Mit ültessünk mi mellé, hogy megnöveljük a veteményeskert hozamát?
Ha valakinek kérdéses volt, hogyan lehet növelni a veteményeskert hozamát, miért tanácsos egymás mellé ültetni bizonyos növényeket, az bizonyosan kielégítő válaszokat kapott a gyergyói magbörzén. Ha nem volt ott, íme, összefoglaljuk a leghasznosabb tanácsokat.
Magvakról, magoncokról, palántákról, csemetékről, vetésről, oltásról, nemes és vadhajtásokról, a termőtalaj minőségének feljavításáról és megannyi kertészeti tudnivalóról esett szó a pénteki magbörzén. Ezen a néven negyedik alkalommal tartottak Gyergyószentmiklóson szakmai előadásokkal egybekötött növényiszaporítóanyag-vásárt és -cserét a tavaszi kerti munkák szezonja előtt a művelődési ház Karancsi Sándor-termében. A Halasági Csibi gyógynövényes készítmények előállítói és a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ közös szervezésében tartott eseményen Bara István organikus gazda és Ferencz Lehel kertészmérnök osztották meg tapasztalataikat, számos jó tanáccsal, kivetítőn és esetenként élőben is szemléltetett praktikákkal látva el a nagyszámú érdeklődőt. Asztalnyi vetőmagot hozott magával az eseményre Jére Lajos őstermelő, magtermelő, aki részéről a magvakkal együtt automatikusan járt az ültetési, gondozási tanács minden vásárlónak.
Amint az lenni szokott a gyergyói magbörzéken, ezúttal is lehetőség volt a csereberére – felcímkézett tasakocskákba csomagolt vetőmagok vándoroltak egyik kézből a másikba. A meghirdetettek szerint azok sem kellett üres kézzel távozzanak, akik nem vittek magukkal elcserélni valót, és szintén mindenkinek jutott a Halasági Csibi-teából, akárcsak a Bara István kertjében termett tönkölybúzából, zöldségből és gyümölcsből készített finomságokból.
{A}
Az eseményt követően Ferencz Lehel kertészmérnök osztott meg lapunkkal néhány tudnivalót a veteményezésről. Mindenek előtt leszögezte: a magok ültetési ideje változik a növény faja, fajtája, felhasználása, illetve a környezeti viszonyok függvényében. Minél korábban ültetünk, annál jobb, minél később, annál biztonságosabb a növénynek – emelte ki, hozzátéve, az ültetési időpont kiválasztásához érdemes követni a kertészeti holdnaptárt. Ismerni kell az ültetésre szánt zöldségfajták fény-, víz-, tápanyag- és helyigényét, a gyökerezési mélységet. Érdemes figyelembe venni ugyanakkor, hogy
vannak növények, melyeket ha egymás mellé ültetünk, gyorsabban, egészségesebben fejlődnek, és vannak, amelyek egymás mellé kerülve gátolják egymás fejlődését.
A növénytársításnak nem csupán a fejlődés szempontjából van haszna – emelte ki a szakember. Rámutatott, némely növény javítja a főnövény ízét, egyik növény a másiknak támasza vagy talajtakarója lehet, többféle növény egy csoportban esélyesebb a terméshozamra, egyesek távol tartják a rovarokat, talajférgeket, gyomot, gombásodást. A növénytársítás kapcsán tanáccsal is szolgált. Mint mondta,
pityóka mellé ajánlott spenótot, karalábét, babot, kaprot ültetni,
zeller mellé hagymát, babot, spenótot, káposztát, uborkát, paradicsomot, karalábét. Az uborka „jól meg van” a zellerrel, babbal, hagymával, céklával, salátával, petrezselyemmel, káposztával, karalábéval.
Paradicsom mellé érdemes káposztát, zellert, petrezselymet, spenótot, hagymát, salátát, babot, sárgarépát ültetni. A saláta mellett szereti a hagyma, bab, retek, paradicsom, kapor, uborka, borsó, sárgarépa, káposzta és az eper, a spenótot paradicsommal, karalábéval, káposztával, sárgarépával, pityókával, eperrel érdemes társítani. A hagyma mellett uborka, paradicsom, eper, petrezselyem, saláta, karalábé „érzi jól magát”, míg az eper mellé ajánlatos sárgarépát, hagymát, káposztát, retket, salátát, spenótot vetni.
Együtt különösen jól érzi magát a paradicsom és a hagyma, paradicsom és a petrezselyem, a saláta és a retek, a sárgarépa és a hagyma, a borsó és a zeller.
Nem ajánlott egymás mellé ültetni a babot és a hagymát, a babot és a borsót, a borsót és a paradicsomot, a céklát és a paradicsomot, továbbá a saláta–petrezselyem, a paradicsom–vörös káposzta, a krumpli–hagyma, a káposzta–hagyma párosítás sem tanácsos.
A növénytársítás kapcsán a kertészmérnök azt is elmondta, a betegségek, kártevők elleni védekezésben a gyógy- és fűszernövények segítségét is igénybe vehetjük. A torma a burgonyára van jó hatással, távol tartja a burgonyabogarat. A gyümölcsfák tövéhez ültetve a monília ellen fejti ki jótékony hatását. A körömvirág jótékonyan hat a talajra, ezért a haszon- és díszkertben egyaránt a vegyes kultúrák egyik alkotója lehet.
A kamilla jó szomszédja a káposztának és a burgonyának, ugyanakkor zeller vagy póréhagyma közé is vethető.
Azon növények közé tartozik, melyek a komposztot aktivizálják. A ribiszke mellé ültetett fehér üröm a ribiszkerozsda ellen nyújt védelmet. A borsmentának kifejezetten rossz szomszédja a kamilla. A csalán közelében több illóolajat érlel. A káposzta szomszédságában távol tartja káposztalepkét. Jó szomszédja a sárgarépa, a saláta és a paradicsom.
A petrezselyem saját magával nem fér össze, ezért évről évre új helyre kell vetni.
Úgy vessük, hogy a saláta közelébe ne kerüljön. Jó szomszédja a hónapos retek, a késői retek, a paradicsom és a hagyma. A bazsalikom a kertben is jól illik a paradicsomhoz. Szomszédként az uborka egészségére is jó hatással van.
A fokhagyma a gombabetegségekkel, pockokkal és a csigával szemben megelőző hatású. Ez nemcsak a köztes ültetésűekre vonatkozik, hanem a belőle készített folyékony trágyára is. Ültessük szamóca, málna, gyümölcsfák, paradicsom, cékla, sárgarépa és uborka társaságába. Használhatjuk a virágos kertben is, a rózsa, a tulipán és a liliom szomszédságában.
A hagymának a sárgarépa a jó szomszédja a hagyományos vegyes kultúrában, mivel kölcsönösen elűzik egymástól a répa- és hagymalegyet.
Homoktalajon a kamilla van jó hatással a hagymára. Ezt a növényt csomborral, kaporral, szamócával, uborkával, fejes salátával és cikóriával is hasznos társítani.