A dohányzás szervezetre gyakorolt rendkívül káros hatásairól beszélt dr. Kurkó Csilla csíkszeredai tüdőgyógyász főorvos. Mint mondta, pacientúrája nagy részének a szeme sem rebben, amikor figyelmezteti őket, hogy el kellene hagyni a dohányzást.
Mit tehetünk a tüdőnk védelmében, milyen tüneteket okoz a dohányzás? – tette fel kérdését Pál Bíborka, az előadás-sorozat főszervezője Kurkó Csilla tüdőgyógyásznak, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház tüdőgyógyászati osztályvezető főorvosának. „Tüdőgyógyászként dolgozva ez a legmarkánsabb téma. Sajnos
a pacientúrám nagy részének a szeme sem rebben, amikor figyelmeztetem őket, hogy el kellene hagyni a dohányzást.
Elszomorító adat, hogy a cigarettázás térségünkben és világviszonylatban is növekvő tendenciát mutat, statisztikai adatok szerint az európai unióban évente mintegy hétszázezren hallnak meg emiatt” – vezette fel a témát Kurkó Csilla.
A szakember szerint noha sokszor találkozik azzal a közvélekedéssel, hogy a cigarettázás mellett is sokan élnek hosszú életet, azt mindenképpen le kell szögezni, hogy két szervezet nem egyforma.
Időtől függ, hogy kinél, hány év alatt alakulnak ki a tünetek, de hogy minden dohányosnál idővel kialakulnak, az biztos.
A dohányzás gátolja a csillószőrök mozgását a légúti hámsejtek felszínén. Mivel ezek a sejtek felelősek a légutak portól, baktériumoktól való megtisztításáért, működési zavaruk esetén gyakrabban alakulnak ki légúti betegségek. A dohányzás következtében pedig a csillószőrök nagy része elpusztul, amelyek nem képződnek újra – fogalmazott. Ugyanakkor hozzátette, hogy ha egy középkorú személy leszokik a cigarettázásról, marad még egészséges tüdőterülete, így nagy százalékban csökken a különböző dohányzással kapcsolatos tünetek megjelenésének kockázata.
A doktornő arról is beszámolt, hogy statisztikai adatok szerint a tüdőrák rengeteg emberéletet követel világszerte, tapasztalati szerint pedig a tüdődaganatosoknak 80 százaléka dohányos. Ez a folyamat hosszú időn át alakul ki, és kezdetben nem jár tünetekkel. A tüdőrák idővel megjelenő, jellemző tünetei között szerepel a tartós köhögés, a légszomj, a ziháló légzés és számos további panasz.
{A}
„A dohányosokra jellemző, hogy kezdetben nem akarják észrevenni ezeket a tüneteket, a nem dohányos betegek sokkal hamarabb észreveszik, hogy valami nincsen rendben. A cigarettázók sokkal később fordulnak orvoshoz ezzel” – mondta.
„Saját gyakorlatommal alá tudom támasztani, hogy Csíkszeredában hetente két-három személyt diagnosztizálunk tüdődaganattal, ezeknek az eseteknek pedig háromnegyede már műthetetlen. Közülük húsz százalék az, aki a diagnózistól számított első évet túléli. Habár van Csíkszeredában mellkassebész szakorvos, aki hatalmas segítség az ilyen eseteknél, a műthetetlen eseteket ő sem tudja megoldani.
A sürgősségi kórházban az onkológus és a mellkassebész kollégákkal állapítjuk meg, hogy melyik eset műthető, és melyik nem.
Ezekből a döntésekből születik meg, hogy kinek lesz műtéte vagy sugárkezelése. Illetve kinél jön szóba tüneti kezelés, ami azt jelenti, hogy segítünk emberhez méltó módon végigélni azt az időszakot, ami még hátravan neki” – fejtette ki a szakember.
Pál Bíborka arról is érdeklődött, hogy Kurkó Csilla tüdőgyógyászként hogyan magyarázza meg a gyerekeinek, hogy mennyire káros a cigarettázás. „Először is próbálok jó példával járni, tehát nem dohányzom. Emellett otthon szoktam hangosan morfondírozni a betegeim szokásain, a dohányzás miatt kialakult betegségek súlyosságán, és nem utolsósorban azon, hogy milyen halálközeli állapotokat kell én a kórházban leasszisztáljak a végső stádiumban lévő betegeknél. Ezt számomra sem könnyű megemészteni.
Remélem, hogy ennek van jelentősége, s a későbbiekben is emlékeznek erre” – zárta Kurkó Csilla.