Marosvásárhely valamennyi utcájából kitiltaná a szekereket Dorin Florea polgármester. Jelenleg a külváros bizonyos mellékutcáiban még megengedett a lovas szekerek használata.
Ha a cigány befogja a lovát és elindul a szekerével, mit gondolnak, hova megy? A plázába vásárolni? Vagy inkább guberálni, szemetes kukákat kiüríteni, netán lopni – fejtette ki Florea.
Szerinte elég egy pillantást vetni a rakományra, egyből rá lehet jönni, tulajdonosaik mire használták a szekeret.
A helyi rendőrök számtalan esetben rajtakapták a szekereseket, hogy
pillepalackos kukákat fosztogattak, megrendelésre építkezési törmeléket szállítottak el és tettek le tiltott helyen, a város határaiban lévő erdőkből tűzifát „szereztek be”, vagy éppenséggel lopott holmit fuvaroztak.
A törvény értelmében mind a ló, mind a szekér elkobozható, azonban a hatóságoknak gondot jelent a szállítóeszköz raktározása és a haszonállat ellátása. Ugyanakkor
a szekereseket hiába büntették a forgalmisták, a többnyire munkanélküli és mélyszegénységben élő cigányok képtelenek voltak törleszteni a bírságot.
Éppen ezért a polgármester a cigánytanyaként ismert Hidegvölgyből is kitiltaná a lovakat meg a szekereket.
A tanyán élő Cristian Eparu, a Chakra Alapítvány elnöke szerint a lovak és szekerek kitiltása a Hidegvölgyből mélyen sértené a romák önérzetét.
– vélekedett lapunknak Eparu, aki maga is lócsiszár családból származik, amire rendkívül büszke.
A guberálás megfékezése érdekében az önkormányzat folytatná a lakónegyedi szeméttárolók föld alá süllyesztését.
A cigánytelepen újabb tíz putri lebontását, és, uniós forrásokból, szociális társaslakások építését tervezik. Amíg a Hidegvölgy egy teljesen félreeső városrésznek számított, kevesek zavart az ott uralkodó állapot. Amióta viszont a környéke kezdett beépülni, egyre több a panasz az onnan terjedő szemét és bűz miatt.
A köztisztasági vállalat hiába helyezett ki egy konténert a cigánysor végébe, az általában üresen tátong. A környékén a döglött állatoktól a foszladozó matracokig minden megtalálható.
Hogy a telepet hány száz vagy ezer cigány lakja, mindmáig talány.
Sokak még születési bizonyítvánnyal sem rendelkeznek, nemhogy személyazonossági kártyával. De azok közül is, akik igazolni tudják magukat, sokan más településről érkeztek.