat támogatta. Konkrét előrelépés azonban azóta sem történt. Hacsak azt nem vesszük figyelembe, hogy kihelyezték, hogy a településeken legfeljebb óránként harminc kilométeres sebességgel lehet közlekedni. De ezt senki nem ellenőrzi, így senki nem tartja be. Különösen az éjszaka is közlekedő tehergépkocsik nem.

A kilencvenes években pusztított árvíz után felújított ház falán nagy repedések keletkeztek Fotó: Haáz Vince

Az improvizált, piros festékkel feliratozott, kráterre figyelmeztető táblát a lukailencfalvi általános iskola előtti átjárótáblára erősítették. Jól látható, s arra figyelmeztet, hogy egy rosszul látszó, mély kátyú van az út szélén. Egyébként már a nyárádtői betérőtől mély gödrök tátonganak az úton, nehéz kikerülni őket, ugyanis nem csak az út egyik, hanem mindkét felén éktelenkednek, s a forgalom is elég nagy.

Az iskola elé kihelyezett táblát az egyik helyi lakos, Szabó Rezső helyezte ki, részben „önvédelemből”, de mások gépkocsijára és testi épségére való tekintettel is. Mint lapunknak elmondta, 1992-ben építette a házát, jó alapokra és tartósnak, de majdnem hiábavalónak bizonyult a nagy igyekezete, hiszen az első szoba falai az évek során megrepedtek, s az egész ház folyamatosan remeg.

Felesége arról számolt be, hogy nem csak a fronton levő szoba használhatatlan a zaj és rezgés miatt, hanem az egész házban érezni lehet, amikor egy-egy nagy autó elrobog a ház mellett. Legrosszabb éjszaka, amikor gyorsan haladnak, nem látják a nagy gödröket, s belehajtva nagy zajt csapnak.

A ház mögött levő melléképületekben is érződik a rezgés, amikor egy-egy tehergépkocsi a gödörbe hajt. Zaj- és füstszennyezésben élünk, pedig amikor ide építettük a házunkat, akkor ez egy békés, csendes falu volt, jó levegővel

– panaszolja az asszony. Férje szerint nemcsak náluk, hanem az út menti házak mindenikében kisebb-nagyobb kárt tesznek az elrobogó tehergépkocsik. „Táblákat teszünk ki, panaszkodunk egymásnak, de amíg konkrét lépést nem teszünk, addig semmi nem fog történni. Ha lenne összefogás, és naponta lezárnánk ezt a forgalmas útszakaszt, akkor biztosan odafigyelnének ránk a megyénél és még fentebb is, s megoldást találnának” – vélekedik Szabó Rezső.

Az utca túloldalán lakó Nagy Ida is utánunk szalad, hogy elmondja panaszát: a ’90-es évek második felében pusztított nagy árvíz után építették újjá a házukat, de a nagy forgalom és a rossz út miatt már repedeznek a falak, a spájz falán ki lehet látni, annyira megrongálódott.

Az idős néni azt is elmeséli, hogy éjszaka gyakran felriad amiatt, hogy a nagykocsik a ház előtt levő gödörbe hajtanak, s a nagy csattanás miatt megremeg a ház, az ágy is.

Nemcsak a házak mennek tönkre, s mi idegeskedünk, hanem sok kisebb-nagyobb baleset is történik. Mert, ha mindkét sávon jönnek az autók, próbálják a gödröket és egymást is kikerülni, s ez nem mindig sikerül. Nagyon nehéz helyzetben vagyunk, s nem hiszem, hogy valaki figyel ránk

– mondja szomorúan az idős asszony.

Fotó: Haáz Vince

Lesz útjavítás?

Maros Megye Tanácsa, a márciusban elfogadott határozata értelmében idén 72 millió lejt fordít a megyei úthálózat karbantartására és korszerűsítésére. Ez az összeg magába foglalja a kátyúzást, az aszfaltozást, kövezést és más karbantartási munkálatokat, illetve munkálatokhoz szükséges tervek költségeit is. Az összegből készítik el a Marosvásárhely–Sóvárad–Hargita megyei megyehatár közötti megyei út, a Nagyernye–Nyárádremete–Szováta közötti megyei út, a Szászrégen–Laposnya–Hargita megyei megyehatárt összekötő út, valamint az Erdőlibánfalva és Laposnya közötti megyei út felújításához szükséges megvalósíthatósági tanulmányt. Ami a konkrét munkálatokat illeti, a megyei tanács folytatja a 2017-ben elkezdett korszerűsítéseket. Lukács Katalin, a megyei tanács sajtószóvivője kérdésünkre nem tudta pontosan megmondani, hogy a fent említett összegből fognak-e idén az Alsó-Nyárádmentén legalább kátyúzni vagy sem. „Az útszakasz szerepel az éves útjavítási programban, de a kivitelezési szerződéseket még nem kötötte meg Maros Megye Tanácsa, így konkrétan nem tudom, hogy az említett szakaszon lesz-e javítás és ha igen mikor.