Átmentik a régi dokumentumokat: már több tízezer oldalt digitalizáltak

R. Kiss Edit 2018. február 06., 09:24

Az alispán lányának esküvője, a szépvízi szolgabíró eljegyzése, új tisztiorvos Csíkszeredában, fősorozások a vármegyében – ezekről is beszámoltak a Csíki Hírlap 1913. február 1-én megjelent számában. Az újságot  néhány kattintás után bárki olvashatja.

Profi szkennerrel folytatják a digitalizálást a könyvtárban Fotó: Gecse Noémi

„A digitalizáció által kiváltott változások, az új információs technológiák, információhordozók és közvetítők, a folyamatosan változó használói szokások és igények kihívásként jelentkeznek napjainkban a könyvtárakkal szemben is. Megfelelni a digitális korszak kihívásainak a könyvtárak hagyományos feladatainak átalakulásával is jár. Többek közt a kulturális örökség digitalizációjának és online közzétételének, széleskörű közvetítésének a mindennapi könyvtári tevékenység részévé kell válnia" − vallja Kelemen Katalin, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár (KJMK) osztályvezetője, a dokumentációs könyvtár munkatársa. Közölte, a csíkszeredai könyvtár is fontos célkitűzésének tekinti, hogy

minél teljesebb körben elérhetővé tegye a regionális és helyi, kulturális és természeti értékeket a virtuális térben.

2009-ben több, az online könyvtári szolgáltatások fejlesztését célzó projektet indított el a KJMK, és ezek részeként feladatuknak tekintik a könyvtári gyűjtemény helyi és regionális szempontból értékes dokumentumainak digitalizálását is. A dokumentumok digitalizálása és internetes közzététele is 2009-ben kezdődött el a csíkszeredai könyvtárban, ritka vagy máshol sehol sem található, a gyűjteményükben őrzött dokumentumokat digitalizáltak. Az eredeti, sérülékeny, védett dokumentumok védelmét is biztosítják ezáltal.

Fotó: Gecse Noémi

A digitalizálási tevékenység a Székelyföldi digitális emlékezet című projekt révén a Szülőföld Alap támogatásával indult el. A megyei könyvtár munkatársai által a könyvtár gyűjteményeiből digitalizált kiadványok az Országos Széchényi Könyvtárral (OSZK) kötött partnerszerződés révén válnak elérhetővé az interneten. A könyv jellegű, teljes szövegű digitális dokumentumok az OSZK által működtetett Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK: mek.oszk.hu) adatbázisában válnak elérhetővé. A digitalizált folyóiratok vagy periodikus kiadványok az Elektronikus Periodika Adatbázis és Archívumban (EPA: epa.oszk.hu) kereshetők. A KJMK gyűjteményeiből 2009 óta számos helytörténeti-művelődéstörténeti szempontból fontos, forrásértékű, ma már könyvtárakban is nehezen fellelhető, ritka kiadványt digitalizáltunk. Elsősorban 18–19. századi erdélyi és székelyföldi vonatkozású kiadványokat (helyi monográfiák, történeti, művelődéstörténeti munkák) és olyan 20. századi erdélyi, székelyföldi vonatkozású munkákat, amelyek esetében a szerzői jogvédelem már lejárt (az EU-ban ez az időszak a szerző vagy a közreműködők halála időpontjától eltelt 70 év)

− ismertette Kelemen Katalin.

{A}

Megtudtuk, tavaly decemberig 379 könyvet (közel 65 ezer oldalt) digitalizáltak, ezek közül jelenleg a MEK-ben online elérhető 297 cím. Szintén beszkenneltek és rendszereztek, online elérhetővé tettek számos korabeli újságot, az EPA adatbázisában elérhető az 1849–1945 közt megjelent helyi periodikák közül 14 periodikus kiadvány 78 évfolyama, közel 17 ezer oldal, ezeket az OSZK-val együttműködve digitalizálták. Ezek között online olvashatóvá váltak a régi helyi sajtó évfolyamai, főként a Csíki Lapok 1899–1945 között megjelent évfolyamai. A könyvtár által digitalizált kiadványok az intézmény honlapjáról, az Elektronikus Könyvtár menüpontból érhetők el és böngészhetők.

Kelemen Katalin közölte azt is, a dokumentumok internetes közzététele könyvtárközi együttműködés révén valósul meg: a könyvek, újságok digitális megjelenítését a könyvtár munkatársai végzik, viszont a dokumentumok azonosítását és visszakereshetőségét biztosító úgynevezett metaadatolást, a szabványos metaadatformátumok hozzárendelését a digitális dokumentumhoz, továbbá az internetes közzétételt és szolgáltatást az OSZK munkatársai biztosítják.

A könyvtári digitalizációs munka most új lendületet kaphat, a Hargita megyei önkormányzat költségvetési támogatása révén ugyanis

tavaly novemberben az intézmény beszerzett egy nagy teljesítményű szkennert.

A Book Eye 4 professzionális szkenner egyedi iratok, régi könyvek, tehát a könyvtár értékes, régi dokumentumainak, helytörténeti értékeinek a digitalizálását is lehetővé teszi. Képes minőségi képfájlok létrehozására és lehetővé teszi a létrehozott digitális kép különböző digitális formátumokban történő átalakítását és hosszú távú megőrzését – sorolta fel a könyvtáros. A szkenner mellett a digitalizálási utómunkálatokhoz egy szövegfelismerő szoftver új változatát és több nagyteljesítményű számítógépet is be tudtak szerezni.

Fotó: Gecse Noémi

A kulturális örökség digitalizálása időigényes, hosszú távú tervezést igénylő, komplex folyamat, munka, amely komoly erőfeszítéseket kíván a kulturális szakemberek részéről. Szakértelmet, konkrét, specifikus ismereteket, összetett tudást, szelektálást és döntéseket feltételez

– fejtette ki Kelemen Katalin. További terveikről megtudtuk, a könyvritkaságok mellett a helyi sajtótermékeket szeretnék minél teljesebben digitalizálni.

Online adatbázisok

A Kájoni János Megyei Könyvtárban a helyi és regionális tudnivalók online közzétételére és szolgáltatására is figyelmet fordítanak. A könyvtár honlapján két adatbázis működik, a Hargita megyei helyismereti adatbázis és a Hargita megyei személyiségek adatbázisa. Ezekbe a könyvtárban rendelkezésre álló források alapján töltik fel az információkat – tudtuk meg Kelemen Katalintól. A régió kulturális és természeti értékeit, illetve a neves személyiségek munkásságát, életpályáját megjelenítő adatbázisok építése 2015-ben, online közzététele 2016-ban kezdődött el. A tartalmak feltöltése, az adatbázisok szócikkeinek bővítése folyamatos és, mint a könyvtáros rámutatott, hosszú távú folyamat.