A gyimesfelsőloki rendőrőrsön szolgálatot teljesítő három rendőr közül egyik sem beszél magyarul, a nyelvi akadályok pedig bonyodalmakhoz vezettek egy újévi verekedést követően.
Megnövelték tavaly a csíki községi rendőrőrsökön szolgálatot teljesítő, magyar vagy magyarul is értő és beszélő rendőrök számát, ám ennek ellenére még mindig akad olyan település, ahol jelenleg is csak románul beszélő rendőrök dolgoznak.
A nyelvismeret hiánya pedig gyakran az igazságszolgáltatást is akadályozza, a legutóbbi ilyen esetet a hónap elején Gyimesfelsőlokon jegyezték.
A gyimesi bonyodalmak akkor kezdődtek, amikor egy verekedéssel kapcsolatban egy 19 éves helybéli férfit beidéztek tanúnak – tudtuk meg Veress Dávid csíkszeredai önkormányzati képviselőtől. „Január másodikán hívott fel egy hölgy, aki ismertette velem az eset részleteit. Elmondta, hogy
Miután egyértelművé vált, hogy nem tudnak szót érteni, a rendőr elküldte a fiút azzal, hogy hozzon valakit, aki segít a kommunikációban. Emellett elvette a fiatal személyazonossági igazolványát is.
Ezért hívtak fel végül engem, és én azt tanácsoltam, hogy írásban, iktatott formában adja le a tanúvallomását, mert ha később törvényszékre kerül az ügy, ez bizonyítja, hogy jogkövető polgárként viselkedett. Megígérte, így fog eljárni, és azzal befejeztük a beszélgetést. Később, amikor érdeklődni szerettem volna, hogy mi lett a végkifejlet, a fiatalt már nem tudtam elérni, mivel nincs telefonja. Felhívtam ezért a felsőloki rendőrőrsöt, és
Ezt követően a személyazonossági igazolványát is visszaadták” – mesélte el az ügy részleteit az önkormányzati képviselő. Hozzátette, mindez azt jelenti, hogy
a gyimesfelsőloki rendőrőrsön nem érvényesül az anyanyelv-használati jog, hiszen a rendőrök jogállásáról szóló, 2002-ből származó 360-as számú törvény 79. cikkelye szerint azon területi közigazgatási egységekben, ahol a valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személyek számaránya meghaladja az összlakosság 20 százalékát, az illető nyelvet ismerő rendőröket is alkalmazni kell.
Veress Dávid szerint az is problémát jelent, hogy a polgárok nem ismerik a jogaikat, vagy ha mégis, nem mernek élni velük. „Ha a jogállam úgy működne, ahogy elő van írva, fele ennyi bajunk sem lenne magyarként.
– mutatott rá.
Azonban mint kiderült, jóérzésből nincs hiány, hiszen
tavaly több csíki településre is magyar vagy magyarul értő és beszélő rendőröket helyeztek ki.
Több csíki polgármestert is megkerestünk a téma kapcsán, akik kivétel nélkül arról számoltak be, hogy bár korábban valóban gyakran megtörtént, hogy csak egy vagy két román, magyarul egyáltalán nem beszélő rendőr teljesített szolgálatot a községi őrsökön, tavaly megváltozott a helyzet.
Kászonaltízen hosszú időn keresztül egy román rendőr teljesített szolgálatot, tavaly azonban további három rendőrt helyeztek ki a településre: közülük egy magyar anyanyelvű, egy másik szinte anyanyelvi szinten beszél, és a harmadik román hölgy is ért magyarul.
A négyből kettő tehát folyékonyan beszél magyarul, ami kedvező változás a korábbi évekhez képest
– emelte ki András Zoltán kászonlatízi polgármester.
Csíkszentsimonban is fele-fele arányban oszlik meg a magyar és román rendőrök száma Kozma István polgármester szerint
a településen a régóta szolgálatot teljesítő román anyanyelvű rendőr mellé tavaly egy magyar is került.
Csíkszentimrén is két román rendőr tevékenykedik: Kencse Előd polgámester elmondása szerint az őrsparancsnok ért magyarul, és beszél is, ha muszáj, de nem szívesen. Mint mondta, vele csak románul beszél, de a lakosságnak – ha látja, hogy nem tudnak románul – magyarul válaszol. Ennél sokkal kedvezőbb a helyzet Csíkszentdomokoson, ahol három rendőr teljesít szolgálatot: Karda Róbert polgármester szerint közülük
ketten beszélnek és a harmadik és ért magyarul.
Császár Attila csíkrákosi polgármester megkeresésünkre elmondta,
az őrsön két rendőr tevékenykedik, és egyikük beszél magyarul.
Miközben Gyimesfelsőlokon a háromból egyik rendőr sem beszél magyarul, Gyimesközéplokon már sokkal kedvezőbb a helyzet: Gergely Károly polgármester beszámolója szerint
öt rendőr teljesít szolgálatot a községben, ebből pedig kettő beszél magyarul.
Arról, hogy pontosan hány községben teljesít szolgálatot – és hányban nem – magyarul is értő és beszélő rendőr, nem vezet nyilvántartást a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság – tudtuk meg Gheorghe Filip szóvivőtől. Ennek oka, hogy a rendőrség értelmezése szerint
a törvények nem kötelezik őket arra, hogy minden községbe a nemzeti kisebbség nyelvét beszélő rendőrt helyezzenek ki.
A szóvivő szerint a már említett 360-as számú törvény a területi közigazgatási egységekről rendelkezik, ami magára a megyére vonatkozik, így esetükben a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságra, ahol az előírásoknak megfelelően több magyar rendőr is teljesít szolgálatot.
A községi rendőrőrsökre nem vonatkozik az említett törvény, de ennek ellenére – a lakosság igényeinek eleget téve – arra törekednek, hogy minden községben legyen legalább egy olyan rendőr, aki beszél magyarul.
Gheorghe Filip szerint egyébként nemcsak a csíki térségben, hanem egész Hargita megyében alig van már olyan adminisztratív területi egység (tehát város vagy község), ahol ne lenne – ha nem is magyar anyanyelvű de – magyarul értő, és ha törve is, de magyarul beszélő rendőr. A szóvivő ugyanakkor arra is kitért, hogy
a jogszabályok értelmében a rendőröknek kötelességük – ha szükség – tolmácsot biztosítani például a kihallgatások alkalmával. A polgároknak a bűnügyi eljárás teljes ideje alatt jogukban áll fordítót, tolmácsot igényelni.