Gyergyószentmiklóson hozta létre központját az MPP
A Magyar Polgári Párt választmánya központi irodát nyitott Gyergyószentmiklóson. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy itt fog zajlani az MPP működésének szervezése, tevékenységének koordinálása.
Gyergyószentmiklóson, az egykori mozi emeleti termeiben kaptak helyet az MPP országos választmány irodái, a székhely megnyitását ünnepélyes keretek között tartották a párt prominens személyiségeinek jelenlétében.
{A}
Az iroda vezetője, a választmány elnöke, Mezei János, aki a város korábbi polgármestere volt, jelenleg megyei önkormányzati képviselő.
„Építőmérnökként én a tettek embere vagyok, és nem az üres szavaké. Sok politikus csak beszél, ígérget, és amikor ezek betartását kérik rajta számon, akkor hosszasan magyarázkodik.
– fogalmazott kérdésünkre válaszolva Mezei János. A választmányi iroda szerepe koordinálni a választmány és ezáltal a párt működését. A tevékenysége így nem csak Gyergyószentmiklóst érinti, hanem kiterjed mind a 60 olyan erdélyi helységre, ahol az MPP jelen van a közéletben. Ez
két parlamenti képviselő, öt megyei önkormányzati tanácsos, és több mint kétszáz helyi választott tisztségviselő munkájának összehangolását jelenti.
A választmányt a parlamenti és megyei képviselők, valamint a polgármesterek alkotják, a testület félévente ülésezik.
Bíró Zsolt pártelnök felszólalásában emlékeztette a résztvevőket arra, hogy éppen tíz éve, 2008. március 14-én született meg az a jogerős bírósági végzés, amely a Magyar Polgári Párt hivatalos bejegyzését jelentette. Jogilag ekkor jött létre a párt, de a gyökerei messzebbre nyúlnak vissza – mondta. Hozzátette,
többnyire nehéz esztendőket élt meg az MPP, de már vannak olyan megvalósult eredmények, amelyeket a pártalapításkor célul kitűztek.
Nyilván ezt nem csak a párt tevékenysége eredményezte, de egységes, Kárpát-medencei, 15 millió magyarra figyelő nemzetpolitika létezik, és Magyarország kormányának és az anyaország gazdasági megerősödésének köszönhetően
immár nem csak szimbolikus jelentőségű, hanem gazdasági jellegű támogatásokat is tapasztalhat az erdélyi magyarság. Mindez szorosabbra fonja a köteléket Magyarország és a határokon kívül élő magyarság között
– szögezte le Bíró.
Az irodákat Keresztes Zoltán plébános és Mátyás István református lelkész áldotta meg, az eseményt a csomafalvi citerások és Antal Csenge népdalénekes kislány dala színesítette. Az igazi évfordulós ünnepség egyébként március 24-én Marosvásárhelyen lesz.