Egyre súlyosabb probléma a paphiány Székelyföldön is

Iszlai Katalin , Pap Melinda • 2018. március 19., 09:15

Kitolta a nyugdíjazási korhatárt és egy sor olyan módosítást vezetett be legutóbbi ülésén a Romániai Református Egyház Zsinata, amellyel az egyre súlyosbodó lelkészhiányt próbálja ellensúlyozni. A tendencia alól Hargita megye sem kivétel.

Csíkszeredában az utolsó népszámlálási adatok szerint 2720 református felekezetű lakos él • Fotó: Gecse Noémi

Egyre több módosításra, átszervezésre kényszerül a református egyház annak érdekében, hogy orvosolni tudja az elmúlt években jelentkező legnagyobb gondot: a lelkészhiányt. Az Erdélyi, illetve Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetése már tavaly is több alkalommal napirendre tűzte a kérdést. Ez volt a témája a Romániai Református Egyház Zsinata idei első, nemrég megtartott ülésének is.

Az Erdélyi Református Egyházkerület honlapján, a reformatus.ro oldalon közzétett tájékoztató szerint a döntéshozó testület határozott több olyan kérdésről is, amelyek alapján a jövőben átalakítják a lelkészek szolgálatát. Többek között a teológiai képzés utolsó évét szabják át, szorgalmazzák továbbá a városi missziót, illetve 70 éves korra tolják ki a lelkészek kötelező nyugdíjazását. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke arra hívta fel a figyelmet, hogy több mint 50 gyülekezetnek nincs lelkipásztora. A Romániai Református Egyház Zsinata elfogadta a javaslatot. Eszerint „az állami törvényeknek megfelelően 65 éves korban lehet kérni a nyugdíjazást, de mivel minden szolgálattevőre szükség van, aki képes a további munkára, 70 éves koráig maradhat a gyülekezetben” – idézte a döntést az egyházkerület sajtóosztálya. A beszámoló szerint a másik fontos téma a nagyvárosi szórványgyülekezetek kérdése volt, amely két évvel ezelőtt is terítékre került. Most olyan rendszert alkottak meg, amely egyszerre figyel oda a több lelkipásztort igénylő nagyvárosi gyülekezetekre és a lassan elnéptelenedő falvakra. A szabályváltoztatás értelmében több kis gyülekezet összefoghat és társegyházként közösen tarthat el egy lelkészt, miközben megtartja önállóságát, a szolgálatok mennyiségét és milyenségét a presbitériumok állapítják meg egyházmegyei felügyelettel. A zsinat a teológiai oktatást érintő módosításokat is hozott, arról határozott, hogy az utolsó év – a magiszteri második év, azaz összesen hatéves képzés – elvégzése után a Protestáns Teológiai Intézet padjaiból kikerülő fiatalok egy évig segédlelkészként szolgálnak. „Elméleti és gyakorlati tudással felvértezett lelkipásztorokra van szükségünk, és mindent meg kell tenni, hogy ezt elérhessük” – mondta Kató Béla. Az elfogadott jogszabály-módosítás szerint a mesteri záróvizsgát követően a végzősök számára egy év segédlelkészi szolgálat következik, majd a fiatalok nagypapi vizsgát tesznek és a közgyűlés keretében felszentelik őket. Így tehát a segédlelkészi év után teljes jogú lelkipásztorok lesznek.
Csíki reformátusok helyzete

Mivel Csíkszék lakosságának zöme katolikus felekezetű, a reformátusok száma pedig mindössze háromezerre tehető, a csíki térségben csupán négy református lelkész szolgál: kettő Csíkszeredában, Alcsíkon és Felcsíkon pedig egy-egy. A csíkszeredai gyülekezet kérésére 1990-ben kezdtek templomépítésbe a megyeközpontban: a várostól sok utánajárás után kaptak területet, majd elkezdődött a munka. A református templomot 2000-ben szentelték fel. Itt jelenleg Szatmári Szilárd és felesége, Szatmári Ingrid csíkszeredai református lelkipásztorok látják el a lelkészi teendőket. Szatmári Szilárd érdeklődésünkre elmondta, Csíkszeredában az utolsó népszámlálási adatok szerint 2720 református felekezetű lakos él. Megtudtuk azt is, hogy

a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegyéhez tartozó csíki egyházközségekben nincs lelkészhiány, hiszen a csíkszentmártoni központú alcsíki, illetve a madéfalvi központú felcsíki református egyházközségekben van lelkész, akik a hozzájuk tartozó településeket mind lefedik.

Szerinte a problémát inkább az jelenti, hogy a két lelkésznek nagyon sokat kell utaznia, mert különböző helyszíneken tartják az istentiszteleteket, és mivel több településen nincs sem templom, sem imaház, iskolákban vagy családi házaknál kell megtartsák azokat.

A lelkészhiány nemcsak a református egyház, hanem valamennyi erdélyi magyar történelmi egyházban gondot okoz. Archív • Fotó: Veres Nándor

Nincs utánpótlás

Ezt Bakcsy Gábor, az alcsíki református gyülekezet lelkipásztora is megerősítette, de elmondása szerint a nehézségekhez sok öröm is társul. Mint mondta,

Alcsíkon a kászoni településekkel együtt mintegy 200 reformátust tartanak számon. Az istentiszteleteket egy előzetes program szerint tartja reggeltől estig a különböző településeken, ott pedig, ahol nagyon kevesen vannak, családlátogatásokat tart.

