Valan: egy bányászváros sötét oldala
Izgalmas, borzongást keltő, román párbeszédekkel tarkított magyar filmet forgatnak február közepétől Balánbányán. Bagota Béla elsőfilmes rendező Valan című bányászvárosi thrillerében zömében erdélyi magyar színészeket láthat majd a közönség, a tervek szerint már a jövő év elején.
A magyarországi Bagota Béla első nagyjátékfilmje a skandináv bűnügyi történetek nyomvonalán haladó, sokkoló thrillernek ígérkezik. Annak ellenére azonban, hogy gyakran találkozunk ezzel a műfajjal, kevesen tudják pontosan, mire számíthatnak, amikor egy thrillert készülnek megnézni. Cikkünkben utánajártunk, mi is az a thriller, a Valan című film kapcsán pedig a rendezővel beszélgettünk.
A műfaj pontos meghatározása után kutatva kiderült, sokan sokféleképpen értelmezték már, ám abban minden szakértő egyetértett, hogy
a thriller a feszültségkeltés műfaja.
A harmincas években kifejlődő műfaj elnevezése az angol thriller szóból ered, amelynek jelentése izgalmat, borzongást keltő. Így aztán a legtöbb műfaji elnevezéssel ellentétben a thriller nem arra utal, amiről a film szól, hanem inkább a nézőre gyakorolt hatását jelzi – olvasható egy, a filmtett.ro oldalon megjelent tanulmányban. Ebből kiderül az is, hogy a műfaj megteremtője, Alfred Hitchcock szerint
az embernek természetéből eredően szüksége van felkavaró élményekre, borzongásra, és ezt a jó film segítségével úgy élhetjük át, hogy közben tudat alatti biztonságérzetünk megmarad.
{A}
Ennek fényében biztosak lehetünk benne, hogy a Valan izgalmas, fordulatokkal és feszültséggel telített film lesz, amely érzéseket tovább fokozza a gondosan kiválasztott helyszín. A film forgatókönyvét ugyanis a rendező már évekkel korábban megírta úgy, hogy
egy magyarországi helyszínt képzelt maga elé, ám később, miután „rátalált” Balánbányára, teljesen újraírta a történetet az erdélyi bányászváros képére formálva
– tudtuk meg Bagota Bélától, amikor a minap arról kérdeztük, magyarországi rendezőként miért választott székelyföldi helyszínt, és miért döntött úgy, hogy erdélyi színékkel dolgozik együtt. A rendező saját bevallása szerint tavaly járt először Erdélyben Kántor Lászlóval, a film kolozsvári származású producerével és Domokos Csaba sepsiszentgyörgyi látványtervezővel.
A film forgatókönyvét nagyon régen írtam meg nem erdélyi történetként, viszont Magyarországon még kiszámíthatatlanabb a hóhelyzet, mint Hargita megyében, a hó viszont nagyon fontos a film szempontjából. Ezért elindultunk abba az irányba, hogy erdélyi, havas kisvárost keresünk. Több helyszínt is megnéztünk, például Barótot vagy Szentkeresztbányát (Szentegyházát), de vagy az volt a baj, hogy »nem voltak eléggé rajta a hegyek« a településen, vagy túl kicsi volt.
– emlékezett vissza a kezdetekre Bagota Béla.
A magas hegyek közé ékelt, hófödte Balánbánya a rendező szerint tökéletes helyszíne a történetnek. A bányaváros egyébként sem volt teljesen ismeretlen terület a film producere, Kántor László számára, hiszen itt forgatta a diplomafilmjét, ezért tisztában volt a várossal, ismerte a helyi erőviszonyokat, ami megkönnyítette a munkát. Bagota szerint február 16-án kezdtek el forgatni Balánbányán, és várhatóan március 20-a körül végeznek a főhelyszínen, ezt követően pedig
Sepsiszentgyörgyön, Brassóban és Magyarországon folytatják a munkát.
„Logisztikai szempontból jól meg tudtuk oldani a forgatást Balánbányán, nagyon jó a várossal a kapcsolatunk, az önkormányzat rengeteget segített.
