Az országos átlagnál alacsonyabb, de az európai uniós középértéknél magasabb a csecsemő-, illetve gyerekkori elhalálozás aránya Hargita megyében – derül ki a megyei népegészségügyi igazgatóság által készített legfrissebb elemzésből.
Elemzést készített a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság a megyében feljegyzett magzat- és csecsemő-elhalálozásokról. Azonban már az elején megjegyzik, hogy
kevés esetszámról van szó,
és bár az ingadozás évről évre viszonylag alacsony, mégis erősen befolyásolja az arányszámokat, ezért a statisztikai adatokból nem lehet pontos következtetéseket levonni.
A megyében tavaly összesen harminc gyerekkori – 0–4 év között bekövetkezett – elhalálozást jegyeztek fel. Ezeknek több mint fele – tizennyolc eset – úgynevezett perinatális, azaz magzati vagy a születés utáni hat napban bekövetkezett elhalálozás volt. További nyolc esetben egyéves kora előtt hunyt el a gyerek, négy esetben pedig egy- és négyéves kor között.
A perinatális esetek közül tizenhárom magzati halálozás volt, öt esetben pedig veleszületett rendellenességek miatt vesztették életüket az újszülöttek. Az adatsorhoz az igazgatóság megjegyzésként hozzáfűzi, hogy
az összes perinatális elhalálozást megelőző orvosi ellenőrzésen kizárták a veszélyeztetettséget a szülész-nőgyógyászok.
Az elemzés készítői szerint ez több feltételezést is maga után von: egyrészt azt, hogy felületesen töltik ki a perinatális elhalálozások kartotékait, másrészt a fejlett diagnosztikai eszközök hiányáét, illetve a hiányos szakmai képzettségét. Megjegyzik viszont, hogy ezen elhalálozások többségét, az összes eset majdnem 39 százalékát harmincévesnél idősebb szülő nő esetében jegyezték fel, ugyanakkor voltak néhányan, akik 18 évesnél fiatalabb leányanyák voltak.
Az egyéves koruk előtt elhunyt csecsemők esetében egy kivételtől eltekintve mind légzőszervi megbetegedések, illetve veleszületett légzőszervi rendellenességek voltak az elhalálozás okai. Az elemzés kitér arra is, hogy az esetek háromnegyede városon történt, de a csecsemők otthon hunytak el, vagy a kórházba történő beutalásuk napján, ugyanis a szülők csak a betegség nagyon előrehaladott stádiumában, gyakorlatilag az utolsó órában fordultak orvoshoz.
Ezek a csecsemők mind rendezetlen, hátrányos helyzetű, vándorló életmódot folytató családokból kerültek ki.
Az elemzés készítői egyértelműen a szülőket teszik felelőssé gyerekük haláláért,
akárcsak az egy- és négyéves kor között bekövetkezett elhalálozások többségéért. Ugyanis a négyből kettő közúti baleset miatt következett be, egy kisgyerek pedig vízbe fulladt.
Noha az egyéves kor előtti elhalálozások tekintetében Hargita megyében az elmúlt években alacsonyabb volt az arány az országos átlagnál, a halvaszületések esetében ez nem így van. Az országos átlag az ezer élveszületésre számolt elhalálozások esetében 4%, 3,7%, illetve 3,8% volt 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban, Hargita megyében viszont ez minden térségben magasabb volt az elmúlt években, mindössze Udvarhelyszéken és Maroshévíz térségében volt alacsonyabb 2016-ban. Az adatokkal kapcsolatban azonban a megyei népegészségügyi igazgatóság megjegyzi, hogy a komplikált esetek rendszerint a megyei sürgősségi kórházba, illetve egyetemi kórházakba kerülnek, ezért az arányszámok torzulhatnak.