Óvoda- és iskolakezdés előtt álló gyergyószéki gyerekek szüleinek egy csoportja fogott össze annak érdekében, hogy alternatív formában biztosíthassák az oktatást gyerekeik számára. Ötletelések és a kivitelezhető lehetőségek mérlegelése után a Waldorf-pedagógia meghonosítása mellett döntöttek.
Egy orotvai édesanya a közösségi hálón keresett partnereket a hagyományostól eltérő oktatási forma létrehozásához: Waldorfindító Gyergyóban névvel zárt csoportot hozott létre a Facebookon. A csoportból rövid idő alatt „nőtte ki magát” az a szülői közösség, amelyik ma már
azon tevékenykedik, hogy Gyergyóban is meghonosodhasson a Waldorf-pedagógia.
Hogy az alternatív oktatási formák közül miért éppen a Waldorf, erről a kezdeményező Nagy Marcsit kérdeztük. „Ezt az oktatási módszert személyesen is ismerem. Egy évig dolgoztam Waldorf-óvodában, testközelből láttam, hogyan tanulnak a gyerekek, hogyan nyílnak ki a világra, hogy először mindent megismernek, utána »tudják csak a dolgokat«. Másrészt
mint esetleg egy Montessori esetében, ami legközelebb, tudtommal Kolozsváron van” – mondta, hozzátéve, hogy a Waldorf-pedagógia emberközpontú, a gyerekeknek pedig fontos, hogy ilyen szellemben nevelkedjenek.
A gyerekre mint egyéniségre figyelnek, nem mint egy osztály alkotóelemére
– emelte ki Nagy Marcsi, ellentétként mutatva rá a hagyományos oktatás módszereire, ahol az osztályozás megkülönbözteti a gyerekeket, a rendszer nem nyújt lehetőséget arra, hogy az egyes diákok veleszületett képességeit, adottságait fejlesszék a pedagógusok.
{A}
„Mindenkinek más a ritmusa, és más-más dolgok érdeklik, a Waldorf-módszer ezt tudja, és teret ad, hogy a gyerekek kibontakozhassanak. Nem csupán egy módszer, hogy hogyan tanulhatnak a világról, hanem rávezeti a kicsiket arra, hogyan kell közösségben együtt lenni, együtt alkotni, együtt működni. Látjuk, hogy a sok versenyzésnek, ambíciónak legtöbb esetben felnőtt korban a kiégés, az örömtelenség a vége” – magyarázta a kezdeményező. Ugyanakkor megjegyezi, a Waldorf-pedagógiát, a szabadelvű nevelési módszere miatt sokszor éri támadás, ám
kizártnak tartja, hogy ez a Romániában még ritkaságnak számító oktatási forma lenne a felelős azért, hogy „olyanok manapság a fiatalok, amilyenek”.
A hagyományos oktatással kapcsolatosan hangsúlyozza, a szülői közösség nem a pedagógusokkal elégedetlen, hanem az oktatási rendszerrel. „Kapásból legalább öt, hagyományos oktatási rendszerben dolgozó tanárt, barátot tudnék felsorolni, akik épp a módszer, a mindenkinek fárasztó, túlzsúfolt program, a nem emberbarát szellemiség miatt léptek ki a tanügyből” – jegyezte meg.
A Waldorf-pedagógia meghonosítását támogató szülői csoport eddig háromszor ült össze, ezeken az alkalmakon a módszerről, a lehetséges oktatási helyszínről, a gyerekek toborzásáról, a Waldorf-osztály hivatalos engedélyeztetéséről beszélgettek.
Egyik, hamarosan óvodáskorba lépő kisgyerek édesanyja lapunk megkeresésére elmondta, noha még nem ismeri részleteiben a Waldorf-pedagógia módszereit, eddigi információi alapján mindenképp támogatja, hogy saját és Gyergyószék minden gyermeke számára is elérhetővé váljon az említett oktatási forma. „Ami engem többek között megragadott, hogy a Waldorf óvodákban jobban figyelnek az étkezésre. A legtöbb ilyen intézmény vegetáriánus étrendet promovál. Tetszik az is, hogy első helyen a természetközeliség van, illetve az, hogy nem akarnak »nagy, konkrét dolgokat« a gyerekek szájába rágni. Szimbólumokat alkalmaznak, ezzel több esélyt adva a gyerekek képzelőerejének kialakulására, fejlődésére. Az is nagyon pozitív, hogy a szülői közösség összekovácsolására is hangsúlyt fektet ez a fajta oktatási módszer” – osztotta meg Lovász Rita.
Az említett szülői csoport szeretné, ha minél előbb sikerülne meghonosítaniuk Gyergyóban is a Waldorf-pedagógián alapuló oktatási formát, s noha már a helyszínt is kiválasztották a létesülő intézmény számára, egyelőre még nem tudják, hogy mikortól indulhat el. Egyik nagy kérdőjel a képzett pedagógusok kiléte, a másik pedig a szükséges jogi lépések megtételének időtartama. Ami viszont biztos, hogy hamarosan újabb megbeszélésre hívja az érdekelt szülőket a kezdeményező, mint mondta, azzal a céllal, hogy közösen döntsék el a következő lépéseket.