Ki olvas és mit olvasunk leginkább? – ezt kérdeztük a Magyar Kultúra Napja alkalmával a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár munkatársaitól. Mint kiderült, sok az olvasó és sok a könyvkölcsönzés, a legkedveltebb pedig a kortárs irodalom.
4558 aktív olvasója van a csíkszeredai könyvtárnak, és ennek fele diák – ismertette Péter Katalin könyvtáros. Érdekesség, hogy
az olvasók túlnyomó többsége, hetven százaléka, nő.
A magyar olvasók is nagy többségben vannak, a könyvtárba iratkozottak 89 százaléka magyar nemzetiségű.
Tavaly 48 598 könyvtári látogatást jegyeztek, ez azt jelenti, hogy
naponta átlagosan 188-an fordultak meg a könyvtárban. Legtöbben könyvkölcsönzés céljával térnek be, de vannak olyanok is, akik ott interneteznek.
Tavaly összesen 79 829 kölcsönzés volt a Kájoni János Megyei könyvtárban, a kölcsönzések 93 százaléka könyv, a fennmaradó részt újságok vagy egyéb dokumentumok, például DVD-k kölcsönzése teszi ki.
Amint Péter Katalintól megtudtuk, a felnőttek leginkább szépirodalmat olvasnak, azon belül is a kortárs irodalom a legkedveltebb, úgy a magyar, mint a külföldi szerzőktől.
A könyvújdonságokat külön szokták tenni egy polcra, a legtöbben azt nézik meg, amikor betérnek
– mesélte a könyvtáros. A külföldi szerzők közül többek között Kaled Hosseini, Orhan Pamuk könyvei népszerűek,
a magyar kortárs szerzők közül pedig Tompa Andrea, Tóth Krisztina, Grecsó Krisztián, Dragomán György, Bartis Attila könyvei sikeresek. Bár nem napjaink alkotója, Szabó Magda is ott van a gyakran keresett szerzők között.
A fiatalok sokat olvasnak, leginkább az ifjúsági irodalmat, fantasyket, de nemcsak, az úgymond komolyabb könyveket is igénylik – tudtuk meg. Az idősebbek körében továbbra is népszerű a lektűr irodalom, például a romantikus történelmi regények, az idős hölgyek pedig előszeretettel keresik a romantikus regényeket is, Danielle Steel nem maradhat ki a népszerű szerzők listájáról.
Amit szinte mindenki olvas, azok a skandináv krimik, a fiatalok és a felnőttek egyaránt keresik ezeket
– mondta el a könyvtáros. A szépirodalom mellett
a pszichológiával, egészséges életmóddal, vallással, történelemmel, helyismerettel kapcsolatos kiadványokat kölcsönzik még gyakran a könyvtárból.
Ahogy a fiatalok és felnőttek, úgy néhány örökzöld klasszikus – mint például a magyar és a székely népmesék – mellett a gyermekek, illetve a gyermekeknek is kortárs szerzők könyveit keresik a szülők.
A kicsiknél az is szempont, hogy a könyv minél szebb, újabb legyen
– mesélte el Zsók Éva, a könyvtár gyermekrészlegének munkatársa. Felsorolta,
a magyar szerzők közül Varró Dániel, Szabó T. Anna, Bartos Erika, Berg Judit könyvei keresettek, de sokan kérik azért Fodor Sándor Csipikéjét és Szepes Mária Pötyös Panniját is.
A könyvtárnak van alig néhány hónapos tagja is, de többnyire egy-két éves korban kezdik a könyvtárlátogatást a gyermekek. Ez a korosztály a kihajtogatós ismeretterjesztő könyvecskékekkel babrál előszeretettel.
Akik már olvasni tudnak, azok kezdetben a nagybetűs, sok képes könyveket viszik nagy kedvvel, később pedig már a kalandos történetek, állatos történetek népszerűek a fiúk, illetve lányok körében.
Sokan olvassák a Klasszikusok könnyedén sorozat darabjait is – tudtuk meg. Ebben a sorozatban klasszikus regények könnyedebbé tett, rövidített változatai jelentek meg, például Gulliver kalandjairól is lehet ebben a formában olvasni. Szintén népszerűek a gyermekkönyvtárban a román nyelvtanulást elősegítő könyvek – mondta Zsók Éva. Megtudtuk,
vannak olyan kiadványok, amelyek két nyelven, románul és magyarul is tartalmaznak egy adott művet, ezt előszeretettel viszik a gyermekek, mert így össze tudják vetni a tartalmakat.