Az erdővidéki születésű Bakcsy Gábor érdeklődésünkre azt is elárulta, hogy 30 éve helyezték ki Alcsíkra, amit időközben megszeretett, így „ott ragadt”, ott alapított családot. Hozzátette, nyolc év múlva éri el a 65 éves nyugdíjkorhatárt, de amennyiben egészségügyi állapota engedi, elképzelhetőnek tartja, hogy 70 éves koráig szolgáljon. Felcsíkon valamivel több, 230 református felekezetű lakos él – tudtuk meg Bíró Istvántól, a felcsíki egyházközség lelkipásztorától.

Balánbányán vannak a legtöbben, ott templom is található, illetve Madéfalván van egy imaház. Ezen kívül Domokoson, Szépvízen és a Gyimesekben tartunk istentiszteleteket, tehát összesen öt helyen. Persze ez körzetesítve működik, tehát a domokosi istentiszteletre például a csíkkarcfalvi híveket is átvisszük.

Az utazás főként az idő szempontjából okoz nehézséget, hiszen Csíkszeredában lakom, ahol hittanórákat is tartok az oktatási intézményekben. Tavalyig egyébként a megyeszékhelyen voltam segédlelkész, szeptemberben helyeztek ki Felcsíkra. Azt tudni kell, hogy három évvel ezelőtt a felcsíki szórványt Csíkszeredához csatolták, de tavaly a püspök úr visszaadta a felcsíki református egyházközség önállóságát, akkor kerültem oda. A korábbi intézkedés oka a lelkészhiány volt, mivel három évvel ezelőtt nem sikerült senkit sem kihelyezni Felcsíkra, ez a probléma most megoldódott. A lelkészhiány egyébként nagy problémát jelent minden egyház életében” – húzta alá Bíró István, aki a nehézségekkel kapcsolatosan református lelkészként kitért arra is,

tapasztalatai szerint „nincs utánpótlás”, hiszen a vegyes (református-katolikus) házasságokból születendő gyerekeket vidéken szinte minden esetben katolikusnak keresztelik.

• Fotó: Pál Árpád

Hiány a katolikus egyházban is

A lelkészhiány nemcsak a református egyház, hanem valamennyi erdélyi magyar történelmi egyházban gondot okoz főleg, hogy

azokba az elöregedő, kis falusi gyülekezetekbe nem sikerül lelkészt küldeni, ahol a legnagyobb szükség lenne a segítségre.

Az unitárius gyülekezetek majdnem kétharmadában központi segéllyel próbálják a lelkészeket helyben tartani.

Potyó Ferenc, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye általános helynöke, pápai prelátus tavaly arról számolt be, hogy az utóbbi egy-két évben náluk is jelentkezett a paphiány.

Azért nem jut egy-egy kisebb helyre, mert nincs, kit küldeni

– fogalmazott az egyházi elöljáró. A katolikus egyházban tapasztalt paphiány Hargita megyében is érezhető, az utóbbi időszakban több egyházi személyiség is elhunyt. Pénzes József címzetes esperes, plébános, a csíkszeredai Szent Ágoston templom plébánosának februárban tartott temetésén Jakubinyi György érsek beszédében kitért arra is, hogy

Pénzes atya felszentelésekor (1978-ban) 18-an voltak újmisések ‒ ebből 11 erdélyi ‒, idén viszont mindössze hat újmisése lesz Erdélynek. Az atya idejében a kispapok száma a teológián hat évfolyamon 170 volt, jelenleg viszont mindössze 59-en vannak hét évfolyamon.

Ezt emelte ki megkeresésünkre Pál Vilmos Barna alcsíki főesperes is. „Sajnos nálunk is egyre inkább megfigyelhető a paphiány, annál is inkább, mivel az utóbbi három-négy hónapban több aktív pap is elhunyt, négyet is eltemettünk. Ezt követően plébániákat vontak össze, Gyimesközéplokon például a kósteleki pap szolgál ideiglenesen, tehát mindkét települést ő látja el. Ez azonban, hogy a szomszéd besegít a lelkipásztori szolgálatba, csak egy kényszermegoldás augusztusig, amikor kihelyezik az új papokat.

A tendencia azonban évek óta azt mutatja, hogy évente 8-10 papot temetünk el, de csak 5-6 fiatalt szentelnek fel

– hangsúlyozta a főesperes.

A református egyházban tapasztalt lelkészhiányról nem hallott, a katolikus papok elhalálozásának problémáját azonban kiemelte beszélgetésünkkor Bara Ferenc felcsíki főesperes is. Kérdésünkre a vegyes házasságokkal kapcsolatosan elmondta, már ritkán fordul elő, hogy katolikus és református felekezetű személy kössön házasságot, az utóbbi időben inkább katolikus-katolikus házasságkötések voltak. Érdekességképpen elárulta, nemrég történt egy Jehova tanúja és egy katolikus felekezetű személy közötti házasság Csíkdánfalván, ami ritkaságnak számít. Az említett pár gyerekeit katolikusnak keresztelték.