Drágult a gáz és a villanyáram, a tűzifa is sokba kerül – mivel érdemes fűteni?

Dósa Ildikó 2018. január 13., 17:04

Szerdától többet kell fizetni a földgázra, tavaly októbertől a villanyáramra, ugyanakkor a tűzifa ára is sokat emelkedett az elmúlt évben. Ellentmondanak a vélemények arról, hogy mivel gazdaságosabb kifűteni a lakást.

A hőszabályzó lehetőséget ad a gazdaságos hőfogyasztásra, különösen ha programozható Fotó: Barabás Ákos

Két tényező határozza meg a fogyasztót terhelő fűtés összköltségét: az, hogy

mennyibe került a fűtésrendszer, illetve hogy mennyiért vásárolta a tűzifát, vagy mekkora a szolgáltató által kiállított számla összege. Fontos szempont ugyanakkor az is, hogy a meglévő rendszer karbantartása mennyibe kerül

– sorolta Csák László településenergetikai témákban jártas szakember. Az olcsó rendszereknél magas a fűtésszámla értéke, a drága beruházásnál viszont majdnem nulla.

Az egyik legolcsóbb a padlófűtéssel kombinált napenergia, azonban a napkollektor sokba kerül, és bár a beruházás húsz év alatt megtérül, az esztétikailag nem éppen kiemelkedő megoldás vidékünkön nem igazán elterjedt.

Mivel hatékonyság szempontjából nagy, délre néző tetőfelületet igényel a telepítése, a házakat eszerint kell építeni. A régebbi építésűeknek csak a töredéke felel meg ennek a célnak.

Azoknak, akik támogatást kapnak rá, vagy nagyobb tőkével rendelkeznek, a geotermális fűtésrendszer jó befektetés lehet.

A hőszivattyú elektromos árammal működik ugyan, de az elhasznált energia ötszörösét adja vissza, ugyanakkor télen fűti, nyáron hűti a lakást. Azonban a szakember ennek megtérülését még hozzávetőlegesen sem tudta években meghatározni, ugyanis a drága hőszivattyút huszonöt év után le kell cserélni. A csövek és a hőszivattyú mellett az ásás is nagyon sokba kerül, és mivel térségünkben egy méteres mélységben van a fagyhatár a talajban, jóval mélyebbre kell ásni a telepítésnél. Olcsóbb megoldás egy kutat fúrni a csöveknek, azonban ez Hargita megyében nem biztonságos, mivel földrengéskor megszakadnak a vezetékek, és máris oda a meleg.

Melyik energiaforrás a legolcsóbb? Egyesek a fára, mások a gázra esküsznek Fotó: Barabás Ákos

Fűtésre a légkondicionáló berendezések is alkalmasak, padlófűtéssel kombinálva gazdaságosak is, hiszen az elfogyasztott elektromos áramból nagyon hatékonyan termelnek hőt, de nem a vidékünkre jellemző téli fagyokban. Nagyváradon például már használhatók – mondta a szakember.

Csák László szerint

a közintézmények, irodaházak, szállodák részére az integrált levegőkezelő rendszer volna a megfelelő energiatakarékos megoldás, ám térségünkben nincs ennek karbantartására szakosodott cég, ezért nem is terjedt el felénk.

Az okosan használt gázkazán

Ami a háztartásokat illeti, tapasztalata szerint

az utóbbi években nagyon sokan fás kazánra tértek át, de a mostani árakkal számolva úgy véli, hogy a gázkazán használata hozzávetőleg nyolc százalékkal olcsóbb.

Ráadásul a fás kazánt meg is kell rakni, tehát nem a legkényelmesebb megoldás. A takarékosság kapcsán azonban megemlített egy újabb eszközt: a fűtőtestekre szerelt, programozható szabályozókkal helyiségenként és akár órákra lebontva beállítható a hőmérséklet mind a kertes házak, mind a tömbházlakások esetében. Hozzátette, hogy ezt meg lehet ugyan tenni fás kazánok esetében is, de a megoldás nem takarékos, mivel „ha betettem a fát, az elég”, a fölösleges hő pedig a kéményen elillan. Ezért

magánházaknál a szakember a legoptimálisabb megoldásnak az úgynevezett kondenzációs gázkazánokat tartja, a kényelmes és olcsó technikájú padlófűtéssel ötvözve.

