Megéri mangalicákat és báznai sertéseket tenyészteni – elmondjuk, hogy miért

Kömény Kamilla 2018. január 13., 14:26

Elfogadták a báznai és mangalica sertések tenyésztésének fellendítését szolgáló De minimis-támogatásra vonatkozó kormányhatározatot. Jelenleg már zajlik a báznai és mangalica sertések tenyésztőinek összeírása Hargita megyében − lehet jelentkezni is.

Mangalica malacok. Az induló kormánytámogatás révén ingyen kaphatják meg a gazdák

A hagyományos sertésfajták tenyésztését ösztönző kormányprogramról a kormány szerdai döntését követően Török Jenőt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjét kérdeztük. Mint tőle megtudtuk, intézményük még nem kapta meg a program végleges formáját tartalmazó dokumentumot, de a kormányülés során elhangzottakról már értesültek. A legfontosabb tudnivalók között említette, hogy

azok a gazdák, akik mangalica vagy báznai tenyésztéséhez fognának kettő és tíz közötti páros számú malacot igényelhetnek – ezeket ingyenesen kapják majd meg.

A tenyésztőknek szerződést kell kötniük valamely húsfeldolgozóval, s a legkevesebb 130 kilósra hizlalt mangalica és báznai sertésállomány felét előre meghatározott áron át kell adniuk annak – a másik felével saját belátásuk szerint cselekedhetnek. Emellett

a legkevesebb 10 kilós malacokat biztosító sertéstenyésztőknek ellenértékként az állam 250 lejes támogatást biztosít egyedenként

– sorolta.

Kevés a törzskönyvezett állomány

Arra is kitért az intézményvezető, hogy első lépésként alakítanak egy háromtagú szakemberekből álló bizottságot, amely felleltározza a kocákat, azokat is, amelyeknek nincs törzskönyvük.

Azok a törzskönyvezetlen sertések ugyanis, amelyek megfelelnek a mangalica és báznai fajtajellegzetességeinek, nyilvántartásba kerülnek, és akár törzskönyv nélkül is részt vehetnek a programban.

Ez segítséget jelent már csak azért is, mert mindeddig mintegy ötven gazdaságot írtak össze, ahol az említett fajtákat tenyésztik, és ebből mindössze három rendelkezik törzskönyvezett állománnyal – avatott be. Megjegyezte, a kormányhatározat életbe lépését követően kilencven nap áll majd a rendelkezésükre ezen helyzet megoldására, a tenyésztők jelentkezésére.

Fotó: Kristó Róbert

Várják az érdeklődőket

Második lépésként majd

felmérik az érdeklődő feldolgozókat, vágópontokat, illetve azokat a gazdákat, akik a sertésnevelésben vállalnának szerepet

– bocsátotta előre Török Jenő. Kérdésünkre továbbá beismerte, a vágóhidak tekintetében rosszul áll a megye, de bíznak benne, hogy mivel vágópontok is jelentkezhetnek a programba,

nem lesz szükséges más megyében értékesíteni az itt nevelt sertéseket.

Megjegyezte, esetükben ez a program legérzékenyebb pontja, de igyekeznek megoldást találni rá.
További információkról érdeklődni, illetve a programba kocákkal jelentkezni a megyei mezőgazdasági igazgatóságon és a megyei fajtanemesítési és szaporodásbiológiai hivatal (OARZ) székhelyén lehet. Egyébként

ezt az állami támogatást három évig tervezi működtetni a kormány, idénre 4,6 millió lejt különített el erre a célra.

A hagyományos fajtákról
A mangalica zsírsertés az egyetlen magyar őshonos sertésfajta, amely az 1800-as években jött létre. A fajta virágkorát az 1950-es évekig élte. A fogyasztói szokások megváltozása és a hússertések elterjedése miatt jelentőségét az 1960-as évekre elvesztette és az egyedszám rohamosan csökkenni kezdett. 1991-ben a mangalica a kihalás szélére jutott, kevesebb mint 200 tenyészállat volt belőle az egész világon – olvasható a www.mangalica.com oldalon.
A báznai – fekete, első lábai körül és afölött keresztbe világos csíkot viselő – sertésfajtát mangalica kocák és berkshire kanok keresztezésével tenyésztették ki 1872-től a Szeben megyei Báznán. A mangalicánál jobb hústermelésre képes fajtát hamar megszerették főként Medgyes, Segesvár, Szeben, Fogaras környékén – írják a www.porci-bazna.ro honlapon.