Az olvadás ellenére még mindig akadályozta a parkolást a felgyülemlett fagyos hó Csíkszereda több pontján. Az elmúlt időszakban néhol a kilátást is nehezítették a nagy, sáros hókupacok egyes útszakaszokon.
Nagyon sok csíkszeredai sofőr elégedetlenségét fejezte ki amiatt, ahogyan a város utcáinak, járdáinak és parkolóinak téli takarítását végezték az ezzel a feladattal megbízott Eco-Csík Kft. munkatársai.
Az ismétlődő havazások után legfőképpen a parkolás okozott gondot a város legtöbb útszakaszán, még a központi övezetekben is, hiszen a felgyülemlett hó ráfagyott a parkolóhelyekre, nehezítve a járművek beállását.
{A}
Nehezményezték azt is, hogy a közterületeken álló hókupacokat sem szállították el minden olyan helyről, ahol akadályozták a kilátást a forgalomban, vagy ahol nehezítették a parkolást. „A korábbi években gyakrabban lehetett látni, hogy hordják a havat, mint idén” – fogalmazott az egyik járművezető. Többek között a Testvériség sugárúton és a Tudor Vladimirescu utcában voltak nagy hókupacok, de több más utcában is okozott gondot a felgyülemlett hó. A lakóövezeti parkolók többségében is ez nehezítette a beállást.
– vélte egy másik sofőr.
Az idei hóeltakarításra vonatkozóan kikértük a csíkszeredai városháza állaspontját is. „A hóeltakarítás minőségét folyamatosan követtük, ellenőriztük a helyszíneken is a kollégáimmal, és előfordult, hogy be is avatkoztunk a munkálat menetébe.
Persze a »technika ördöge« sem aludt: a legnagyobb havazáskor, a túlterhelés alatt hibásodtak meg gépek. Volt mikor a parajdi sóbányában lévő sztrájk miatt nem tudták elhozni a már kifizetett szóróanyagot, és emiatt gazdálkodni kellett a meglévő készlettel. Továbbá
– vont mérleget a tevékenységről Szőke Domokos, Csíkszereda alpolgármestere. A hóelszállításra vonatkozó kérdésünkre pedig azt válaszolta, hogy a helyszínelések során,
amennyiben úgy látták, hogy a felgyűlt hó ténylegesen akadályozta a forgalmat egy adott helyen, akkor onnan elszállíttatták a havat.
„Figyelembe véve a hó elszállításának költségeit, ezt a szolgáltatást csak abban az esetben rendeltük meg, ha az összegyűjtött hó ténylegesen akadályozta a forgalmat” – hangsúlyozta. Hozzátette, a főutak menti parkolókból ugyanakkor csak akkor tudták kitakaríttatni a havat, ha megüresedtek. „Ezért a cég munkatársai több alkalommal éjszaka is dolgoztak kisgépekkel, valamint napközben, ahol lehetőség volt, kézi takarítást rendeltünk meg” – magyarázta az alpolgármester. Ugyanakkor
a lakóövezetekben is volt arra mód, hogy a lakástulajdonosi társulások kérésére elszállíttassák a közösségi munkával összegyűjtött havat, néhányan éltek is ezzel a lehetőséggel.
Pál Tamás, a hóeltakarítással megbízott Eco-Csík Kft. igazgatója megkeresésünkre elmagyarázta, hogy milyen vállalást kellett teljesíteniük. Mint mondta, a tenderfüzetben a város utcáit és járdáit sürgősségi szempontok szerint osztották fel, és ennek megfelelően kellett a hóeltakarítást elvégezni.
