Falkába verődött kóbor kutyák rémisztgetik a szentegyháziakat
Nyolc-kilenc kutyából álló falka tűnt fel nemrég Szentegyházán, amely szerencsére még nem támadt emberre, de többekre is ráijesztett. Az ebek közül már többet is befogtak a polgármesteri hivatal munkatársai, ám menhely híján más településeken kell szállást találniuk nekik.
A párzási időszak miatt verődtek falkába a kóbor kutyák, ami már ismert jelenség tavasszal – fejtette ki lapunknak Sándor Lajos, Szentegyháza alpolgármestere a Facebookon megjelent lakossági panaszokra reagálva. A helyiek egy nyolc-kilenc ebből álló falkát láttak, amely a bejegyzés hozzászólói szerint gyerekeket rémisztget. Az elöljáró elmondta, a panaszokról értesülve a hivatal munkatársai azonnal cselekedtek, beszélgetésünkig öt ebet fogtak be.
Sándor Lajos rámutatott, elsősorban a felelőtlen állattartók számlájára írható, hogy ennyi kóbor kutya van, hiszen a falkákban sokszor olyan ebeket is látni, amelyeknek van gazdájuk. A törvény szerint minden kutyát – nem csak a gazdátlanokat – ivartalanítani, illetve chipeztetni kellene, amennyiben nem tenyésztési céllal tartják. A gazdák többsége azonban ezt hanyagságból, vagy mert sokallja a két beavatkozás árát, elmulasztja. Ezek értékét egyébként 150–200 lejre saccolta a tisztségviselő. Szerinte
ha a gazdák eleget tennének kötelezettségüknek, akkor jócskán megcsappanna az utcákon kóborló kutyák száma.
Egyébként a hivatal szeretné anyagilag is támogatni ebben a kutyatartókat. Úgy tűnik, van is lehetőség rá, ám erről még meg kell győzni az önkormányzati képviselőket, hiszen ehhez más projektektől kell elvonni a pénzt az amúgy is szűkös költségvetésből. Az alpolgármester közölte, már több egyeztetést is folyatott a chipeztetés és az ivartalanítás megoldása érdekében különböző egyesületekkel, illetve más települések önkormányzatával. Kiemelte,
az is problémát jelent, hogy sokan más településekről viszik Szentegyházára, majd engedik szabadon a nem kívánt kutyákat.
Sokan etetik is a kutyákat, így azok odaszoktak a tömbházak, játszóterek, sőt az óvoda környékére is, ami roppant veszélyes lehet – fogalmazott Sándor Lajos. Mint mondta, noha nem általános jelenség, de
már olyan is előfordult, hogy egyes ebek agresszívekké váltak és rátámadtak a lakosokra.
Egy alkalommal maga az alpolgármester mentett meg egy gyereket a felbőszült kutyáktól. Azt ugyanakkor megjegyezte, hogy az utóbbi években nem hallott olyan esetről, hogy konkrétan megharaptak volna valakit az ebek, de volt, hogy egy falka leterített egy sárba ragadt szarvasmarhát. Arra is felhívta a lakosok figyelmét, hogy ne a kukák mellé tegyék a szemetet, hiszen az is odavonzhatja a kóbor kutyákat.
{A}
Egy európai uniós normáknak megfelelő kutyamenhely megépítése több mint egymillió lejbe is kerülhet, így az alacsony helyi költségvetés és más források hiányában a hivatal még nem tudott sajátot létesíteni – magyarázta az alpolgármestere. Rámutatott, a megvalósításhoz más, fontosabb fejlesztésektől kellene elvonni a pénzt, ezt viszont nem szeretnék, hiszen fontos például a kórház támogatása, a napközi felújítása, illetve az utak rendbetétele is. Arra is kitért, hogy a kezdeti beruházáson túl egy menhely működtetésére további költségeket kellene fordítani, például az etetésre, gondozásra stb. Ugyanakkor ha volna olyan egyesület, amely vállalná egy menhely létrehozását, illetve üzemeltetését, azt a hivatal is támogatná. Az is megfordult a fejében, hogy
az állatszerető tömbházlakók, akik amúgy is tartanának kutyát, esetleg örökbe fogadhatnának egy-egy ebet, amelyet egy e célra kialakított helyen tarthatnának, és naponta elmennének megetetni. Egyfajta „kutyapanzióként” üzemelhetne a hely.
„Bár ez álom, jó szervezéssel megvalósítható lenne” – tette hozzá. Jelenleg jobb híján más települések vezetőségével kell egyezkedniük – ahol van kutyamenhely –, és oda viszik a befogott ebeket.