Ami kiszámíthatatlan tényező számunkra, az az időjárás, kiemelten a hó, ami nagyon fontos a film szempontjából. Az utóbbi időszakban tapasztalt felmelegedés és hóolvadás okoz némi problémát, hiszen van még néhány külső jelenetünk, amit e miatt nagyon gyorsan és ügyesen kell megoldanunk. Amikor elkezdtük a forgatást, az egész táj nagyon havas volt, ezért ahhoz kell folyamatosan kapcsolódnunk. Tehát egyedül a hóhelyzet kiszámíthatatlan, minden egyéb gördülékenyen halad. Elég komoly terepviszonyok között dolgoztunk nagyon sokáig, voltak nehezen megközelíthető helyszíneink, ez pedig lassította a munkát, de nagyjából eddig tudtuk tartani az eredeti tervet.
– sorolta a rendező.
A Valan főszereplője Krisztik Csaba, aki a rendező szerint karizmatikus, komoly kvalitásokkal bíró színész, ám annak ellenére, hogy filmvászonra termett, eddig nem jutott főszerephez magyar filmben, és
a mellékszerepekre is hiteles erdélyi színészeket válogatott, akik közül sokakat most ismerhetnek meg a nézők. A filmben szerepel többek közt Hatházi András és Pál Emőke kolozsvári, Mátray László sepsiszentgyörgyi, és Tollas Gábor marosvásárhelyi színművész.
„A hitelesség és az autentikusság fontos szempont volt a színészek kiválasztásánál, ahogyan az is, hogy lehetőséget biztosítsunk azoknak az erdélyi színészeknek, akik nagyon színvonalasan dolgoznak, de még nem annyira ismertek. Kitűnő színészeket találtam a filmhez, és sokkal izgalmasabb volt a szereplőválogatás is azáltal, hogy számomra ismeretlen színészeket néztem meg a castingok során, amelyekből hármat tartottunk Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön.
A főszereplő, Krisztik Csaba már évek óta Budapesten él, de többek között azért is esett rá a választásom, mert margittai (Bihar megye – szerk. megj.) születésű. Ez azért fontos, mert a román nyelv ismerete kulcsfontosságú volt a színészi tehetség és a fizikai állóképesség mellett. Budapesti színész egyedül Dakó Júlia lesz, a többi felnőtt szereplő mind erdélyi magyar színész.
A román nyelv ismerete egyébként azért volt a szereplőválogatás egyik kiemelt feltétele, mert megpróbáltunk nyelvileg is figyelni a hitelességre, ezért a filmnek 25-30 százaléka román nyelven forog.
Mivel én nem tudok románul, külön szakembere van erre a filmnek Anna Maria Popa színésznő, a sepsiszentgyörgyi Andrei Mureşanu Színház igazgatójának személyében, ő segít abban, hogy a román nyelvű szövegek rendben legyenek. A román nyelvű jelenetek kapcsán a színészeket felkészítettük, illetve olyan is van, aki vegyes házasságból született, így nem okozott gondot a nyelvismeret. Tulajdonképpen arra figyeltünk, hogy magyar színészek játsszák a román jeleneteket is, ami számomra a kommunikáció szempontjából volt fontos, hogy ne kelljen tolmácsot fogadni” – zárta a rendező, aki beszélgetésünk végén azt is elárulta, hogy
várhatóan 2019 első felében láthatják a nézők a filmet, amelynek címe a főszereplő szülővárosára utal.
Bagota Béla első mozifilmje a Filmalap 292 millió forintos támogatásával, a Mátrix Film gyártásában készül.
Bagota Béla 2010-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező szakán, Grunwalsky Ferenc és Kende János osztályában. Tiszta kézzel című kisjátékfilmjével elnyerte a legjobb diplomafilmnek járó Simó-díjat. Első asszisztensként dolgozott többek között az Isteni műszak, a Swing, a Kút és legutóbb az új Reisz Gábor-film, a Rossz versek munkálatain. Az elsőfilmes rendező emellett hollywoodi tapasztalatokat is szerzett: az Internet Movie Database (IMDb), amely a legjelentősebb színészekre, filmekre, sorozatokra, és egyéb televíziós műsorokra vonatkozó online információs adatbázis, több külföldi film kapcsán is említi a magyarországi rendezőt. Az itt található adatok szerint Bagota Béla másodasszisztensként többek között olyan neves filmek rendezésében vállalt szerepet, mint a Spectral (2016) vagy a Ridley Scott rendezte, hét Oscar-díjra jelölt The Martian (2015).
{P11}