Több tízezer jobbkormányos járművet írattak forgalomba Romániában január végéig
Közel negyvenezerre emelkedett a jobbkormányos járművek száma Romániában, ez pedig nagymértékben veszélyezteti a közúti biztonságot, hiszen az ilyen típusú autókkal nehézséget okoznak még a legegyszerűbb manőverek is a jobboldali közlekedésben.
A világ lakosságának 34 százaléka az út bal oldalán, 66 százaléka pedig a jobb oldalon vezet, utóbbiba tartozunk mi. Az utak 28 százaléka továbbá a bal oldali, 72 százaléka jobb oldali közlekedésre épült, annak ellenére, hogy az 1700-as évekig szinte az egész világon bal oldali közlekedés volt érvényben, mivel akkor ez tűnt ésszerűbbnek a jobbkezesek számára.
A probléma az, hogy jelenleg Romániában a jobboldali közlekedés ellenére folyamatosan nő a bal oldali közlekedésre alkalmas jobbkormányos járművek száma, ami fokozottan balesetveszélyes.
A feljegyzések szerint már az ókori Rómában bal oldali közlekedés volt érvényben – olvasható a Wikipédia internetes enciklopédián. Ennek pontos oka nem ismert, de feltehetően arra vezethető vissza, hogy az ókorban a lakók rendszeresen magukkal hordták fegyvereiket, elsősorban kardjukat. Mivel az emberek nagy többsége jobbkezes, biztonságosabbnak érezték, hogy egy ismeretlennel szemben a bal oldalon haladjanak, hiszen így gyorsabban ránthatták elő kardjaikat. Más magyarázat szerint ha a kardot jobb kézzel forgatták, akkor a hüvelyt bal oldalon kellett viselni. Bal oldalt viselt kardhüvellyel azonban fizikailag lehetetlen jobbról felülni a lóra. Ha viszont az ember bal oldalról száll lóra, akkor a lovat az út bal szélére vezeti, hogy felszállás közben ne akadályozza a forgalmat, ezért természetes, hogy elindulása után is bal oldalon közlekedik – fogalmazott Cyril Northcote Parkinson brit történész Parkinson törvénye című esszéjében. A középkorban a hintók, szekerek szintén bal oldalra tértek ki, ha velük szembe jött valami. A francia forradalom idején (1789. júl. 14. – 1799. nov. 9) aztán szimbolikus jelentősége lett annak, ki melyik oldalon halad: a szegények a jobb oldalon, a ribillió ellenfelei, az arisztokraták pedig a bal oldalon közlekedtek. Ezért Bonaparte Napóleon francia császár a közlekedés megváltoztatása mellett döntött. Rossz nyelvek szerint döntésében szerepet játszott az is, hogy ő maga balkezes volt. Mivel Napóleon fél Európát elfoglalta, ezekben az országokban kötelezően bevezette a jobb oldali közlekedést, ám a kontinens többi országában ez csak jóval később történt meg (főként az Osztrák–Magyar Monarchia uralma alatt lévő országok késlekedtek).
Magyarországon végül 1941-ben tértek át a bal oldaliról a jobb oldali közlekedésre. Arra vonatkozóan azonban nem maradtak fenn írásos bizonyítékok, hogy az út melyik oldalán közlekedtek a régmúltban a jelenlegi Románia területén.
Az tény, hogy a hivatalos román történetírás a dákokat tekinti a románok ősének, és amikor a rómaiak megközelítették az Al-Duna vidékét, a folyón túl dák törzsek éltek. A dákok földjét, Daciát, vagyis a mai Erdély egy részét és Olténiát a Római Birodalom 87-ben foglalta el, és provinciát szerveztek ott. Ez azért fontos, mert a birodalom előírásai szerint kötelező volt a bal oldali közlekedés, Erdélyben pedig ez a későbbiekben sem változott, hiszen az Osztrák–Magyar Monarchia idején szintén a bal oldalon közlekedtek. Arról, hogy Románia mikor tért át véglegesen a jobb oldali közlekedésre, nem találtunk pontos információt.
A bal oldali közlekedés egyébként főleg a Brit-szigetek területén honosodott meg, ahol ez a jobbkezes kardhasználat mellett a lovagi tornák alkalmával lezajlott lándzsás bajvívásra is visszavezethető, amellyel szintén jobb felől tartva küzdöttek meg. Európában jelenleg az Egyesült Királyságban, Írországban, Máltán és Cipruson van érvényben bal oldali közlekedés.
Romániában a tavaly eltörölt környezetszennyezési bélyegilleték eltörlését követően ugrott meg jelentősen a külföldről behozott használt autók száma, az alacsony árak miatt pedig nagyon sokan döntöttek úgy, hogy jobbkormányos autót vásárolnak Nagy-Britanniából.