Tudomása szerint – főleg Székelyudvarhelyen – nagyon divatossá vált az elektromos fűtés, de véleménye szerint az olcsó radiátorok, konvektorok használata az elektromos áram magas ára miatt nagyon költséges.

Egekben a tűzifa ára. Megéri? Fotó: Barabás Ákos

A kényelem dönt

Az anyagiak mellett a kényelmi szempontok is jócskán nyomnak a latban, amikor dönteni kell arról, milyen fűtést alkalmazzanak egy háztartásban – vallja Német István, az egyik székelyudvarhelyi szakcég vezetője. Tapasztalata szerint

a városban a gázkazánt részesítik előnyben, míg falun a macerásabb, fás megoldást választják.

Nemrég végzett egy számítást, amelyből kiderül, hogy jelenleg még mindig olcsóbb az akár köbméterenként 250 lejbe kerülő fával fűteni, mint gázzal. Példaként elmondta, hogy

számításai szerint fából 1,43, gázból viszont 1,70 lejbe kerül 10 kilowatt hőenergia előállítása.

Míg néhány éve az infrapanel iránt volt kereslet, újabban az olcsóbb és hatékonyabb elektromos hősugárzót vásárolják Székelyudvarhelyen: októberben például naponta tíz-húsz darabot is eladtak belőle – tudtuk meg Orbán Leventétől, a terméket forgalmazó egyik helyi cég eladójától. Küllemre hasonlítanak a hagyományos fűtőtestekre, csupán csatlakoztatni kell az elektromos hálózathoz, és áruk – teljesítménytől függően – 550-től 800 lejig terjed. Az eladó szerint a hősugárzóval előállított hő ára nagyjából megegyezik a tűzifáéval.

Megdrágult a gáz, a fa és az áram is
Szerdától drágul a földgáz az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) döntése alapján. A Ziarul Financiar gazdasági lap tájékoztatása szerint ez havonta átlagosan 4,8 lejes árnövekedést eredményez a háztartásokban. Tavaly áprilisig megawattóránként 60 lejben szabályozta a kormány a belföldi kitermelésű földgáz árát, majd ezt 81,48 lejes megawattóránkénti árra módosították, most pedig az ANRE 88,28 lejre emelte az értéket.
A lakosságnak szolgáltatott elektromos áram ára is nőtt tavaly október elsejétől. Az ANRE döntése értelmében a háztartási fogyasztók esetében kilowattóránként 0,03 lejjel emelték a villanyáram költségét. Az ANRE elnökének akkori kijelentése szerint ez egy 100 kilowattos fogyasztásnál 3,45 lejes áremelést jelent.
2016 elején a székelyudvarhelyi önkormányzat 240 lejről 200 lejre csökkentette a lakosságnak szolgáltatott távhő gigakalóriakénti árát, és ez még mindig érvényben van. Az Urbana Rt. távhőszolgáltató adatai szerint a teljes fűtésszezonban, októbertől áprilisig egy 50 négyzetméteres lakás fűtésköltsége a függőleges elosztású rendszerben 1052 lej, vízszintes elosztásúban pedig 763 lej.
Több mint húsz százalékkal drágult tavaly a jó minőségű tűzifa, nemcsak Udvarhelyszéken, hanem Hargita megye más régióiban is, mindezek mellett egyre nehezebben lehet hozzájutni a fűtőanyaghoz. Ehhez az illetékesek szerint a nagy felvásárló cégek, az illegális fakitermelés visszaszorítása, a túlszabályozott rendszer és a megnövekedett igény együttesen járult hozzá. Egy kertes házban élő székelyudvarhelyi lakos számítása szerint egy 50 négyzetméteres lakófelületet a teljes szezonban 856 lejből tud kifűteni.