Az autók száma adott, és a parkolóké is – a gond a kettő különbözete
A gépjárművek folyamatosan növekvő száma állandó parkolási, közlekedési gondot okoz a székelyföldi városokban. Az önkormányzatok különböző módszerekkel igyekeznek tehermentesíteni a zsúfoltabb városrészeket: udvarhelyi, csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi megoldások után néztünk.
Székelyudvarhelyen 2016-ban 16 962, 2017-ben pedig 18 210 autót tartottak nyilván, míg az idei adatok szerint 18 228, magán- és jogi személyek által birtokolt gépkocsi szerepel az adatbázisban. A környezetvédelmi illeték eltörlése valószínűleg jelentősen megnövelte az autóparkot. Jakab Attila városmenedzser szerint viszont ez nem bizonyítja egyértelműen, hogy emiatt gyarapodott múlt évben 1248 autóval a városban bejegyzett gépjárművek száma. „Nem tudjuk meghatározni, hogy pontosan milyen tényezők befolyásolják az autóvásárlást” – közölte Jakab Attila.
Megtudtuk, hogy a város területén 416 fizetős parkoló van, ezeknél jelenleg két parkolóőr teljesít szolgálatot. A Városháza előtt kizárólag a hivatal tulajdonában lévő autóknak van bérletmentes parkolási joga, mindenki más jegy vagy bérlet vásárlására köteles. Udvarhelyen két éve a fizetéses parkolóhelyeket két övezetre osztották: az A-ban egy lejért negyven percig lehet parkolni, míg a B-ben ugyanannyiért hatvan percig.
„A közlekedés kérdésében a város az elmúlt évben számos lépést tett. Elkészült és most kiegészült a mobilitási terv, ez megtekinthető a városháza honlapján. Jelentős fejlesztéseket tervezünk a tömegközlekedés és a biciklis infrastruktúra terén úgy, hogy ezek révén külső forrásokat tudjunk bevonni az úthálózat fejlesztésére.
A városban és a környező településeken egyaránt megnövekedett az autók száma, ezért a továbbiakban nem lesz fenntartható a közlekedésben meghonosodott jelenlegi szemlélet. Így a fejlesztésekkel összhangban
Ez jelentős hatással lesz a parkolásra a város főbb útvonalain, a központi zónában, valamint a lakónegyedi közterületeken lévő garázsok jövőjére egyaránt” – nyilatkozta a városmenedzser.
„Csíkszeredában is vannak parkolási gondok. Még azok a teljesen felújított lakónegyedek is megtelnek éjszakára, amelyekben optimális parkolóhelyeket hoztunk létre. Vannak próbálkozások a lakók részéről a helyzet orvoslására. Néhol illeték ellenében sorompós rendszert alakítottak ki, és egymás között felosztották a parkolóhelyeket, de hosszú távon ez nem mindenhol vált be, így pár év után bizonyos helyekről el kellett ezeket távolítani” – közölte lapunkkal Szőke Domokos alpolgármester. Hozzátette,
a lakók egy része azt is felvetette ötletként, hogy az önkormányzat versenytárgyalást írjon ki a lakónegyedi parkolók bérbeadására, ki fizet többet alapon,
ez az eljárás azonban hátrányos helyzetbe hozná a rosszabb anyagi háttérrel rendelkezőket. Megjegyezte ugyanakkor, hogy amíg ingyenes volt a parkolás a forgalmasabb városrészeken, napközben nehezen lehetett helyet találni. A fizetéses rendszer bevezetésével ez jó irányba változott. A kétezernél több fizetéses parkolóban délután öt óráig 50 banit kellett fizetni húsz percért, a későbbi órákban és hétvégén pedig ingyenesen lehetett állomásozni, ugyanakkor lehetőség volt hat lejért napi, míg harminc lejért havi bérletet váltani. Azonban tavaly a prefektusi hivatal megtámadta a fizetéses parkolást elrendelő tanácshatározatot arra hivatkozva, hogy az önkormányzatnak nem volt rá rendőrségi jóváhagyása. Ezért
a fizetéses rendszert átmenetileg felfüggesztették.
