Vásárhelyi példa van rá, lehet ízléstelenül mulasztani

Falkutatásra, a színminta bemutatására és a B kategóriás főtéri műemlék épület újrafestésére szólította fel a vásárhelyi önkormányzat a hadsereget, miután a tulajdonában lévő egykori Görög házat a városrendészeti terv áthágásával, rikító színekre festették.

A szakma és a civil társadalom megbotránkozása után a marosvásárhelyi városháza ingerküszöbét is elérte a Hadsereg háza homlokzatának elcsúfítása. A főtér felső felét lezáró 17. századi impozáns épület arculata valóságos közfelháborodást okozott, miután decemberben lekerültek előle a behálózott állványok. A kék–narancssárga–sárgára festett műemlék épület valósággal sokkolóan hatott, és azok után sem nyerte el a lakosság tetszését, miután egyik napról a másikra a kék talapzatot szürkés lilára kenték át, méghozzá olajfestékkel.

Az, hogy az építő a Forradalom (volt Szentgyörgy) utcai homlokzatot egy egészen más árnyalatú sárgára festette, mint a Petőfi téri főhomlokzatot, szinte eltörpülő szépséghiba a valósággal ordító narancssárga és szürkés lila színek használata mellett.

Az sem mellékes, hogy a javítást végző cég a falon hagyta az összes használt vagy használaton kívül helyezett huzalt, helyenként pedig úgy javította ki a vakolatot, hogy annak egy része máris lehullt.

Még egy-két helyi önkormányzati képviselő is szóvá tette az ünnepek előtt az ügyet, de a bírálatok sokasága lényegében a szakmabeliektől és a civil társadalom részéről érkezett. Utólag Dana Miheţ főépítész felszólította a tulajdonost, hogy mielőbb végezzen falkutatást és mutassa be a színmintát úgy, ahogy egyébként a gyors beavatkozáshoz kibocsátott városrendészeti tervben is kitételként szerepelt.

{K1}

Az ügyben megszólalt Dorin Florea polgármester is, aki január derekán tartott sajtótájékoztatóján

„eléggé csúnyának” nevezte a kiválasztott színeket.

Szerinte a hadseregnek „át kell gondolnia” az épület színezését. „A legfőbb gond, hogy a hadsereg sajátos, elavult és rossz törvények alapján működik, melyeket akkoriban alkottak meg, amikor még a vakuvillanástól is tartottak” – fejtette ki a polgármester, aki szerint az sem helyénvaló, hogy a hatalmas épület az államosítástól mindmáig a hadügyminisztérium tulajdonát képezze.

Florea szerint az önkormányzatot illetné a Görög ház tulajdona; az már más kérdés, hogy a városháza átengedhetné a használati jogot a hadseregnek.

Míg a ’90-es évekig egy militarizált „emeletes bunkernek” számított, a Hadsereg házában ma már alig folyik olyan tevékenység, amelynek köze lenne a honvédelemhez. Néhány irodában veterán katonai és rendőri egyesületek, rég nem működő román nacionalista szervezetek székelnek, bizonyos helyiségek bérlőre találtak, mások üresen állnak. A földszinten és az alagsorban harmadrangú vendéglátóipari egység van – többet zárva, mint nyitva.

A helyi tanács városrendészeti bizottságának elnöke, Fúró Judit lapunknak elmondta, a hadsereg nem csak ízléstelen megoldást választott, de teljesen

egyértelmű, hogy törvénytelenül járt el.

„Az urbanisztikai engedélyben a főépítész leszögezte, hogy falkutatásra és színmintára van szükség, ettől az épület tulajdonosa nagyvonalúan eltekintet. A katonaság azt állítja, hogy a kivitelező választotta a színeket, ami önmagában nevetséges magyarázkodás” – vélekedett az RMDSZ tanácsosa.

A hadsereg nem csak a Fúró Judit által említett feltételeknek nem tett eleget, a regionális műemlékvédelmi bizottságtól is „elfelejtett” engedélyt kérni – mondta el Keresztes Géza műépítész, aki maga is tagja a Nagyszebenben székelő intézménynek.

{A}

Kérdésünkre, hogy mi történik abban az esetben, ha a honvédelmi minisztérium nem hajlandó korrigálni a hibáját, a szintén műépítész végzettségű Fúró Judit pénzbüntetést emlegetett. Mint kifejtette, a polgármesternek és a főépítésznek kötelessége a törvényt tiszteletben tartatnia mindenkivel, annál is inkább egy műemlék épületben székelő hatósági közeggel. Amennyiben a hadsereg nem hajlandó eleget tenni a felszólításnak, vagy esetleg nem fizeti ki a pénzbírságot, a városházának nem marad egyéb lehetősége, minthogy pereskedjen.