A fa helyét átvette az ásványvíz

Csökkent az Európai Unión kívüli országokba irányuló Hargita megyei export az elmúlt évben, az importműveletek számban és értékben is meghaladják az árukivitel összértékét. Folyamatosan nő ugyanakkor az interneten rendelt áruk forgalma is a megyében.

Elkészült a Hargita Megyei Vámhivatal 2017-es jelentése, amely a megyei import-export tevékenységet, valamint az intézmény által elvégzett ellenőrzéseket összegzi.

Hargita megye leggyakrabban exportált árucikke továbbra is az ásványvíz,

de a fontosabb kiviteli áruk listáján szerepel a sör is, illetve továbbra is exportálnak a megyei cégek fabútorzatot, fűrészárut, rönkfát, különféle textilipari cérnákat és fonalakat, valamint acélállványzat-alapanyagot és építkezési alumínium-alkatrészeket.

{A}

Az importáruk listáját a Fehéroroszországból behozott élelmiszeripari műanyag csomagolóanyagok vezetik,

de jelentős mennyiségben étrend-kiegészítő is érkezik a megyébe Kínából és az Amerikai Egyesült Államokból. Cérnát nemcsak exportál, hanem importál is a megye, emellett viszonylag nagy mennyiségben vécépapírt és más papírárut is Ukrajnából, Szerbiából és a Moldovai Köztársaságból, továbbá műanyag termékeket, hűtőpultokat és ezekhez való alkatrészeket is Kínából és Törökországból.

A múlt évi vámtevékenységeknek valamivel több mint felét az importműveletek teszik ki, ezek összértéke meghaladja a 192 millió lejt, miközben az exporttevékenységeké mindössze 128,5 millió lej. Ez lényeges változás a két évvel korábbi helyzethez képest, 2015-ben ugyanis az árukivitelnél kétszer több árubehozatalt regisztrált a vámhivatal, és ezek összértékében is hasonlóan jelentős különbség volt.

Az ebből származó bevételt tekintve jelentős változás mutatkozik a vámhivatali ellenőrzések nyomán megállapított visszaélések és szabálytalanságok esetében is.

A 2015-ös évben összesített értékhez képest majdnem tizedére csökkent a visszaélések 2017-es értéke, pedig az ellenőrzések száma nagyjából azonos volt.

2015-ben ez az összeg meghaladta az 555 ezer lejt – noha ebből csak valamivel több mint 126 ezer lejes bevétele származott a megyei vámhivatalnak –, 2017-ben viszont kevesebb mint 62 ezer lej volt visszaélések összértéke, és ezt be is hajtotta a hivatal. Az összegnek valamivel több mint felét a bírságok alkotják, a másik része az áruk vámilletékéből származik, a tévesen vagy hamisan bejelentett, illetve a valós érték közötti különbözet miatt.

A Hargita Megyei Vámhivatal számos tematikus ellenőrzést is végzett az elmúlt év folyamán, ezeket egyebek közt a tiltott szerekkel, műkincsekkel, drogokkal és illegális gyógyszer-kereskedelemmel kapcsolatos tevékenységek felderítése érdekében hajtották végre, ám egyik akció során sem találtak tiltott árut az ellenőrzött küldeményekben – derül ki a vámhivatal éves jelentéséből.

Az exporttevékenységeket és importműveleteket tekintve nem történt jelentős változás az elmúlt években, annyi a különbség, hogy csökkent a fa- és fűrészáru exportja, és nőtt az ásványvízé – mondta el megkeresésünkre Ambrus István, a Hargita Megyei Vámhivatal igazgatója.

– fogalmazott, de kérdésünkre hozzáfűzte, nem érkezik még olyan sok csomag, hogy a vámhivatal csíkszeredai, székelyudvarhelyi és gyergyószentmiklósi munkaprogramját meg kelljen hosszabbítani. Az EU-n kívülről érkező csomagok vámolását egyébként heti három alkalommal (kedden, szerdán és csütörtökön) végzik Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen, illetve két alkalommal (kedden és csütörtökön) Gyergyószentmiklóson – tájékoztatott az igazgató.