Leépítések nélkül kivitelezhetetlennek tűnik a bérköltségek lefaragása az oktatásban

Széchely István 2018. február 17., 10:30

Elbocsátásokra lesz szükség a Hargita megyei tanintézetek egy részében, mert a fejkvóta alapú finanszírozás nem elegendő a bérköltségek fedezésére az év végéig. Az oktatásban dolgozók szakszervezete a napokban dönt a tiltakozások időpontjáról.

Végleg kiürülnek a termek. Egyes vidéki tanintézetekben a megszűnő osztályok és csoportok oldhatják meg a bérproblémákat Fotó: Pál Árpád

A 2018-as költségvetési törvény által jóváhagyott, gyermeklétszám alapú finanszírozás Hargita megyében csak mintegy 80 százalékban fedezi az oktatási egységekben dolgozók bérköltségeit, ezért

elkerülhetetlennek tűnnek a leépítések a tanintézetek egy részében.

A Hargita Megyei Tanfelügyelőség levelet küldött a megyében működő tanintézetek vezetőségének, amelyben kérték,

mihamarabb dolgozzanak ki költségcsökkentési terveket, hogy kiadásaik beleférjenek a szűkös bérkeretbe.

„Valószínű, hogy lesznek gondok” – fogalmazott megkeresésünkre Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő, amikor arról érdeklődtünk, lesznek-e elbocsátások a tanintézetekben. Hozzáfűzte, hogy

elsősorban a nem didaktikai, illetve kisegítőszemélyzetet érintheti az intézkedés, de szeretnék elkerülni az elbocsátásokat.

Abban reménykednek, hogy a nyugdíjazások, illetve a más ágazatba történő elvándorlások következtében felszabaduló állásokkal sikerül majd annyi pénzt megtakarítani, hogy más intézkedésre ne legyen szükség. A megtakarítás valószínűleg így sem lesz elegendő, de Görbe Péter szerint

ha mindent megtesznek ennek érdekében, akkor van esély rá, hogy a megye kapjon egy kisebb költségvetés-kiegészítést a bérköltségek fedezésére.

A költségspórolási tervekkel kapcsolatban az elkövetkező két hétben egyenként felkeresi a megyében működő tanintézetek vezetőit, hogy oktatási egységenként tájékozódjon a helyzetről – mondta. Azt is kifejtette viszont, hogy vannak észszerűtlenségek a tanintézetek személyzeti struktúráiban, amiket meg kell oldani.

Van olyan, hogy nagyjából egyforma iskolák, és az egyikben egyes személyzeti kategóriában majdnem fele annyi alkalmazottal megélnek, a másikban több van, mégis állandóan arra panaszkodnak, hogy még több kellene. Az egyik iskolában elég egy könyvelő vagy titkárnő, de a másikban kettő sem

– említett egy példát a helyzetre, hozzáfűzve: azt is meg kell vizsgálni, hogy vidéken érdemes-e működtetni a kis létszámú iskolai osztályokat, vagy össze kell vonni azokat.

Tiltakozásra készül a szakszervezet

A bérköltségek tekintetében nem lehet nyers összehasonlítást végezni még a nagyjából egyforma tanintézetek között sem – hangsúlyozza Kocs Ilona, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Hargita megyei vezetője.

Nem számoltak azzal, hogy van olyan iskola, ahol tizenöt tanárból tíz egyes didaktikai fokozattal rendelkezik, így nekik másfélszer akkora a fizetésük, mint a többieknek. Ez nem jön ki a tanulószám alapján számolt fejkvótából. A másik iskolában, ahol ugyanannyi gyermek és tanár van, de a tanárok közül csak kettő rendelkezik egyes fokozattal, már kijön

– árnyalta a gyereklétszám alapú finanszírozás gyakorlati helyzetét a szakszervezeti vezető. Hasonló problémaként említette azoknak a szaklíceumoknak a helyzetét is, amelyekben kettős képesítésű, megosztott osztályok működnek, ugyanis azokban az alaptantárgyak kivételével kétszer több szakoktató tanít ugyanannyi gyereket, mint egy átlagos szakiskolai osztályban. Az sem mindegy, hogy az adott oktatási egység egyetlen épületben működik-e, ahova elegendő egy takarító, vagy – mint a vidéki tanintézetek esetében – az iskolaközponthoz több falusi iskola, illetve napközi tartozik, amelyekben értelemszerűen nagyobb takarítószemélyzetre van szükség – részletezte a gondokat a szakszervezet képviselője. Kocs Ilona elmondta,

az oktatásban dolgozók fel vannak háborodva, és a szakszervezeti tagok, akikkel ő beszélt, készen állnak a sztrájkra, ha lesz országos megmozdulás.

