Közösen dönthetünk a sorsunkról

Bizakodó a magyar–román viszonyt próbára tevő marosvásárhelyi iskolaüggyel kapcsolatban Magyarország új csíkszeredai főkonzulja. Tóth László a lapcsaládunknak adott interjúban a fiatal külhoni magyar állampolgárokat is megillető életkezdési, illetve anyasági támogatásról is beszámolt.

– Van valamilyen előírás a magyar külügyminisztériumban, hogy a csíkszeredai főkonzul csak marosvásárhelyi származású lehet? Az elődje is a Bolyaiak városában született, akárcsak ön.

– Idén nyáron új külügyi törvényt fogadott el az Országgyűlés, amelyet magam is részleteibe menően áttanulmányoztam, de ilyen passzusról nem tudok. Komolyra fordítva a szót: büszke vagyok arra, hogy Vásárhelyen születtem, de az, hogy elődöm is ide való, véletlen egybeesés, aminek önmagán túlmutató jelentősége nincsen.

– S ha már Vásárhely: mi lesz az utóbbi időben diplomáciai vitát is kavaró katolikus gimnáziummal? Végleges döntés jövő év elején várható a bukaresti parlamentben. Bizakodó?

– Igen, bizakodó vagyok, úgy tűnik, a román fél be kívánja tartani ígéreteit. Reméljük, hogy jövő év elején a bukaresti szenátus döntő házként elfogadja majd az iskolaalapításról szóló törvényt, és addig a két ház újra szavaz az oktatási törvény ezt lehetővé tevő módosításáról is. Álláspontunk ebben a kérdésben világos:

Magyarország támogatja a helyi magyarság azon törekvését, hogy iskolát alapítson, és ezáltal biztosítva legyen a gyermekeik anyanyelvű oktatása.

– Noha az iskolaügy okozott némi zavart a gépezetben, az utóbbi időben mégis mintha olvadna a jég a magyar–román viszonyban. Jól látom?

– Jól látja, még a kifejezést is helyénvalónak találom: valóban olvad a jég. Idén februárban a román külügyminiszter előadást tartott a magyar nagyköveti értekezleten, Budapesten, augusztus végén Szijjártó Péter miniszter úr ugyanezt megtette Bukarestben, az év folyamán pedig több kétoldalú találkozót bonyolítottak le. Bizonyos területeken vannak biztató előrelépések, azon kell dolgoznunk, hogy a nehéznek ígérkező 2018-as évben ez folytatódjon, vagy legalább a jelenlegi szinten megmaradjon.

{A}

– A román gazdasági növekedés uniós szinten is kiemelkedő, de a magyar sem marad el sokkal ettől. Kielégítőnek nevezhető a magyarországi cégek erdélyi, romániai jelenléte, tudnak élni a lehetőséggel?

– Románia Magyarország hetedik legfontosabb kereskedelmi partnere, az exportcélországok rangsorában pedig az előkelő második helyen áll. Véleményem szerint ez a két adat sok mindent elárul. A magyar cégek romániai exporttevékenysége jelentős, ami nem jelenti azt, hogy ne lehetne rajta tovább javítani. Nem véletlenül hívják a magyar külügyminisztériumot Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, minden magyar külképviseletnek, így a főkonzulátusnak is kiemelt feladata a magyar külgazdaság támogatása. A magam részéről mindent meg fogok tenni ennek érdekében, a konzuli kerülethez tartozó székely megyéken túl e tekintetben nagy potenciált látok a szintén oda tartozó négy moldvai megyében – Bákó, Botoșani, Szucsáva és Neamț megyékben – is.

{K1}

– Nemrég ünnepélyes keretek között tette le az esküt az egymilliomodik külhoni magyar állampolgár. Sikertörténet az egyszerűsített honosítás?

– Sikertörténet, aminek kimagasló jelentőségét személy szerint abban látom, hogy a közjogi egyesítésen túl gyógyírt jelent egy olyan lélektani sérelemre, amely miatt a XX. században sokat szenvedett a Kárpát-medencei magyarság. Újra egybekovácsolta a nemzetet, közösen dönthetünk és közösen viselhetjük döntéseinknek a következményeit.

A kedvezményes honosítás lehetőségének megteremtése óriási dolog, amelyet minden túlzás nélkül történelminek nevezhetünk.

– Január elsejétől a külhoni, így az Erdélyben élő magyar állampolgárok is igényelhetik a csíkszeredai főkonzulátus székhelyén a fiatalok életkezdési támogatását, ismertebb nevén a babakötvényt, illetve az anyasági támogatást. Mit kell tudni ezekről az újabb támogatási formákról?

– E két családtámogatási ellátási forma külhoni bevezetése újabb mérföldkő a nemzet közjogi egyesítésének folyamatában, amely 2010-ben, a kedvezményes honosítást lehetővé tevő törvénymódosítással kezdődött. Novák Katalin államtitkár asszony nyáron jelentette be, hogy 2018 a családok éve lesz, amelynek keretében a magyar kormány számos, gyermekvállalást és gyermeknevelést támogató döntést kíván meghozni és gyakorlatba ültetni. Ezek közé tartozik az anyasági támogatás és a babakötvény külhoni kiterjesztése. Előbbi összege 64 125 forint (ikrek esetében 85 500 forint), és az anya igényelheti a gyermek születését követő hat hónapon belül. A támogatás folyósításának feltétele, hogy a születés Magyarországon anyakönyvezve legyen, de fontos megjegyezni, hogy a két kérelem – az anyakönyvezés és az anyasági támogatás iránti – egyszerre is benyújtható. A babakötvény igénylése esetén a magyar állam 42 500 forintot helyez el egy, a Magyar Államkincstárnál vezetett letéti számlára, amelyet évente az inflációnak megfelelő kamattámogatással növel, és amelyet a családok Start-számla nyitásával és azon elhelyezett megtakarításokkal tovább gyarapíthatnak. Szeretném hangsúlyozni, hogy

a törvény visszamenőleges hatályú, azaz mindkét támogatási formát minden, 2017. június 30. után született gyermek után igényelni lehet.

Ezekben az esetekben arra kell figyelniük a szülőknek, hogy minél előbb megtegyék, hogy ne csússzanak ki a határidőből.