Az egyes számú sürgősségi övezetbe a központi utcák és a főbb útvonalak tartoztak, amelyeket a tenderfüzetben foglalt elvárások szerint a havazás elállta után kellett járhatóvá tenniük. „Ennek az elvárásnak pedig eleget tettünk, ami azt jelentette, hogy
– összegzett Pál Tamás. A kettes kategóriájú sürgősségi övezetbe sorolták a kisebb mellékutcákat és a járdákat. Az elvárás az volt, hogy ezeket a havazás elállta után 12 órára le legyenek takarítva. „Ezt is gyorsabban teljesítettük, mint 12 óra” – jegyezte meg. Hozzátette, elismerik, hogy
voltak nehézségeik, például hibásodtak meg gépek, de mindig időben orvosolták a helyzetet, illetve a parajdi sóbánya bányászainak sztrájkja miatt, spórolniuk kellett a kiszórt sóval, de ez sem okozott végül fennakadást.
Ezek mellett voltak olyan utcák a városban, ahová nem tudtak behajtani a szabálytalanul parkolók miatt. Az ilyen jellegű problémák elkerülése végett szeretnének idén beszerezni egy kisebb méretű hóeltakarító járművet, hogy a következő idényben a szűkebb utcákban is tudják eltolni a havat.
A parkolók kapcsán elmondta, az olyan szűk utcákban, mint a Petőfi Sándor utca felső fele, a Körösi Csoma Sándor utca, vagy a Mihai Eminescu utca, gyakran takarították, hogy lehessen beparkolni az útpadkáig, és ne szűküljön jobban össze az utca.
Mivel nagymértékű havazások voltak, két kisebb hókotró járművet rendeltek meg, hogy egyes útszakaszokon, ahol a felgyülemlett hó zavarta a jármű, vagy gyalogos forgalmat, ott szétpakolták, elhordták a havat a közeli zöldövezetekre, vagy olyan helyre, ahol nem zavarta a közlekedést.
„Téli körülményeknek megfelelően használhatók voltak a parkolók” – mondta Pál Tamás. Azzal a felvetéssel ő is egyetértett, hogy
egyszerűbb lenne számukra, ha a parkolókat lezárnák arra az időre, amíg kitakarítják.
„Akkor akár 10 perc alatt el lehetne hóekével tolni a onnan a havat, hatékonyan és gyorsan, de parkolók lezárására a cégnek nincs jogosultsága” – jegyezte meg.
Pál Tamás ugyanakkor a hóelszállításról is beszélt, mint mondta a tenderfüzet előírásai szerint először nekik kellett körbejárni a várost és javasolni a városházának, hogy honnan szükséges elhordani a havat, ezeket a javaslatokat pedig jóvá is hagyta a város. Többek között a Mihai Eminescu, Vörösmarty Mihály utcákból és a vasúti felüljáróról hordták el a havat a Nagyrét utcai önkormányzati területre.
– hangsúlyozta. Hozzáfűzte, szerinte nem kell mindenhonnan a havat elhordani, hiszen nagyon költséges, ha két rakodógéppel és három szállító járművel számolunk, akkor bérlésük egy órára elérheti az 500 lejt.
Néhány adattal is szolgált, ami a téli idény munkálatait illeti. Tavaly december óta, azaz az első nagyobb havazásoktól kezdve mostanáig
az 5 hóeltakarító járművükkel összesen 1727 órát, a 16 munkatársuk pedig 1731 órát dolgozott a hóeltakarítással. A közterületekre szórt só mennyisége meghaladta a 900 tonnát, tavaly ennél jóval kevesebbre volt szükség, akkor mindössze 600-700 tonnányit szórtak.
A mellékutcákba 265 tonna kavicsos-homokot szórtak szét csúszásgátlóként. „Rengeteget havazott, azért volt szükség ennyi munkaórára, és ekkora mennyiségű csúszásgátló anyagra. Ilyen megterhelő havazás a városban rég nem volt, nagyon sokat havazott januárban és februárban” – összegzett Pál Tamás. Úgy becsülte, hogy a havazás mértékéhez viszonyítva szakmailag 90 százalékosan teljesítették a rájuk bízott feladatot.