Népbetegségről a testi egészség megőrzését célzó gyergyói előadáson

Tamás Gyopár 2018. február 18., 12:55

Visszérbetegségekről és kezelésükről szólt a Védjük, amíg van című előadássorozat első alkalma, a gyergyóremetei dr. Asztalos László tartotta előadás sok érdeklődőt vonzott. A humorral fűszerezett felvilágosítást követően a jelenlévők kérdéseikre is választ kaptak.

Sok résztvevő jelezte, nem idegen számára a visszérprobléma Fotó: Baricz Tamás Imola

Az Arbor Vállalkozók Szövetsége és a gyergyószentmiklósi Szent István plébánia szervezte Védjük, amíg van előadássorozat első állomásán Asztalos László a visszérről mint népi betegségről tájékoztatta csütörtökön a hallgatóságot. Az eseménynek a Szent István plébánia adott otthont. Amint Keresztes Zoltán plébános az előadás felvezetőjében kifejtette,

míg a Belső iránytű előadássorozaton résztvevők a szellemi, lelki egészséghez kaphatnak útmutatást, a Védjük, amíg van alkalmaival a testi egészség megőrzéséhez hallhatnak iránymutató tanácsokat.

Isten áldja és gyógyítsa!

– így köszön el immár 58 éve betegeitől Asztalos László, akit nem csupán gyergyói betegek keresnek fel, messziről érkezők is hozzá fordulnak segítségért. Az előadását hallgatók közül több személyt is kezelt már, és az is kiderült, hogy a hallgatóság nagy részének visszérpanaszai vannak. Népbetegség e kór, Közép-Európában, a 2000-es évek elején a lakosság 25–30 százaléka szenvedett alsó végtagi visszérbetegségben. Ahogy öregszik a társadalom, 55–60 százalékra emelkedett az ilyen betegségben szenvedők száma. Az előadó adatokkal is szolgált:

Magyarországon 9,5 millió lakosból 15 ezer ilyen betegséggel beutalt beteget jegyeznek évente, és 2000 beteget veszítenek el komplikációk miatt. Romániában ez a szám a magyarországi kétszerese.

Éppen ezért idejében érdemes orvoshoz fordulni a panaszokkal.

{A}

Anatómiai ismertető is része volt az előadásnak, kivetített képeken az artériákat, a csont melletti mély vénákat és a felületi visszereket jól elkülönítve láthatták a jelenlévők, akárcsak a mély- és felületi vénákat összekötő perforáns vénákat, amelyből 35–40 van az ember lábán. A vénákban lévő billentyűk egyenirányító szerepéről szólva az orvos kifejtette, feladatuk, hogy a vér csak a szív felé tudjon a visszerekben haladni. A felszínes visszerességet a vénák billentyűinek elégtelensége okozza – hallhattuk. Kitágul a véna, és a benne lévő billentyűk nem működnek megfelelően, az érben csak forog a vér, s ez a véráram csak arra jó, hogy megdagadjon a láb.

Az ilyen dagadó lábat befáslizzuk, gumifáslizzuk, s azt is csak addig kell hordani, amíg él az ember

– tette hozzá humorosan. Más megoldás is van, tette hozzá az előadó: meg kell szüntetni a tágulatot. Mivel ez a véna nem az életfenntartáshoz szükséges, ezért ki lehet iktatni.

Többféle módszert ismertetett az orvos, sebészeti beavatkozást, drágábbat vagyis lézereset, valamint azt a kezelést, amit ő alkalmaz: kémiai úton égeti el az ér belső falát. Ezidáig több mint 2,6 millió visszérbe injekciózta be a megfelelő oldatot. Számos fotó is igazolja, sikeresen. Ezért is keresik fel sokan Remetén a „Lábas doktort”, aki amellett, hogy sokak Laci bácsija, folyamatosan sokat tesz az egészségi nevelésért is. Kérdésekre válaszolva kifejtette, az orvosi pióca használata is lehet sikeres természetgyógyászati megoldás, amennyiben hozzáértők teszik rá a beteg lábra.

A következő alkalomkor a víz kerül a középpontba

Bajkó Tibor, az Arbor szövetség elnöke ismertette, havonta terveznek egy-egy, mindenki számára nyitott előadást orvosok meghívásával. Bárki jelezheti az Arbor elérhetőségein vagy a plébánián, hogy még milyen témában szeretnének többet megtudni egészségük érdekében. A következő meghívott Kovács László, aki 15 éve foglalkozik a vízzel, erről tart majd előadást március 14-én 19 órától.