Nem hagyják szó nélkül a zászlóbírságot a háromszéki elöljárók
Nem világos Antal Árpád polgármester szerint, hogy a kormány részéről érkező pozitív üzenetek ellenére miért bírságolt a nemzeti ünnep kapcsán Kovászna és Hargita megye prefektusa. Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely polgármestere is fellebbez a zászlóbírság ellen.
Három forgatókönyv lehetséges annak a magyarázatára, hogy a miniszterelnök és a kormánypárt elnökének magyarokhoz intézett pozitív üzenetei dacára, miért bírságoltak a Kovászna és Hargita megyei prefektusok a magyar szimbólumokért – vázolta hétfői sajtótájékoztatóján Antal Árpád.
{A}
Sepsiszentgyörgy polgármestere kifejtette,
négy büntető-jegyzőkönyvet kaptak, kettőt ő, és kettőt Kézdivásárhely polgármestere, így összesen tíz-tízezer lejre bírságolta meg őket a prefektus. Ezeket egytől négyig számozták, tehát idén ezek az első büntetések.
Erős az ellentmondás a Bukarestben megfogalmazott üzenetek, és a helyben tapasztaltak között, miközben Viorica Dăncila miniszterelnök és Liviu Dragnea a kormánypárt elnöke pozitív, normalitást jelző üzenteket fogalmaztak meg március 15-e alkalmából, a prefektus bírságokat osztogatott – mutatott rá Antal Árpád. A polgármester szerint, ennek magyarázatára három forgatókönyv lehetséges. Az első szerint,
a kormány kettős beszédet alkalmaz, egyet mondanak, mást cselekszenek, ha ez így van, akkor ezt a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ között kell lerendezni politikai eszközökkel.
A második változat, hogy a vezető politikusok őszinte gondolatokat fogalmaztak meg, ám
a két székely megye prefektusa ezzel nem ért egyet, szembementek saját pártjukkal, kormányukkal.
A harmadik verzió szerint,
a prefektusok nem a kormány utasításaira cselekszenek, mint ahogy azt a törvények előírják, hanem más intézmények utasítására jártak el.
Az utóbbi két esetben a kormány, és a kormánypárt kell a megfelelő döntéseket meghozza, akár úgy is, hogy menesztik a prefektusokat – fejtette ki Antal Árpád. Szerinte
a labda a kormány térfelén pattog, neki kell kiderítenie, hogy a három forgatókönyvből melyik igaz.
A sajtótájékoztatón Bokor Tibor Kézdivásárhely polgármestere is részt vett, hangsúlyozta a gyulafehérvári nyilatkozatban szavatolták a nemzetiségek szabadságát, a sajtó és a gyülekezési szabadságot, ugyanakkor a miniszterelnök asszony üzenete a világ magyarságának ünnepére utal.
– mondta gúnyosan a kézdivásárhelyi elöljáró. Rámutatott, ő még felszólítást sem kapott,
még be sem fejezték a város ünnepi díszítését, már meg is kapta az első bírságról szóló jegyzőkönyvet.
Tamás Sándor az RMDSZ háromszéki elnöke pedig hangsúlyozta, Kovászna megyében 90 településen 128 rendezvényt szerveztek március 15-e alkalmából, mint 28 éve mindig, megyeszerte összesen mintegy 30 ezer résztvevő ünnepelt, a legtöbben Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen, ahol öt-hatezeren vonultak ki a főtérre.
Szerinte a prefektusnak nincs törvényes alapja a bírságolásra, hiszen nem az elhíresült zászlótörvény, hanem a 2001-ben elfogadott 1157-es kormányhatározat alapján díszítették ki a városokat, ez pedig kimondja, az országos szervezettel rendelkező nemzeti kisebbségek a saját rendezvényeiken használhatják jelképeiket.
Március 15-én nem Magyarország hivatalos zászlóját, hanem a magyarság jelképeit tűzték ki – szögezte le Tamás.