Más országokkal ellentétben ugyanis a hazai törvények nem tiltják az ilyen típusú járművek forgalomba helyezését annak ellenére sem, hogy a jobb oldali közlekedés miatt fokozottan balesetveszélyesek. A Román Autófelügyelet (RAR) legfrissebb statisztikája szerint
közel 40 ezerre tehető az országban forgalomba írt jobbkormányos járművek száma
– számolt be az Adevărul román nyelvű napilap. Mindezt úgy, hogy 2015-ben csupán 4874 ilyen típusú autót tartottak számon, 2016-ban pedig 6250-el nőtt a számuk. A jelentős növekedés azonban tavaly történt, a már említett illeték eltörlésének hatására ugyanis 25 467 jobbkormányos autót jegyeztek be az országban 2017-ben, idén januárban pedig további 2047-et. Így összesen
38 638 jobbkormányos autót írattak forgalomba január végéig az országban. A legtöbb ezek közül Volkswagen márkájú (5642), ezt követi a Ford (4299), a BMW (4203), az Audi (3892) és a Mercedes (3027).
A legtöbb, szám szerint 33 052 jobbkormányos autó 2000-2009-es kiadás, 2599-et pedig 1990 és 1999 között gyártottak. Arról, hogy ezek közül hányat jegyeztek forgalomba Hargita megyében, sem a megyei járműbejegyzési közszolgálatnál, sem a RAR-nál nem vezetnek statisztikát. Orbán János, az autófelügyelet Hargita megyei kirendeltségének igazgatója érdeklődésünkre elmondta, bár pontos számmal nem tud szolgálni, az biztos, hogy
„elég sok” jobbkormányos járművet vizsgáztattak és törzskönyveztek a megyében. Az azonban nem biztos, hogy ezek közül mindegyiket Hargita megyében íratták forgalomba, hiszen a RAR-nál „csak személyazonossági igazolványt adnak az autóknak, a lakcímet máshol kapják”
– hívta fel a figyelmet Orbán.
Annak, aki balkormányos autóval tanult meg vezetni, amihez hozzászokott az évek során, elsősorban az lehet furcsa és szokatlan a jobbkormányos járműveknél, hogy máshol ül, illetve bal kezével kell váltania. A forgalomban azonban ennél súlyosabb problémákkal is szemben találja magát, hiszen a
jobb oldalon ülve sokkal nehezebb például előzni, de meggyűlhet a baja a körforgalmakban és az útkereszteződésekben is
– mutatott rá megkeresésünkre Gheorghe Filip, a Hargita megyei rendőr-főkapitányság szóvivője. Mint mondta, az előzésnél problémát jelent, hogy az autóvezetőnek nincs akkora kilátása, mintha a bal oldalon ülne, és nem elég az, ha közvetlenül a felezővonal mellé áll, hiszen úgy nem lát rá a szembejövő forgalomra. Ezért
előzéskor már a „kilesés” pillanatában át kell haladnia a másik sávra, ez vezethet leggyakrabban balesetekhez.
Hozzátette, tavaly két olyan baleset történt a megyében, amelyet jobbkormányos autót vezető sofőrök okoztak. Mindkét eset Maroshévízen történt: egyik a helytelen előzés, a másik az elsőbbség meg nem adása miatt következett be, illetve mindkét esetben személyi sérülés is történt.
Demeter Balázs csíkszeredai gépjárművezető-oktató is megerősítette, hogy sokkal nagyobb figyelmet igényel a jobbkormányos autók vezetése. „A megyében több ilyen járművel is találkoztam, de ezek vezetését meg kell szokni, hiszen nagy a különbség a bal és a jobb oldali kormány között. Egy időszakban be is akarták tiltani, de aztán mégsem jelent meg a törvény. Van is egy ismerősöm, aki jobbkormányos autót vezet, amit Nagy-Britanniából hozott, hiszen nagyon jó áron meg tudta vásárolni. Az biztos, hogy aki ilyen autót vásárol, nem azért teszi, mert jobbak, hanem azért, mert olcsón megkapják” – emelte ki Demeter.
Demeter Balázs állítását igazolják a különböző eladási oldalakon közzétett ajánlatok is, amelyekből kitűnik, hogy
két ugyanolyan típusú autó közül számottevően kevesebbet kérnek annak esetében, amelyikben jobb oldalon található a kormány.
Az olx.ro internetes oldalon
egy 2007-es, jobbkormányos Honda Civicért például 2490 eurót kérnek, a hasonló évjáratú balkormányos megfelelőiért azonban mintegy ötezer eurót.
Ugyanezen az oldalon egy 2008-as összkerékmeghajtású Škoda Octavia Scout (dízel) balkormányos változata 5850 euró, egy ugyanilyen típusú, 2009-es jobbkormányosért azonban csak 3850 eurót kérnek.