Még nem kapott magyarországi támogatást a székelyudvarhelyi városvezetés a Nyirő-villa rendbetételére, így az ott elképzelt irodalmi múzeum megvalósítása is csúszik. Az épület alsó szintjét bérlő idős hölgynek csak akkor kell elköltöznie, amikor elkezdődik a felújítás.
A magyar kormány segítségével szeretné felújítani a Nyirő-villát a székelyudvarhelyi városvezetés, ám a múlt év végén erre nem kaptak támogatást – tudtuk meg Orbán Balázstól, a helyi MPP–EMNP-koalíció frakcióvezetőjétől. Mint mondta, ettől függetlenül továbbra is prioritásként kezelik a projektet, és egyeztetéseket is folytattak az ügyben az anyaországi képviselőkkel. Ezek eredményeként szóbeli ígéretet kaptak arra vonatkozóan, hogy
az áprilisi országgyűlési választások után – májusban vagy júniusban – megpróbálnak anyagi forrást rendelni az irodalmi múzeum létrehozásához.
Orbán rámutatott, egyelőre nem látnak más lehetőséget a közel 1,6 millió lej értékű terv megvalósítására, így nagyon bíznak az anyaországi segítségben. Ezt Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója is megerősítette.
{A}
A tervek szerint a Nyirő-villa alsó szintjén közösségi teret hoznak létre, ahol az író munkásságát bemutató állandó kiállítást rendeznek be – közölték korábban a polgármesteri hivatal munkatársai. Egy multimédiás asztal is a berendezés része lesz, ezen is megtekinthető lesz a tárlat anyaga. Elkülönítenek ugyanakkor egy kisebb helyiséget is, ami különböző rendezvények helyszínéül szolgálhat, valamint egy fogadószobát is berendeznek. Az emeletre vezető lépcsőt változatlan formában hagynák meg, az egy Nyirő-emlékszobába vezet majd, ahol mozgóképvetítés is lesz. Az épületben helyet kap ugyanakkor egy állandó irodalmi kiállítás, amelyen szintén multimédiás eszközökkel teszik vonzóbbá a tárlatot az érdeklődők számára.
A tetőszerkezetet megerősítik, de nem végeznek rajta lényegi módosításokat.
Csak rekonstrukciós munkát terveznek a homlokzaton és a tornácon is, de több eredeti ablak is megmarad.
A villa melléképületében lesz a hőközpont, a kerítést pedig fából készítik el, ennek díszítő elemeit a házéhoz hasonlóan formálják meg.
Mivel kevés használható felület van az épületben, egy „okosházként” képzelték el az irodalmi múzeumot, ami azt jelenti, hogy
elsősorban korszerű IT-eszközök segítségével szeretnék bemutatni a különböző tárlatokat
– magyarázta Miklós Zoltán. Ez azért is fontos, mert meglehetősen kevés tárgy maradt fent például Nyirő Józseftől. A digitális megoldások másik előnye ugyanakkor, hogy nagyon látványosak, ráadásul könnyebben lehet változtatni a bemutatott tartalmakat. Az elképzelések szerint rendhagyó irodalomórákat is lehet majd tartani a diákoknak.
„Például ha a számítástechnikai részt Tomcsa Sándorral, Tamási Áronnal vagy más udvarhelyszéki íróval töltjük fel, akkor egy olyan kis oktatási központként szolgálhat a benti tér, ahol irodalomórákat is lehet tartani” – fogalmazott. Hozzátette, a múzeum varázsát éppen korszerűsége adja majd, hiszen képesek lesznek folyamatosan újat mutatni, nem kell feltétlenül csak Nyirő József irodalmi munkásságára koncentrálni. Sőt kortársai bemutatásával eleve kontextusba tudják majd őt helyezni.