Azóta újra jelentkeztek a parkolási gondok a központban, olyannyira, hogy nem ritka látvány a hónapok óta ugyanazon a helyen álló kocsi sem.
A hargitai megyeszékhelyen a tavalyi adatok szerint közel 15 ezer bejegyzett személygépkocsi van, amelyekből mintegy hétszázat a múlt évben írattak forgalomba. A város mobilitási tervében szerepel a fizetéses parkolás drágítása a központi részeken azzal a céllal, hogy az autósok csak indokolt esetben használják ezeket a helyeket.
„Mérlegelve a parkolási igényt is, bizonyos utcákat egyirányúsítottunk, ezek egyik felén ma már parkolni lehet. Emellett nehezítettük az áthaladást a városközponton, aminek eredménye, hogy a közelebb lakók inkább gyalog vagy kerékpárral közelítették meg a centrumot, így sikerült csökkenteni az itteni autóforgalmat, és egyben a parkolási igényt. Bicikliutakkal és a fontosabb helyeken kijelzővel ellátott buszhálózattal is próbáltuk serkenteni az alternatív közlekedési rendszert” – sorolta Szőke Domokos.
{A}
A sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalnál a múlt évben nyilvántartott 19 247 személygépkocsiból csupán 190-et jegyeztek be tavaly, azonban 2016-ban 1423-mal gyarapodott a bejegyzett járművek száma 2015-höz képest. A belvárosban 795 fizetéses parkolóhely van, ezzel szemben a lakónegyedieké meghaladja a 2300-at.
„A belváros autóforgalmát egyrészt a parkolási díjak mértékével próbáltuk szabályozni, amelynek árát a kereslet-kínálat határozza meg. Tíz évvel ezelőtt, amikor polgármester lettem, egy óráért egy lejt kellett fizetni, ezt a következő évben három lejre emeltük, aztán látva, hogy napközben is vannak szabad parkolóhelyek a városban, két lejre csökkentettük, majd tavaly újból megemeltük három lejre. A parkolási bérleteket differenciáltan alakítottuk ki, így a belvárosban dolgozók 50 százalékos kedvezményt kapnak” – magyarázta Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester. Hozzáfűzte: mindamellett, hogy a parkolási rendszer működtetése az önkormányzat hatáskörébe tartozik,
nem a bevétel növelése volt a cél, hiszen az így befolyt összeg csupán annyi, amennyit a bölcsődékre fordítanak.
A három éve kialakított új városközpont jelentős része a gyalogosoké lett. „A lakosok eleinte nehezményezték a döntést, később azonban megszokták. A parkolás kérdése állandó iszapbirkózás,
A gond az, hogy Romániában nincs erre vonatkozó szabályozás, míg Nyugat-Európa egyes országaiban például csak akkor lehet új autót bejegyeztetni, ha egyet kiírtak a forgalomból, máshol pedig csak akkor, ha a tulajdonos bizonyítani tudja, hogy van parkolóhelye” – jegyezte meg Antal Árpád.
Sepsiszentgyörgyön a gépkocsitulajdonosok mintegy 15 százalékának van parkolási lehetősége garázsokban, illetve udvaron belül.
Az önkormányzat közel hét éve, többnyire a felújított lakónegyedekben bevezette a fizetéses parkolást, amelynek díját versenytárgyalással határozzák meg, így azokért autónként évi 150 és 200 lej közötti összeget kell fizetni. Az a család, amely két járművel rendelkezik, első körben egy kocsival vehet részt a liciten, a másodikkal csak akkor, ha marad szabad hely. Gyakori azonban, hogy a lakók kiegyeznek, elosztják egymás közt a parkolóhelyeket, és nem versenyeznek azokért – tette hozzá a városvezető.