Erről az országos érdekvédelmi tömörülés az elkövetkező napokban döntést hoz, amennyiben a kormány képviselői nem hívják megbeszélésre a szakszervezet vezetőit – tájékoztatott Kocs Ilona.

Osztályösszevonás és létszámcsökkenés

A diáklétszám-csökkenés miatt várható intézkedéssel kívánják megoldani a költségcsökkentést a siménfalvi Marosi Gergely Általános Iskolában, ahol valószínűleg hárommal fog csökkenni az alkalmazottak száma. Mivel kevesebb lesz a gyerek, mint a jelenlegi tanév elején, ősszel egy óvodai csoporttal kevesebb indul Kobátfalván, így egy óvónővel csökken az iskolaközpont személyzete is – mondta el Csáki Péter, a tanintézet igazgatója. A kisegítőszemélyzet egyik tagja biztosan nyugdíjba megy idén, az egy újabb felszabaduló állást jelent, továbbá lesz egy osztályösszevonás is a községközpont iskolájában, ugyanis ősztől nem lesz elegendő előkészítő osztályos gyerek, így ott egy tanítói állás szűnik majd meg. Utóbbinak főként az az oka, hogy a külföldön dolgozó szülők viszik magukkal a gyerekeiket is: tizenhéttel csökken emiatt a diáklétszám ősztől. Csáki Péter reméli,

a háromfős személyzetcsökkenés elegendő megtakarítást eredményez ahhoz, hogy ne kelljen más költségcsökkentési intézkedéseket alkalmazni.

Az iskolaközpontnak működési költségei előteremtésével is gondjai vannak minden évben – tudtuk meg az igazgatótól. Csáki Péter elmondta, áthidaló megoldásként idén is segítséget kértek – és kaptak is – a község polgármesteri hivatalától, amely megvásárolta az iskolaépületek fűtéséhez szükséges tűzifát egész télre.

Van, ahol nem kell aggódni

Van olyan tanintézet is, amelyet egyáltalán nem érint a bérköltségek problémája. Ilyen például a székelyudvarhelyi Kós Károly Szakközépiskola, amelynek személyzeti kiadásai már a korábbi években is belefértek a megszabott keretbe – tudtuk meg Végh Jenő igazgatótól.

Mi évek óta beleférünk a keretbe, nem igazán zavartattam magam azon, hogy van-e elég pénz. Törje a fejét ezen a dolgon az, aki a rendelkezések által megszabott keretbe nem fér bele

– fogalmazott az igazgató. Elmondta, tőlük korábban is átcsoportosították a megmaradó pénzeket olyan tanintézeteknek, amelyekben hiány volt, és a fejkvóta alapú finanszírozás értelmében még most is többet kellene kapniuk, mint amennyire szükségük van.

Kiegészítik a csökkenő béreket

A különféle adók és járulékok fizetésének alkalmazottakra történő áthárítása miatt a Hargita megyei oktatási rendszerben több száz alkalmazottnak csökkent a nettó fizetése, sőt sokaknak teljes bérüket az illetékfizetésre kellett volna fordítaniuk, hogy eleget tegyenek a kötelezettségnek – tudtuk meg Görbe Pétertől. A főtanfelügyelő elmondta, a töredéknormákban dolgozók esetében állt elő ez a probléma, mert rosszul volt kidolgozva a bértörvény, amely őket is ugyanannyi járulékfizetésre kötelezte, mint a teljes állású alkalmazottakat. A probléma végül megoldódott, ezen alkalmazottak esetében az állam átvállalja a többletköltséget, így nem fognak kevesebb bért kapni decemberi fizetésüknél – mondta el érdeklődésünkre Görbe Péter.