Húsvét előtt: három ideiglenes vágópontot nyitottak meg Hargita megyében

Kászonban, Csíkszentmiklóson, illetve az udvarhelyszéki Felsősófalván üzemelhet ideiglenes bárányvágópont Hargita megyében a húsvéti ünnepek előtt. Csütörtökön már a fiatal állatok vágását is megkezdhették az említett létesítményeknél.

Március 13-áig fogadta az ideiglenes bárányvágópontok beüzemelésére vonatkozó kéréseket a Hargita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság, a határidőig három Hargita megyei gazda élt a lehetőséggel – számolt be érdeklődésünkre Püsök László. Az igazgatóság szóvivője azt is kifejtette, hogy a következő hetekben – az előző évekhez hasonlóan – Kászonban, Csíkszentmiklóson, illetve Felsősófalván vágják szakemberek felügyelete mellett a húsvéti asztalra kerülő étkek alapjául szolgáló bárányokat.

Az ideiglenes vágópontokon a „magyar húsvétra” március 15-étől a hónap végéig vághatók a fiatal állatok, míg a „román húsvétra” március 25-étől április 5-éig.

A főhatósági előírás szerint a gazdák állataikat naponta reggel hét órától délután öt óráig vághatják a vágópontokon.

Püsök László rámutatott, az ideiglenes vágópontnak meg kell felelnie bizonyos higiéniai feltételeknek, azaz olyan helyiségnek kell lennie, ahol van egyaránt hideg és meleg víz, a padló és a falak moshatók, fertőtleníthetők, illetve szükségesek megfelelő kampók, ahová a hasított állatokat felakaszthatják előhűtésre. Az emberi fogyasztásra alkalmatlan részeket külön tárolókban kell összegyűjteni, és el kell szállítani egy olyan egységhez, amely ezek megsemmisítésével foglalkozik. A levágásra szánt állatokat állatorvos vizsgálja meg vágás előtt és után is, aki ha mindent rendben talál, lebélyegzi azokat, és beküldhetők a piacra – részletezte a szakember.

Azt is megtudtuk, hogy

Hargita megyében tavaly mintegy 700 bárányt vágtak le ellenőrzött körülmények között az engedélyeztetett ideiglenes vágópontokon, de ennél több állat kerül levágásra háztáji körülmények között.

A szóvivő kérdésünkre kifejtette, hogy a saját felhasználásra szánt állatok levágásánál a legfontosabb, hogy egészséges bárányt válasszon a gazda, azt jól ki kell véreztetni, ellenkező esetben ugyanis a baktériumok gyorsabban szaporodnak.

A háztáji vágásokról egy csíkbánkfalvi gazdát kérdeztünk, akinek meglátása szerint elsősorban a pásztorokon múlik, hogy húsvétra lesz-e vágnivaló báránya a tulajdonosnak. Amennyiben a pásztorok szeptember közepén beengedik a berbécseket a juhok közé, akkor a februárban született bárányok már annyira fejlettek, hogy húsvétra levághatók lesznek. Esetében a hat juhból öt fiazott az idén egy-egy bárányt, s habár már vannak akkorák, hogy levághatná az egyiket húsvétra, a megfogadott pásztor nem vállalja az anyaállat fejését az állatok legelőre való kihajtásáig, így kénytelen vásárolni bárányhúst az ünnepre. Megjegyezte, évek óta ez a helyzet áll fent, így különböző megoldásokkal élt már: amikor ikerbárányok születtek, akkor azokból rendszerint az egyiket vágta le – a másik bárány miatt nem volt szükséges a juhot fejni –, de arra is volt már példa, hogy olyan gazdától kért bárányt, akinek állatai fejését elvállalta a pásztor, majd Szent György napja, azaz a juhok kihajtása után saját bárányát adta a levágott állatért.