Gyergyói sportoló képviseli Romániát a paralimpián

Gergely Imre 2018. március 09., 13:26

Tizenhárom éve vesztette el az egyik lábát a gyergyószentmiklósi származású Mihăiţă Papară, aki egyedüliként versenyez romániai színekben a pénteken kezdődő 12. Téli Paralimpiai Játékokon, Phjongcshangban.

Mihăiţă Papară egészségesek számára is utat mutathat Fotó: Facebook/Mihăiță Papară

„A balesetem után információkat kerestem olyan személyekről, akik hasonló helyzeteken mentek át, de felépültek. Találtam egy régi fotót az interneten, amely az 1950-es években egy francia folyóirat borítóján szerepelt, és amely négy sízőt ábrázolt. Mind a négy sportoló lábát térd fölött amputálták, ahogy velem is történt. Ez a kép nagyon sokat segített számomra. Azt gondoltam, ha több mint fél évszázaddal ezelőtt képesek voltak erre, az akkori technológia mellett, akkor én is meg tudom tenni, hogy téli sportot űzzek” – így fogalmazott Mihăiţă Papară a paralimpia hivatalos weboldalán olvasható bemutatkozásában.

A 38 éves Mihăiţă Papară számára a 2005 szeptemberében történt súlyos autóbalesete előtt szabadidős tevékenység, kikapcsolódás volt a sportolás. Bal lábának elvesztése után azonban a sport adott erőt neki, hogy felépüljön, teljes értékű életet tudjon élni.

Snowboardozni 2001-ben kezdett hobbiból, művégtaggal pedig 2007 decemberében hódeszkázott először, a Bucsinon.

Mostanáig összesen 23 európai és világkupán állt rajthoz, amelyeket sérült sportolóknak szerveztek. Eddigi legjobb eredményei: 7. helyezés 2016-ban az olaszországi Blanked Slalom világkupán, és 9. a 2017-es, dél-koreai Snowboard Crosson. Ezeknek köszönhető a paralimpiai kvóta megszerzése.

A gyergyói hegyekről és hóról

Így fogalmazott a hegyekkel, a hóval való kapcsolatáról a Life.ro magazinban közölt interjúban: „Gyergyószentmiklósi vagyok, egy olyan kisvárosból származom, amelyet nagyon szép hegyek vesznek körül, és a közelében van az ország leghidegebb pontja is, ahol rendszeresen a legalacsonyabb hőmérsékletet mérik Romániában.

Kisgyermek koromtól imádtam a havat, annak minden örömével, fényével, tisztaságával együtt. A hegyek nem csak a kikapcsolódást jelentik, de a fejlődés lehetőségét, az önismereti gazdagodást is.

A hegyi túrázások minden évszakban tökéletesek ehhez. A hódeszkázás lehetőség számomra a felszabadulásra, hogy hasonlóan érezzem magam, mint ahogy a baleset előtt voltam.”

Súlyos sérülés és felépülés

Az interjúban nyíltan beszél a balesetéről is. 2005 szeptemberében Borszék felől haladt autójával Maroshévíz felé, egy másik autót előzött volna meg, ám annak vezetője vagy nem látta ezt, vagy nem akarta elengedni, de hirtelen elrántotta a kormányt. Papară, hogy elkerülje az ütközést, fékezett, de autója megcsúszott, és a szalagkorlátnak csapódott.

A korlát átszakította autója elejét, és levágta a lábát. A kocsiból a vele utazó két autóstoppos szabadította ki, de már a bal lába nélkül. A végtagot lehetetlen volt visszaoperálni. 

Már sokszor elmesélte ezt a történetet, de még máig sem tudja teljesen feldolgozni azt, amit átélt.

{A}

A felépülésével kapcsolatban elmondta, hosszú és nehéz folyamat volt. Nincs egy pontos határidő, nincs recept, mit másolhatott volna egy másik személyt utánozva. Nagyon sokat jelentett számára a családja és a közeli barátai segítsége. Szintén sokat segített, hogy a baleset után viszonylag hamar munkahelyet kapott, nyitott munkatársakkal.

Példaképek, akik erőt adtak

Az 50-es évekbeli sízők fényképén kívül egy gyergyószentmiklósi személy példája is meghatározó volt az életében. Ő Gheorghe Tofan, aki 1970-ben mindkét lábát elveszítette egy vonatbalesetben, de ennek ellenére 1980-ban az országos ralibajnokságon versenyzett a saját maga által átalakított Daciájával.

Szintén példakép a nagyszebeni Laura Văleanu, aki sízőként ifjúsági országos bajnok volt, és aki egy autóbaleset és jobb lábának amputálása után tért vissza a sípályára. Ő az első és eddig egyetlen olyan sportoló, aki téli paralimpián képviselhette Romániát. Laura Văleanu idén is megszerezte a jogot a paralimpiai részvételhez, de sajnos sérülése miatt nem lehet ott Phjongcshangban.

A phjongcshangi kabalaállatokkal: bármi lesz az eredmény, a sportoló minden elismerést megérdemel Fotó: Facebook/Mihăiță Papară

Mivel emiatt Mihăiţă Papară maradt az ország egyedüli sportolója a paralimpián, ez nagyobb felelősséget is jelent számára. Kijelentette, becsülettel szeretné képviselni az országot. Eredmények tekintetében az első tízbe jutást tűzte ki célul a hódeszkás.

A paralimpia hódeszkaversenyeit március 12-én, kedden és 16-án, pénteken rendezik.

Brüsszelben is kötődik Gyergyóhoz

Mihăiţă Papară az utóbbi években Brüsszelben él, és az Európai Unió egyik intézményénél dolgozik. Ott ismerte meg a szintén romániai feleségét, akivel két gyermeket nevelnek. Nem szakadt el Gyergyószentmiklóstól, esküvőjét is itt tartotta pár évvel ezelőtt.

Tartja a kapcsolatot gyermekkori barátaival is. Ezek egyike Hobaj Levente kosárlabdaedző, akivel 12 évig voltak osztálytársak.

„Mindig vidám személyiség volt, és most is az. Csodálatra méltó, amilyen erővel talpra tudott állni, és megállni a helyét az életben a baleset után. Nagy kitartással tud dolgozni céljai eléréséért, és ebben sokat segített neki a sport. Egy változást tudnék megállapítani aközött, hogy milyen volt a baleset előtt és után: nyitottabb lett, megértőbb mások gondjai, nehézségei iránt” – vélekedett Hobaj a volt osztálytársáról.

A paralimpikon üzenete

„A sport különlegesen pozitív hatással volt arra, hogy egyes izomcsoportok újra életre keltek, és hogy a testem egésze újra megfelelően működjön. Ugyanakkor a sportolás adott hitet a saját képességeimben, erőmben, önbizalmat, amire mindenkinek szüksége van, függetlenül attól, hogy egészséges vagy sérült valaki.

Ha adhatok egy tanácsot bárki számára, akkor ez lenne: minél hamarabb kezdjen sportolni, tartson ki, és ne adja fel.

– közölte Mihăiţă Papară 

A Dél-Koreába indulás előtt így fogalmazott: „Célom az, hogy példát mutassak, megmutassam mindenkinek, aki hasonló helyzetbe kerül, mint én, hogy egy súlyos baleset után is képes lehet az ember teljes életre, és lehetséges az, hogy sérülten is olyan életet éljen, mint bárki, aki egészséges.