A Gyergyói Szemle tudományos, ismeretterjesztő folyóirat harmadik lapszámát mutatják be a szerkesztők pénteken délután hat órától a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban A bemutatót a Lapok a sötétség éveiből című kiállítás egészíti ki.
Az újonnan megjelent Gyergyói Szemle témája: Az államszocialista rendszer emlékezete Gyergyóban. Felvetik a kérdést: Túlélheti-e önmagát a közelmúlt?
1989 decembere óta közel három évtizednek el kellett telnie ahhoz, hogy elég távol legyünk a szocialista rendszer időszakától azért, hogy átfogó rálátása nyílhasson a kutatóknak arra a 45 évre, és tudományos szempontok szerint lehessen elemezni az akkor történteket – veti fel Nagy József remetei történész, a Gyergyói Szemle főszerkesztője.
A történelemkutatás szempontjából még feltáratlan területnek számít ez a kor.
Egy újszerű kutatómunka kezdete tehát az, amit a Gyergyói Szemle harmadik lapszáma bemutat. Az államszocializmus emlékezete címet kapott, tíz tudományos írást tartalmazó 3. Gyergyói Szemle ezért is lehet érdekes sokak számára. A kiadványban Antal Róbert történész közöl szemelvényeket a csíki és gyergyói kistérség átmeneti éveiből (1945–49). Az irodalomrovat Szakolczay Lajos elemzését tartalmazza Salamon Ernő költészetéről, amit Ferenczi Attila Salamon-életrajza egészít ki, és válogatási is olvasható Salamon Ernő verseiből.
{A}
Köllő Miklós írásának témája: Szocialista átalakulások a székelyföldi, illetve a gyergyói kultúrtájban, településképben. Ferencz Melinda a 20. század második felében létezett levelezési szokásokat elemzi, Kovács Eszter pedig az 1980-as évek végének, illetve a 90-es évek elejének gyergyói újságírását mutatja be. Madaras Szilárd a szocialista kor utáni időszak gazdasági változásairól értekezik, tekintettel a foglalkoztatásra és munkanélküliségre. A természettudományok rovat témája egyre aktuálisabb: „A barna medve és az ember konfliktushelyzete napjainkban”, írója Kecskés Attila. Egy feledésbe vesző építészeti örökségünket, a maroshévízi Urmánczy-kastélyt ismerteti Szabó Tekla.