Stabil anyagi háttért szeretnének a Bekecs néptáncegyüttesnél
Bár a Bekecs néptáncegyüttes évi több mint száz előadást mutat be százezernyi néző előtt, s úgy érzik, van helyük az erdélyi és magyarországi néptánc porondon, fennállásuk kérdéses, gyakorlatilag projektről projektre élnek.
A 2007-ben alakult csoportot a nyárádszeredai Bocskai István Gimnázium táncos kedvű diákjai alkották, hozzájuk szegődött el a Maros Művészegyüttestől Benő Barna, aki azóta is a táncegyüttes vezetője.
A táncoskedvű diákok fokozatosan lettek egyre profibbak: előbb csak tánctudásukat bővítették, majd újabb és újabb előadásokat hoztak létre, 2010-ben elkezdtek együtt dolgozni Török Viola rendezővel, s rendszeres munkafolyamatnak voltak részesei a Csűrszínházban, s időnként már turnézni is jártak.
Az együttes életében egyik legfontosabb momentum volt, hogy jelentkeztek a Fölszállott a páva népzenei és néptánc tehetségkutató műsorba, és megnyerték a legjobb határon túli produkció címet.
Benő Barna elismeri, sokan megismerték a tévén keresztül akkor a csapatot, de azt, hogy ma ott van a Bekecs, ahol, nem csak a televíziós műsornak köszönhetik.
– mondja Benő Barna, aki szerint nehéz egyféleképp értékelni az elmúlt évtizedet, ugyanis rengeteg minden történt a tíz év alatt, s bár tele volt nehézségekkel, mégis leginkább a pozitív élményekkel marad.
– mutat rá a csapat vezetője.
Erdély egyetlen hivatásos magántársulatának leginkább anyagi nehézségei vannak, és minden ami ebből adódik. 2015 áprilisától vannak hivatásos, alkalmazott táncosai a Bekecsnek, bár csak 2016 decemberében váltották ki az előadói társulat engedélyt, de
a táncosok fizetése mellett a szakmai nívó fenntartása is pénzbe kerül.
Márpedig pénzből mindig hiány van a társulatnál, ahogy Benő Barna fogalmaz,
projektről projektre élnek, pedig nagy szükségük lenne egy stabil anyagi háttérre, amit csak az előadások bevételéből nem tudnának finanszírozni.
„A hivatásos táncegyüttesek költségvetésük 90 százalékát általában az államtól kapják, és csak 10 százalékát kell előteremteniük saját önerőből.
Épp most írok egy köszönő levelet Magyarországra a nemzetpolitikáért felelős államtitkárságnak, két éve ugyanis ők a fő támogatóink, nélkülük talán már bezárhattuk volna az ajtókat” – mondja a néptáncegyüttes vezetője, aki szerint eddig
bármilyen pályázatot írtak a román államhoz, semmire nem kaptak pénzt.
Benő Barna úgy gondolja, politikai akarat szükséges ahhoz, hogy ők is államilag támogatott együttessé váljanak, mert úgy érzik, van helyük az erdélyi és magyarországi néptáncos porondon, az eddigi előadásaikkal is sikerült bebizonyítaniuk, hogy tudnak újat hozni a palettára.
Talán ilyen újdonság lesz a jövőre készülő előadásuk is, ugyanis ők is készülnek a centenáriumra. No, nem ünnepelnek, inkább megemlékeznek az eseményről és a két világháború alatt elhunyt katonákról, s az azóta eltelt száz évről is. „Száz év alatt sok minden történt, etnikumok tűntek el Európában is, máshol is, de mi, erdélyi magyarok itt vagyunk. Az előadásunk üzenete is az kíván lenni majd, hogy csak úgy tudunk megmaradni továbbra is, ha megőrizzük saját kultúránkat, és továbbadjuk a gyerekeinknek is” – árulta el következő előadásukról Benő Barna. Bár az is tervben volt, hogy pont 2018. december elsején mutassák be, arra jutottak, hogy ezt az egész centenáriumi évben szeretnék játszani, így már májusra tervezik az új produkció bemutatóját.