Böjti időszak: a negyven napból mára csak kettő maradt szigorú

Hamvazószerdán kezdődik a húsvétot megelőző nagyböjti idő. A régi böjti gyakorlat a szent negyven nap idejére teljes hústilalmat írt elő a híveknek, és ezért a hamvazószerda előtti keddet a népnyelv húshagyókeddnek, a feltámadás ünnepét pedig húsvétnak, azaz a hús ismételt vételének nevezte el.

Hamvazószerda a bűnbánat és vezeklés őskeresztény jeléről, a hamuról kapta nevét. Régen ekkor kezdődött a hittanulók felkészítése a keresztségre és a hívek általános bűnbánati ideje.

A régi böjti gyakorlat a szent negyven nap idejére teljes hústilalmat írt elő a híveknek,

és ezért a hamvazószerda előtti keddet a népnyelv húshagyókeddnek, a feltámadás ünnepét pedig húsvétnak, azaz a hús ismételt vételének nevezte el.

Ma a szigorú böjt csak hamvazószerdán és nagypénteken kötelező.

A hamvazószerda arra az ősi hagyományra vezethető vissza, hogy a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. A hamvazás szentelményét a római katolikus templomokban szentmiséken szolgáltatják ki. Az előző év virágvasárnapján megszentelt barka hamujával a pap keresztet rajzol a hívek homlokára, miközben ezt mondja:

Ferenc pápa idei nagyböjti üzenetét „A gonoszság elhatalmasodásával sok szívben kihűl a szeretet” címmel jegyzi. Jézusnak a világ végéről szóló jövendöléseit alapul véve a Szentatya üzenetében a hamis prófétákról, a kihűlt szívről, az ima, böjt, alamizsna feladatairól és végül húsvét tüzéről szól.

{A}

„Szeretnék segíteni az egész egyháznak, hogy örömmel és igazsággal éljen ebben a kegyelmi időben.” Mi a teendő? – teszi fel a kérdést a pápa, és aláhúzza az ima, az alamizsna és a böjt szerepét. „Ha több időt szentelünk az imádságra, ha megengedjük szívünknek, hogy felfedezze a titkos hazugságokat, amelyekkel becsapjuk magunkat, akkor végre Isten vigasztalásait tudjuk keresni, aki a mi Atyánk és életet akar számunkra.”